Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-22 / 10. szám

l*Si jauuár 12

„ Komaromi Lapok

S. «l'ai

■aktéi elvileg teljesei külisblsik. Igái, hogy egyiá«jfi a né«et forradalom«»!, do nem egy érték! vele, «intihogy p'. a korhadó aggastyán és a p&rhónapoa e«*e»emó fogfájása nem atonos. Ha aa ores* forr«daimst viiighistóriai kvalitásai szerint kivánnók b rubríká*BÍ, még leginkább a franeU fronds 1648—1853 ig terjedő küidslm ivei 1 h-itna egybevetnünk, sem■ieietre asonbm a nagy francia forradalom ■al. Mig uv jr ai anrol, mint a francia forradalmik ngyeiólváu nj embertipust teremtettek, — aminö abból a nagy német forradalomból is, amelynek most az elejét é jük át, s flkségképen fog kikerülni, addig a bolsevizmus e lpán átmeneti jelenség. Rövid idón belül njra a eárizmn« kerekedik esen as óriási birodalmon felü'. M rt az orois paraszt, vagyis a lakosság 95%-a, azivóvel leikével ssfigg a eáron én az egyházon,

A most hatalmon lévők nem orosz módra, kanem attól idegenül éresnek és gondolkoznak. Hint idegen testet, talán még a tno*t folyó esztendó folyamán ki fogják őkét irtani. H* a paraszt, aki földhiányban szenv d»tt, azt a ÍSIddarnbot, amelyet megtnnnkálni tud, örökletes talajdoDnI kapja meg, akkor áldani fogj» a n pót, sm-lyen egy Comanov njra megra- ; gadja a birodalom lobogóját és a batesztecdós bols vista uralmat, mint as Antikrisztus oruzáglását fogja elátkozni. S-b i gyógyultával Oroszország hallatlanul fellendül, mindeneseire kultu rálir téren is, hi-zen olyan korszak e óit áll, minő pl. XIV. L>jesé volt Franciaországban.

Hí Angliára vetünk egy pillantást, természetesen nyomban szr-münkb-ö'lik sorsának a Rimávil való azonossága. S romer meváHa pitot.ta, hogy sok döntö jelentó-é<ü párhozimoi esemény Angliában kb. 1800 «szt^ndöv I később játszódik le, mint az ókori Rómában. Iry ez 1914/18 iki világháború egyériékü a 114/17 kö:öu I játszódott párius háborúkkal, am ly«k után Rími a legnagyobb kiterjedését érte meg. D< u.-yanugy Anglia is á< lépte a versaill-ai békeszerződéssel a maga esne pontját. Hogy Németország lefagy vérzésé megfosztotta Angliát a'tói, hogy az európai kontinensen szükség esetén erő« fegyvertársa legy-n, azt a vak is láija. Egyébként pedig a g-zd -ági su ypont már a háború alatt eltolódott Loudouból N wyorkba; a francia légiflotta p dig alaköti Anglia kezdeményező er-jét és megfosztja szigeti elzárkózotuága je legétől. Így Anglia elsőbbre is arra kényszerül, hoey az európai egy nsulyra törekvő ősi politikájának folytatásáról lemondjon.

Végvaszedelem fenyegeti azonban Angliát a gyarmati népek egy óriási felkelése révén, amely különben is naind-n olyan nagyhatalomra nésve, ame ynek gyam»tt>irtokai vannak, súlyos megrázkódtatásokat hoz mgával. A pártnsokoak 117 b«t e rómaiak ell-n kiiört borzasztó lázadásának analógiájára ieh-tüuk elkészülve, am«iyn-«k következtében Trajanus utóda Hadrianus arra kényszerült., hogy Mezop támiát és Örményországot odihagyja és Ohosroest, a pirta-ok királyát elismerj».

Ennek az analógiának alaj jia Di»poId tanügyi tanácsos (Amberg, B.jororszá ) már több, mint egy évvel ezelő.t a Stromer féle rendszer utján rákövetkezetett Töiökország megm-nekülésére és Lloyd G orgen«k a kormányból való kiválására, miu>án az angol históriában ez az ember játszotta Trajanus sz-repét. íme, egy újabb bito >yság a történelmi eseményekben rejlő törvényaznüiég mellett.

Az ázsiai és afrikai színes népeknek előttünk álló óriá-i felkelése, mely borzalmas vé fürdőkkel jár majd együtt, hosszas, súlyos küzdelmek árán ugyan a f hér ember diadalával jár maid együtt, ennek uralmát azonban alapjaiban fogja megrászkódtatni Ez a felkelés egyúttal enyhülést jelent Németország külpolitikai helyzetéb n is.

