Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-10-11 / 226. szám

2 Körösvitíűk Békéscsaba. 1921. október 11. 9 Vitézi Szék lóversenye és bálja Nemcsak Békésvármegye, de a környező megyék lakossága is láza­san készülődik a Vitézi Szék októ­ber 16-iki ünnepségére, olyannyira, hogy ugy a lóverseny, mint a bál, mindent felülmúló sikere feltétlenül biztosítva van. A csabai szabónők termeiben megfeszített munka folyik, hogy a sok szép csabai asszony és leány diszes magyar ruhája idejében elkészüljön. A bál rendezősége ezúton is figyelmezteti a meghívott közön­séget, hogy fél 9 órára feltétlenül ott legyenek a Vigadóban, mert a magas vendégek 9 óra előtt,, érkez­nek meg. A Kormányzó ur Őfőmél­tósága, József főherceg és családja, valamint a kormány tagjainak hiva­talos meghívása végett a ma esti vonattal Szegedi József aradmegyei és Szabó Pál Vince békésmegyei vitézek Budapestre utaztak. Itt emiitjük meg, hogy az a hír­lapi közlés* mely szerint az Auróra Kör vasárnapi hangversenyét a Vitézi Szék programmjába igtatta volna, vagy hogy ezt a hangversenyt az Aurórával közösen(?!) rendezné, nem felel meg a valóságnak. Az AEGV. forgalmi főnöksége ér­tesiti a közönséget, hogy folyó hó 16-án, vasárnap Békéscsaba- Kossuth­térről a lóversenytérig és vissza különvonatokat indit. Az első külön­vonat a Kossuth-térről délben 12 órakor, a második délután 12 óra 30 perckor indul, vissza pedig a verseny befejezése után. Egy menet­jegy ára oda-visza 15 korona és a Békéscsaba-Kossuth-téri jegykiadó pénztárnál váltható 15-én egész nap és 16-án, a verseny napján. Ujabb tüntetései) a Muraközben és Bömöiwgyében Mi van ma ? 1921. október 11., kedd R. kath.: Piacidia sz. Prot.: Brigitta. Nap kél 6 óra 12 perckor, reggel. nyugszik 17 óra 21 (521) perckor. Hold kél 14 óra 54 perckor, délután, nyugszik — óra 31 perckor (12 31) Nagykanizsa, okt. 10. Nemrégiben a határmegállapitó bizottság Muraszombaton járt. A hirre a környék minden falujából ezrével özönlöttek be a hü vendek Mura­szombatra s olyan tüntetést rendez­tek magyar hüségük mellett, hogy nemcsak a szerb hatóságok, hanem a bizottság tagjai is meghökkentek. A tömeg nagyrésze magyarul sem tudott s egyebet nem lehet ott hallani rossz kiejtéssel: „Éljen a magyar!" „Csak magyar akarunk lenni!" A szerb hatóságok a tüntetők tö­megétől ugy megdöbbentek, hogy nagyszámú katonaságot összponto­sítottak, mivel attól tartottak, hogy a tüntetés felkeléssé fajuk Amikor a bizottság elvonult a községből, megkezdődött a szerbek terrorja. — Nagyszámban fogdosták össze a tüntetés főbb vezetőit. Kü­lönösen sok papot és tanítót fogtak el, azonkívül asszonyokat, leányokat, sőt gyermekeket is, akiket véresre vertek. Ez még nem volt elég. Az agyba-főbe vert vendeket vonatra rakták és Laibachba internálták. Ezeknek a száma százakra megy, akik között nemcsak az intelligens osztály köréből lehet találni, hanem a legegyszerűbb polgárok közül is. Az internált vendek ellen megindult az eljárás. Tüntetnek a palócok is Losonc, okt. 10. Mikor ezeket a híreket vettük Zalamegye tőszomszédságából, a leszakított vendvidék örökké ma­gyarhü lakosságáról, hasonló híreket kaptunk Gömörmegyéből, ahol szin­tén most folynak a határmegállapi­tások. A budapesti lapok csak rö­viden közlik azt a felemelő magyar­barát tüntetést, amely a napokban folyt le Losonc, Ozd, Tornaija és Pelsőc környékén. Hiteles adatunk van pl. Tornaija és Pelsöcön lefolyt tüntetésekről. Ennek a vidéknek jámbor palóc lakossága lelkesedés­heznem szokott, nyugodt egyhangú­sággal éli évszázadok óta életét s nincs semmi, ami kizökkentse meg­szokott életmódjából. De