Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-22 / 10. szám
4. «IM. Komáromi Lapok 19£5. január 12 •zarte dokumentálja. A kiadást száz kötetre, kétezer ívre tervezték és egybe kellett foglalni* Jókai valamennyi szépirodalmi munkáját. Mihd*n pé dáuy árának felét az írónak szánták é« Lgtlább százezer forintot akartak igy Jókainak juttatni. Élhez ezer előfizetőre volt szakaég. Hasonló körülmények között az egész világon nem született még oly^n monnmentálií mireifl munka, m at ez a nemzeti diszkiadái. Jókai bo do? volt. Ént« legnagyobb sikerének tartotta, ho y miud-n mankája e kiadását megérhette. Mélységes há áját a magyar közönséggel sz miéi talán legszebben azokban a szavakban fejezte ki, amelyeket a diszkiadás utolsó kötéléhez irt u ó zavában mond el: «... de aki előtt legmélyebb hazafini ! hódolatul hajtom meg fejemet, az az én uram 1 és fmtartóm, a dicsőséges magyar n-rozet. | Soka még egy nemzet munkása úgy magjntal- ; mazva nem volt mint én a magyar olvasó közönség által. Eddig azt hittem, hogy egy , kis nemzetnek az Írója vagyok: most megtnd- . tam, hogy egy nagy nemzetnek a szolgája i voltam.“ Jókai arról is intézkedett, hogy a nem- 1 zeti kiadás kiegészítéséül mindazok a munkák, amelyeket élete végéig még megír, továbbá j azok, amelyeket valamely okból kihagyott, halála után mint hátraha yoit nüvak a nemzeti kiidás kön ötében jelenj-nek meg. így Jókai oeuvre ja voltaképpen 120 kötetet jelent, amelyben természet-sen nincsenek bent hírlapi cikkei él egyéb apró Írásai. A hátrahagyott munkákból meg is jelent az első tiz kötet. A másik tiz könyv: Jókai adomái, levelei, néprajzi oikkei, utalásának leírásai és egyéb ig n érdekes írásai csak kéziratban vannak meg, az előkészített any»g azonban mindmáig nem került sajtó alá, a háború miatt. \ A nemz ti kiadásról több uj nyomat került a könyvpiacra. Mindet megvásárolták. A háborúban azn>án megakadt mind-n. Ami kevés készlet volt, azt fölemésztette a lövészárkokban jelentkező olvasási kedv. A fronton Jókai regényekre volt szükség, a csudálatos történekre, amelyek nem e véres és irtózatos Világról valók. Ilyenformán esaknem minden kiadás elfogyott és a habo n ntán szó sem lehetett nj példányok kinyomatásáról. A centennáriumi ünn piéggal kapcsolatban most rendezik újból sajtó alá Jókai ötven legismertebb regényét, Centennárinm kiadás címen. 354 Jókai-fordítás. Utasok beszélik, hogy az óceánjáró hajók könyvtárait a Jókai regények uralták, A gőzösökön majdnem mindenki Jókait olvas. A tengeren csudálatos mesék és történetek kellenek, színesek, elevenek, finomak, gazdag életet feltárjak: Jókai regények. Éi való, hogy összes Íróink közül Jókai az, akinek legtöbb mankája jelent meg a legkü önbözőbb Jnyelveken. Egy ■j, hozzávaló statisztikából kitűnik, hogy a németen kívül a szláv nemzetek nyelvén olvassák a legtöbb Jókai regényt. Amerikát nem számítva, — ahol rengeteg gyatra fordítás fe- , rog közkézen — németül 150 Jókai-regény jelent meg, a szláv nyelvek közül a lengyel 48, as orosz 38, es h 22, a szerb 16, a rutén *, a szlovén 2 és a horv&t 1 regénnyel képviseli Jókai óriási hírnévét. Az északiak nyelvén svédül 16, finn nyelven 16, dánul 6, hollandul 4 fordítást ismernek. Angol nyelvre 23, franciára 8, románra 4, spanyolra 3, njgörögre, törökre és volapflk nyelvre 1—1 Jókai-munkát ültettek át. S szép és lelketvidámitó statisztika ellemér» a Jókai-fordítások szomorú fejezetét jelentik irodalmunk külső reprezentációjának, j Szomorút és lehangolót, mert a fordítások csak- ‘ nem mind gyalázatosán rosszak. Ennek egyik ' oka az, hogy az elszigetelt magyar nyelvet j kevés külföldi beszéli jól. Jókai magyar fordítói p:dig vagy nem tndtak akkoriban az í idegen nyelven, vagy nem tndtak magyarul. ! A förtelmes fordításokban esaknim egészen ( elsikkadt Jókai csodálatos stílusa, másrészt legtöbbször csak az eseményekre aláznák a j fordítók és hatalmas részeket, fejezeteket hagytak ki. Már akkoriban is járta a business is és a kontárok egész serege vetette magát Jókai világsikerének kihasználására. Nincs beszédesebb tannja Jéksi zsenialitásának, mist az, hogy ilyen gyatra foditá•okkal is m ghóditotta a föld népeinek szivét. Ivenkint 15 forint honorárium. Az ötvenes években, amikor Jókai elsü regényeit kiadta, könyvek után jóformái még ismer: tl-n volt nz írói tiizteietdij Magyaror- > eeágon. Az Írók lapokban és folyóiratokban ! közölték mnnkáikat s- tbi öl éiuk, ahogy éltek, j A könyvkiadás azonbm nagyon kockázatos veit j és esik kivétess n juttatott némi pénzt a i szerzőnek. Jókai ama ritkaiiók közé tartozott, i akinek könyveit is díjazták. E -ó honoráriumai saját följ-gyzései sze- : rint, ivenként 15 forintot, möbo 20 forintot > tett k ki s csak jóval később ériék el a 20— 25—30 forintot. A prit c-ps-kiadások rendes tiszteletdija ivente 45 forint volt ivenként. A nópizerü kiadás honoráriumát már maga Jókai szabta meg, kü öné* hn’ei szerint, a beifuzám és a f példányszám alapulvétele mellett, ngy hogy ez-r b-tűnek ezer példányb n való kinyom*táaa 20 krajcárt tett ki. Ei egy könyvre át- • számítva és a bolti árhoz mértrn a könyv el- j adási árának 9—10 százalékát jelentette. Nagyobb jövedel-mre akkor tett ez rt, amikor a nemzeti kiadás tantiéme részesedése révén évenként tetemes gammákkal számolt el neki a kiadója. 652 ezer kötet. íren érd kés vallomást tett jövedelméről 1 Jókai 1873 brn, amikor szinte kérkedve so- 1 rolja föl a nyilvánosság • lóit, hogy m nnyit keres Írás iv*l. au mondja *i>b-n a vallomásában, bogy 27 év alatt (1846 - 73 ig) összes- n 632 100 kötetei adott a magyar közönség k-zébe. Fizetett ezért az olvasók tanóra 1,523 650 forintot, amioö 246.200 forint jutott neki. Ilyen pedáns volt néha a számolásban a nagy magyar mesélő... Jellemzőek az akkori időkre egyéb honoráriumai is. Mint lapvezér és fö zerkesztÖ, h»vonta 200 forintot kapott. A Hon nál, később a N-xnzet nél. Ez volt akkoriaan a legnagyobb főszerkesztői fizetés. Ha még hozzávesszük, hogy indított, vezetett számos más lapot és do gozott több folyóiratba, ki finik, hogy volt mit aprítania a tejbe. VoUsokáigo y tiszteletdíjforráss, amelyre ( igen büszke volt, mert az uraikodóesaladda), illetve Rudolf trónörökössel való tiza m-n vi- j szonyára utalt. Az oszt rák-magyar monarchia írásban és képb n cin ű munkájának szerkesz- I tői dija volt ez: évi 8000 forint. 1886 ban ... , • Irodalom, és próza. Mintegy harmincezer koronát tehetett ki ez a jövedelem, amit írásaiból évente ezer- ! zett. Da más forrásokból is jutott Jóbaiuak jócskán. Irodalmi társaságok és más részvény társulás ok igazgatósági tagságii révén e&y*egy es’tesdőb- n még más hirmincezfr koron* is jutott erszényébe és igy óvi jövedelme közel járt a hatvanezer koronához, ami akkoriban tekintélyes összeg volt msgyar írónál. Még költséges passzióira, főként a kertészkedésre is futotta, noha ez a szép foglal- 1 kozás nagy pénzösszegeket emésztett föl. A ? mmz-ti di*zkiadá« megindulása után jövedelme még 40 ezer koronával szaporodott és elérte évente a százezer koronát. * A