Azzal a m»gáll"pitá«sal zárjak e sorainkat, hogy a jelen pillm than csupán f-gyver- 8zün»t állapotában élünk. Uj viógháboiu áll előttünk a legközelebbi időkben és a v>-millesi szerződés megszakgatá-ával majd csak ez a másik háború fogja a Föld birtok- és erőviszonyát egy ujab nemzedékre, vagy talán hosszabb időre is njra szabályozni.

Szabadoktatási előadás

a kultnrpilota emeleti színháztermében

1925. jan. 25-én. vasárnap, tf. u. 6 órai kezdettel

Ég 1 er Dózsa

főgimnázinmi tanár

m

m

eimmel tart előadást Komárom nagy szülöttjéről.

Ezenkívül a kisérő műsor.

Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér minden látogatótól tetszés szerinti, önkéntes adományokat a Jókai Egyesület.

Hangverseny a »palotában.

(A kicsi ember nagy hangversenye. — A tízéves világhírű zongoraművész Komáromban)

ki összes vid ki városok irigy-éggel néznek Komáromra a miatt a szer-ncse miatt, , hogy Budapest után Komáromban lép f»l elő- | szőr a 10 éves gyerm-kművész, Föld-s Andor,

; a világhírnévre jutott zoDgoran-űvész.

A Jókai Egyesül t*t illeti ezért meg az 1 elismerés, hogy sikerült ezt a z»d»í f-nomént i fgy hangversenyre l-sz«r>ődte'ni. Ennek -nnál is jobban örülhetünk, mert a miod-n művészt elnyelő molocb, Amerika már érdeklődik a csöppnyi ember nagy mftvész-tn iránt és ha sikeiüi e-ábitó Ígéretekkel Földes Andort kicsalni Amerikába, akkor sztán sose reménykedhetünk abban, hogy Am riba uián egy vidéki kis városba, Komáromba jöjjön hangversenyezni.

Fö des B«ndi, a 10 éves zongoraművész két helyen érzi otthonosan magát: a hangversenyteremben, abol fi talos hévvel, korát évj tizedekkel tu haladó tudással, művészettel játszik és a gyermek-zobában, ahol minden tár- ' gyón, minden bútordarabon végig zongorázik ; fürge ki» ujj-ival. Szóval a gy-rmekszobában is kitör belőle a zs-niális »ongor-művész.

Eddigi fellépés-ivei Budap“st legnagyobb hangversenytermeiben tüneményes sikert aratott. a csodálatos gyermek, akit nem lehet csodagye] m knek n-vezni, mert snnál sokkal több. A cnodagyermekeknek rendesen az a végzetük, hovy elmu'ván a gyermekévek, elmúlik : vele a művészetük is, mert hiszen legtöbb : CFodagyermek művészete a gyermekségével i van összeforrva, amint elszálltak a gyermek! évek, elszáll vele a csoda is.

Földes Bandi művészete azonban dacol az idővel. Felette hiába tűnnek el m*jd a gyerm-kévek, mert művészete, világhírneve az évek számával növekedni fog, ami szédületes karriert jelent. Hiszen most 10 éves koréban is világhírű művész, hát minő lesz 20, 30, 40 éves korában? Elképzelni is kápráztató. Hiszen most is sokan a jövő Dohnányiját látják b-noe.

A kultúrpalotában szombat este 8 órai i kezd-tt“! lép föl a nagy n űvés7gyerm»k. Mű- j során B eh, Beethoven, Fi«-'d Chopin, Liszt, i Mendelssohn hatalmas szerzeményei szerepel- j n k. amelyek még a nagy mestereket is nehéz 1 próbák elé állítják, de Fö'des Bandi ezeket ; játszi könnyűséggel legyőzi.

A szombat esti hangverseny műsorát, a j helyánkat alább találja az olvasó.

Jegyek már kaphatók a Spitzer-féle köny- i vosboltban, ahol az előjegyzett jegyeket is át ? lehet venni.

A h ngverseDy napján a pénztárnyitás a jj kultúrpalotában este 7 órakor.

A messze vidéken is nagy érdeklődést fölkeltő hangversenyen mindenkit szívesen látnak, akár kapott m-gbivót az illető, akár nem.

A szombat esti hangversenyre az alábbi értesítést bocsátotta ki a Jóbai Egyesület:

A Jókai Egyesület 1925. évi január hó 24 én szombaton este 8 órakor tartja a kultúrpalota emeleti nagytermében El. hangversenyét Földes Andor tiiéves zongoraművész

köiremlködéaével, «elyre t. tagjait, a Bűvészet» k kedvelőit s minden érdeklődőt tisztelettel meghív a Jókai Egye-ület. Műsor: 1 B«eh: Pri'ndium és fuga. Beethoven : Sonate. Op. 78. Fia dir. Adagio ««ntabile. Allegro «a non troppo. Allegro sasai. 2. Field: Rondo. E« dar. S ünet. 3. Chopin: Búcsúié, Chopin; Etude.

F. moll. Li-zt F.: R nd < de Int n 4 F. Mend-lssohu Bsrtboldy. Roudo eapriecioso. Op. 14.

E. moll. J-gyek számozott ülőh-ly-h re Spitzer SáDdor könyv-bol jában kaphatók. H lyárak:

I. 1—4 sor 12 50 K. -j- vigalmi és forg. «dó 5 50 K együtt 18 K II 5-10 sor 10 K + 4 K együtt 14 K. III 11—14 sor 7 50 K + 2 50 esyü't 10 K. Á lóhely 4 K -f 1 K együtt 5 K. Sziupidi ülés 1 sor 10 K -f- 4 K együtt 14 K. 2 sor 10 K. — A terem az egyes számok alatt zarva marad. Ruhatár. A terem iüive van.

A rendezőség ltéri a jegyváltókat, hogy • már leszakított legyeket ne csereberébe át, mert a leszakított de visszamaradt legyek után it beszedi a város a tetemes vigalmi adót s ezzel a Jókai Egyesület károsodik.

Hány Jókai könyv forog a világon?

Jókai kiadások. — Jubileumi, centenniriue mi kiadások. — Hány vyelvre /ordították í- Jókai müveit? — Az őctánjárógőzösökön mindenki Jókai regényt olvas. — Mit keresett Jó• kai évente?)

Jókai csodálatos meséi: valóságok. A nemzeti géniusz élei én» k halk és finom, végtelenül gazdag valósága. E'ért nem l»het letenni Jókai regényeit anélkül, hogy végigolvastok vo na és mikor első, talán legnagyobb regénye, a Hétköznapok útnak indnlt, az talán nem is az 1846 ik esztendő volt, hanem a szellem történetének időfölötti, mélységesen ünnepi pillanata. „Egyszer volt, hol nem volt, még a magyar Opsr ecián is tol volt . . Ezt a mondatot talán mindegyik Jókai-regény elejére od»gondo hxtnók. A magyar Operencián innen pedig egy kicsiny földi M<gyarország terül el, amelynek népe évszázadok óta küzd és a Hétköznapok fátyola mögött éppen akkor kezd lángtalobbanni a szabadság öiökkőu izzó parazsa. És akkor Jókainak kellett jönnie.

A „princeps".

Negyvennyolc után Jókai maradt meg a reménység és vigasztalás kirá yi alakjának és igy nem is csodálatos, hogy minden szomorú magyar lélek az ó meséiben álmodta át a nagy tel-t.

Az ötvenes, hatvanas években jelent meg regényeinek első, sorozatos kiadása, a p incepskiadás. Hat ki dó: Geib I, Etiicb, Heckenast, Müller, Athenaeum és Révai buzgóLodtak és az akkori viszonyokhoz mérten pazar kiállításban, ciceró betűkkel jelentették meg a tizives köteteket, 1 forintos bolti áron. A princeps csak egyszer került ki a nyomógép k alól, nem tulnagy példányszámban. E1- inte 1000—1500, később 2000 kötet, amelyek 6 8 10 év alatt fogytak ej. Az eJfogyottakat »zután Jókai át-Eg'die Hecken-steak, utóbb a Fr nklin Társulatnak, hogy »zekböl csinálják m-g a 40 krsjeáros kiadást. Ez m»g is jelent, mindannyiszor, ahányszor elfogyott, 2—3C00 példányonként.

Később Pfeifer Fxrdinánd kapta meg a népszerűbb regények kiadási jogát 15.000 forintért. Jókai akkor pénzszűkében volt.

Ilyenformán Jókai munkái több kiadó kezén voltak. A princeps-kiadás hamarosan könyvritkasággá vált és ma talán egyetlen gyűjtő mondhatja csak magáénak valamennyi kötetét.

A nemzeti diszkiadás.

Elérkezett az 1894-es esztendő. Jóbai írói munkásságának féiszázadoa jubileuma. Páratlan ünneplésben részesítették a n»gy meseköltőt éa az első gondolat az volt, hogy műveiből nemzeti diazkiadást rendem k. Ez azonban nem ment könnyen, mert több kiadóvállalattal kellett megegyezésre jntni. Révai János Mór, Jókai barátja és lelkes« tisztelője azonban mindent megtett a nagy cél érdekében éa a dolog sikerűit. A nemzeti diszkiadás egyik igen fontos eélja az volt, hogy Jókai népszerűségét és nemzeti jelentőségét világ