van. Itt van a határmegállapitás. A határmegállapitó antant bizott­ság a napokban érkezett meg Tornaijára. A megérkezést teljesen titokban tartották s a tárgyalásra négy fal közé zárkózva jöttek egybe. A titoktartást a cseh zsupánság rendelte el, mert tartani lehetett a lakosság tüntetésétől, amelyre már régóta készülődlek. Ilyen körülmények folytán a la­kosság csak akkor veit tudomást a bizottság tárgyalásiról, amikor az mir P^isöcre fiitózott. Erre megindult a környék lakos­sága. Hihetetlenül hangzik, de tu­dósítónk állítja a hivatalos számot, hogy mintegy 40.000-en összeve­rődve követelték a meghallgatásukat. A zsupán elutasító választ adott. Erre a nagy tömeg gyalogszerrel indult meg Pelsőc felé. Egy nagy csoport vonaton akart gyorsan utá­nuk menni, de a zsupán nem en­gedte azzal az indokolással, hogy a vonat nsm bir el ekkora terhet, for­galmi zavarok lesznek. Csak egy nagyobb számú küldött­ség tudott titokban Pelsőcre érkezni, akik meg is jelentek a bizottság vezetője előtt. Itt előadták kívánsá­gaikat, hitet adtak törhetetlen ra­gaszkodásukról a magyar haza iránt. Kérték, hogy a bizottság az ő ké­relmükre helyezkedjék és ugy is döntsön. A bizottság vezetője meghatottan látta ezt a nagy hazafiúi ragaszko­dást s határozott Ígéretet tett, hogy a kérelem értelmében fognak dön­teni. Nagy tolongás az oláh követség előtt (Budapest, okt. 10.) Az oláh kö­vetségen ismét folyik az útlevelek láttamozása. Naponta 4—5 ezer em­ber tolong hiába a követség épülete előtt, mert a vízum kiszolgáltatása nagyon kényelmesen történik. A lett kormány aláirta a magyar-orosz egyezményt {Budapest, okt. 10.) A lett kül­ügyminiszter hivatalosan értesítette a magyar kormányt, hogy a lett kor­mány aláirta azt az egyezményt, a mely szerint kezességet vállal a ri­gai magyar-orosz fogolykicserélési megállapodás végrehajtásáért. . HÍREK Csoflka Magyarország — nem ország, M ! — Uj református püspökség. A román megszállott területen, „Ki­rályhágón inneni püspökség" cimen egyházkerületté tömörültek a refor­mátus hivek. Az uj püspökség a tulajdonképeni Erdély és a mostani határ közé eső terület — Szatmár-, Szabolcs-, Szilágy-, Bihar-, Arad-, Temes-, Torontálmegyék reformá­tusait foglalja magában, körülbelül 300 ezer lelket. Első püspökét most választotta meg Sulyok István nagy­váradi esperes-lelkész személyében. — A Hódmezővásárhelyen mű­ködő mára marosszigeti reformá­tus jogakadémián már megkez­dődtek az előadások és vizsgázta­tások. Az ünnepélyes megnyitás határnapja még nincs pontosan megállapítva. Az első évfolyamon a létszám kevés hijján betelt. A felsőbb évfolyamokra az indokoltan megkésetteket még október hó elsó heteiben felveheti az akadémia igaz­gató-dékánja. A beirottak és elő­jegyzettek száma már nyolcvan kö­rül van. — Országos vásárok. Szarva­son október hó í4,15., 16. és 17., Debrecenben október 15—25-ig, Békéscsabán pedig 21—23-án lesz rendes őszi országosvásár. A felso­rolt vásárokra vészmentes helyek­ről mindenféle gllat felhajtható. — Az Evang. Leányegyesület hazafias délutánja. Az Evang. Leányegyesület vasárnap délután szépen sikerült hazafias délutánt rendezett a felsöleányiskolában. A gazdag müsoru hazafias előadással az aradi vértanuk emlékének áldo­zott a leányegyesület. Zvarinyi Nelli magas szárnyalású ünnepi felolva­sásán kivül a szebbnél-szebb sza­valatok és énekszámok egész so­rozata gyönyörködtette az ünnepé­lyen megjelent közönséget. Különö­sen nagy tetszést aratott Huszár Etelka zongorajátéka, amely a mű­sor egyik legkimagaslóbb pontja volt. Csabai életképek Kvankő Jankó (tépet vásárol írja Fábry Károly II. Több se