regényírás magyar fejedelmének tehát nem volt ok*, hogy panaszkodjék a földi élet szegénységének gyötrelmeiről. Hogy az utána j kővetkező magyar irók&t már jobb a mgfizették, az talán nem kis részben köszönhető Jókainak, aki jó példát Kutatott arra, hogy az Írónak ii kell élnie, hogy az írás is munka, amelynek becsülete van. LYS0F0RM a tudomány mai állása szerint a legtökéletesebb fertőtlenítő szer LYS0F0RM megóvja önt és gyermekeit minden bajtól, betegségtől LYSOFORM minden kellemetlen szagot eltüntet és hölgyeknek nélkülözhetetlen: LYSOFORM csak eredeti zöld A I.E.SZ.O. álarcosbálra vonatkozólag a rendezőség a* a áüJiaaat közli • 1. Az álarcosbálra a meghívók már szétkilduteb. E-etliges rcklaauc.ók Arg»y Lajos Urnái az E ső Hiielíülézetoen. Előre is ajánlok mind -nkiu^k, ho<y iratkozzék be a Jókai Egyesületbe, vagy a J«szoba, mer» megu:vói «oak ezekn-k tagjai kapnak. 2. Tekinteltei arra, hagy a bálon csak meghívóitok vehetnek résat és ab.lépőkéi tgj bizottság igazoltatni fogja és a m ghivo íelmnt«tksát kéri, aminek kövotkeatébenaz álarcok iakognitójuk&t n m őriahetnók meg, — nevezettük a j egyelő vétett- Ly, “ki a ba.épőjegyel f ilmttUtj*, tovább nem köteles magát igazolni. A balépőj gyek 10 K-éit (e 3 K vigalmi adó) Argay Lajos urnát kaphatok, természetesen a meghívó fnlmauláva eiieneben. 3. A Jeszo uűveszoi, hogy a közönségnek segítségére legy-uek a marsbeli jelmezek kitalálásában, ismét készítettek jelmezterveket, melyeket a Jeszo javára adaak el darabonként 20 K ért. Kaphatók Hirmos Károiyuál a fögimnáziumi műt-rembeu. Január 31. Február 1. Február 7. Február 8. Február 14. Február 16. Február SS. Február 24. Farsangi naptár. (Mulatságok, előadások) A husiparosok bálja a Vigadóban. A J. E. Sz. O. álarcosbálja a kulturpatotótaui. Délután 3 kor Julis a nulturpatotában. Magyar bál a Vigadóban. Álarcos bál a kát. Legényegyletben. Diákbál a kultúrpalotában. K. A. C. Karneválja a Vigadóban. Komáromi Iparoskör farsangi estélye. A tűzoltók és mentők k arnev álja a V gadóban A Dalegyesület estélye sajat helyiségébe». Tán «vizsga a Vigadóban. Kát. Énekkar dalesielye a kultúrpalotában, Jókai Bál a kulturpalo ában. A K F. C jelmezbalja a Vigadóban. HIRU. — A ref. egyház választó közgyűlésé. A komáromi református egyház preoinei innia Zsemlye L*jos h. lelkész es Oaál Gyám dr. fögokdnok együttes elnöklete meilaii to yó nó 21-én igen látogatott ülést unott, amelyen az elnökség javaslatára a törvény szerint lejárt főgondnoki, gondnoki és tíz prcsnittii mandátumra nézve a választást elrendelte. A választó közgyűlés hataiidejót február hó 1 re, vasárnap délelőtt 10 órára i&zte ki a presbitérium, a választás megtartására pedig Zsindely Ferenc ny. törvényszéki ejnök vezotesevw, Füssy Kálmán, Pap Elemér, Bátyay Mtuáiy és Őzike Ziigmoud presbiterekből es Kollár Lajos egyházi jegyzőből álló bizottságot Küldötte ki. A választó közgyűlést a csütörtök esti és a vasárnap délelőtti istentiszteletek végén törvenyszuü n a templomban fogjak kihirdetni. — A Jókai centsnnárlum é* a ref. egyház. A komáromi ref. egyház presbitériumához, beérkezett a Jókai centennáris ünnepélyek végrehajtó bizottságának kérelme, amelyben aziránt keresi meg a bizottság az egyházat, hogy Jókai születésének századik évfordulóján, február 18 án alkalmi istentiszteletet tartson. A presbitérium többek hozzászólása ntán tlhatarozta, hogy a jelzett napon délután 4 órakor, Jókat emlékezetére alkalmi és ünnepi istputiszteietet tart, amelyre az egyház híveit, a testvéregy.