kellett a zsebráknak. Jól van János bácsi! Küldök én magá­nak, nem kell fizetni érte, csak ha tetszik, ide küldöm barátságunk meg­erősítéséül, ha nem tetszik, elvitetem. Azzal búcsúzik, szorongatja kezét az öregnek is, Erzsikának is, de mintha hirtelen eszébe jutna valami, azt mondja: ejnye János bácsi, nincs egy kis darab papirosa és tintája ? adjon csak Erzsika, irjuk fel a bácsi nevét és lakását, hogy tudjam, mi­lyen cimre és ház szám alá küldes­sem ? Keresnek, de nincs papiros, nincs tinta; no nem baj, van itt egy da­rab papiros a zsebemben, meg tinta, toll, írja csak ide a nevét János bácsi, no most meg az utca és ház­számot is. Köszönöm. Jól van! No most már tudni fo­gom. Ejnye no ! hát nem eltörlődött? Nézze meg az ember. No nem nagy baj, itt van egy másik papiros, — ejnye no, irja csak újra ide olvas­hatóan, no még az utcát, házszámot. Jól van. Osztán tartson meg jól em­lékezetében, ha eljövök újra, megis­merjenek. Isten áldja meg! Köszö­nöm a barátságot. Dobrvo zdravja! Dobrú noc! * * * A vigéc-kompánia már nehezen várta a zsebrákot s nagy hahotával fogadják, hogy ugy-e elvesztette a fogadást ? — Már mint én ? No nem egé­szen, valami csak akad. — Mondja a cseh zsebrák. — Mi a mi? — hüledeznek a többiek. — Hát van itt egy kis megren­delés, — mutatja a nyomtatott, de ki nem töltött megrendelő-ivet. — De a rubrikákba nincs irva semmi! — Mondják a többiek. — Üres blanquetta! — Nincs, ugyan nincs, de alá van irva és szóval meg is rendelt egy vetőgépet, egy ekét, még egy rostát is, itt van ni, beirorn, no ugy-e így már kész a megrendelő-levél ? — Nem ér avval semmit — har­sogják a többiek — nem veszi át az öreg, perelhet azzal évekig. No no! Ne röhögjenek! gondos­kodtam én arról is, — hát ez mi? Hát biz az egy üres váltó volt, rajta a Kvanko Jankó aláírása, utca és házszáma. — Tudják mennyi ez? 1500 frt. Itt van ni, — azzal beirja a sum­mát, alá kanyarít egy fingált kibo­csátó, a hátára egy forgató nevet, — ki ad érte 1300 frtot? Egy vigéc rögtön kikapja kezéből s fizeti az 1300 frtot. Másnap beviszi a bankba. A bank szó nélkül kifizeti 3 havi kamat le­vonásával. Mindjárt meg volt a 200 frt rebach. Telik, múlik az idő, az eke, a vető­gép nem jön. Végre el is felejti az öreg. Egyszer csak 3 hó múlva kap az öreg egy váltóóvást. Mit akar az a takarék ? nincs neki azzal semmi baja, de mégis csak felmegy meg­kérdezni. Mutatják neki a váltót, aláírását felösmeri, erre megmagyarázzák neki, hogy egy gépügynöktől kapták, an­nak kifizették az értékét. Akkor kezd eszmélni az öreg, de tiltakozik a fizetés ellen, mert ő nem váltót irt alá, de nem is kapta meg a gépeket stb. Szép beszéd! de csak beszéd, mert a váltó — váltó, azt be kell váltani, akár kapott érte valamit, akár nem. Szalad az öreg fiskálisához, de az is csak azt mondja. Mit volt mit tenni ? Ki kellett fizetni. Nagy pénz volt az akkor. Hej! nagyot káromkodott az öreg, meg is fogadta, hogy soha többet még a nevét sem irja fel semmiféle irásra. Nem is ment felé többet egy vi­géc sem, de cseh-morva barátját sem látta többé, még Csaba városa sem, sőt még az igazi nevét sem tudták kikutatni, akárhogy keresték . . . máig sem. Boldog idők! hová tüntetek el ? Akkor örült és boldog volt a keres­kedő, az iparos stb., ha 10—15, legfeljebb 20 0 /°-ot nyerhetett porté­káján, munkáján s ha 20—30 év alatt olyan tökét gyűjthetett, mely biztosította öreg napjait, boldog és megelégedett volt. Ma ? Ha egy év alatt nem tudott száz­ezreket, milliót keresni, csalni és ki­uzsorázni, megveti, lenézi a fajtája. * * * Folytatása következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom