Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-02-07 / 17. szám

3 oldal.

»Komáromi Lapok«

1925. február 7.

— VI. Katholikus est. Mint megírtuk, vasárnap. február 8 áu 6 órakor lesz a VI. Katholikus est a Legényegyletben. A n»gyon sokat ígérő mü'or a következő: 1. Vallás és erköle». Előadó Kcciis Károly, fögimD. taüár.

2. A szentek unokáihoz. Irta Mindszenty Gedeon. Szavalja Zemanik Alajos növ. pap VII. oszt. t. 3. Dalok az „Iglói diákok“ ból zongorakisérettel. Énekli Dománovics Bözsi. 4.

J. Egghard: La Campanula.— GL Horváth: Fantasie mignon hongroise. Zongorán játsza Bokrosi M»nci. 5. Vadnay László: őfensége szobája. Kacagtató életkép 1 felvonásban. Szereplők: Köcsög Alajos, Pataky József. Miéi a felesége, Nagy Bözsi. Hoteldirektor, Balogh Miklós. Belépődíj nincs. Ciak önkén tei adományokat kér a rendezőség a harangalapra. Sorszámok nélkül a terembe lépni nem lehet.

— Az Aranyembar előadása Az országos Jókai ünnepély, mint köztudomású, február 21-én este díszelőadással fog kezdődni. A Jókai Egyesület előadja Jókainak legremekebb és legnépszerűbb drámáját, az „Aranyember“-1, a kultúrpalota ujjonnan emelt színpadán. A darab cselekménye Komáromban ját<zik, a múlt század tizes és huszas éveiben és hősei az akkori Komárom jól ismert alakjai, akikben a száz év előtti Komárom elevenedik meg. A dráma elő adása nem mindennapi feladatot ró azokra, akik azt eljátszani akarják és épen ezért a Jókai Egyesület olyan rutinos és tehetséges műkedvelő gárdát toborzott, amelynek közreműködéséhez a legszebb reményét fűzhetjük. A darabban szerepelni fognak ifj Nagy Jánosné, aki Teréza szerepét, Gergelyt Alisz, aki Tímea szerepét kreálja, Kellner ilus, aki Atháliát játsza, Riszdorfer Maca, aki Brazovicsné szerepét vállalta és Tihanyi Magda, aki Noémit adja. A címszerepet Bazilidesz Sándor, Krisztyán Tódort Pyber Kálmán dr., Kadisa őrnagyot Wánkay László, Brazovicsot Széles László, Ali Csorbádzsit Ruzicska József játsza, kivü'ük Kollányi Miklós, Kathona Kornél, Farkas Endre és Lenhardt György vállaltak szerepeket. Mint ettől a névsorból is látható, az Aranyember szerepei a legjobb kezekben vannak és bizonyos, hogy a február 21 iki díszelőadás magas színvonalával teljesen meg fog felelni hírének. A próbák már szorgalmasan folynak, a szereplők a legnagyobb lelkesedéssel és súlyos feladatuk teljes átélésével készülnek az előadásra.

— Elhunyt jegyző. Nagy gyász érte a vármegyei jegyzői kart. Amint részvéttel halljuk, Kováts Arisztid ny. községi jegyző, aki Megyercs és Madar községekben működött, rövid szenvedés után elhunyt Komáromban, ahol a nyugalom éveit töltötte. Haláláról az alábbi gyászjelentést adta ki a gyászoló család : özv. Kováts Arisztidné szül. Böszörményi Etelka úgy a maga, mint az összes rokpnság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy forrón szeretett férje, apa, vő, sógor, a legjobb fiú, testvér és rokon Kováts Arisztid nyugalmazott jegyző szorgalmas életének 43. évében f. hó 5 én délelőtt fél 12 órakor csendesen elhunyt. A drága halott földi tetemét f. hó 7-én (szombaton) d. u. fél 3 órakor fogjuk a helybeli ref. sirkert halottasházából a ref. egyház szertartása szerint örök pihenőre tétetni. Áldás és béke lengjen drága porai fölött! Kováts József, Kováts Dezső, Kováts Ida, Kováts Sára gyermekei, özv. Kováts Dezsőné szül. Diffinger Mária édes anyja. Id Böszörményi József após, Böszörményi Józsefné anyós. Kováts Dezső, Kováts Mária, Kováts Árpád, Kováts Ilonka férj. Szénássy Sándorné, Kováts László testvérei.

— Halálozás. Amint részvéttel halljuk, Bur-cz Károly uyug. vármegyei hivatalnok 82 éves korában hossz-s szenvedés után elhunyt. T metése péntek délután ment végbe a ref. temetőben nagy részvét mellett.

— Az állami egyenesadók esedékessége.

Az 1921. évi március hó 16 án a törvéoyek és rendeletek tárában 116. sz. alatt közzétett törvény 1. § a értelmében az állami egyenes adök és az azok után járó állami és önkormányzati testületi pótlékok és járulékok négy egyenlő részletben előre esedékesek és p-dig minden egyes naptári óv január, április, jalius és október havának 1. napján. Ezen szabály alól kivételt képeznek a következő adónemek: 1. a

pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kamatai utáni betétkamatadó; ezt az illető pénzintézetek kötelesek negyedóvenkint illetve féléveDkint az állami adóhivatalhoz beszállítani; 2. a házalók I. oszt. keresetadója; ez az adó a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt esedékes és a házalási engedély kiadása előtt befizetendő; a kézmüiparosok I. oszt. keresetadója két egyenlő részletben minden naptári óv április és október havának 1. napjáa esedékes; 3. a hadlnyereségadó; ezen adó két egyenlő részletben esedékes; az első részlet az elsőfokú kivetésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 30 nap alatt, a második az értesítéstől számítolt hatodik hónap utolsó napján; 4. a fegyveradó az adóív kézbesítésétől számított 15 nap alatt esedékes és a fegy véradó-igazolvány kiadása előtt befizetendő; 5 a vadászati adó esedékes és befizetendő a vadászjegy kiadása alkalmávai;

6. a nyereményadó a nyeremény kifizetésekor illetve a sorsolási engedély kiadása alkalmával esedékes. Amennyiben az állami adók és pót lékok, továbbá az önkormányzati tesiü'etek pótlékai és járulékai a folyó adó évre még előírva nem lennének, az adózó a legutolsó adóelőírás nak megfelelően köteles a befizetéseket teljesíteni, ha csak az egyik vagy másik adónemet szabályozó törvény e részben másként nem rendelkezik. Azon adórészletek, melyeknek törvényes esedekességi ideje a fizetési meghagyás (adóív) kézbesítése idején már elmúlt, a fizetési meghagyás (adóív) kézbesítésétől számított 30 nap alatt fizetendők be, ha csak nem voltak már előbb befizetendők az utolsó évi adóelőírás szerint Ha a folyó évre előirt adó nagyobb, mint volt az előző évi adóelőírás, a különbözet szintén a fizetési meghagyás (adóív) kézbesítésétől számított 15 nap alatt fizetendő be. A vagyondézsma és vagyonszaporu'ati adó esedékessége a törvények és rendeletek tárában 1920. évi április hó 8 án 309. sz. a. közzétett törvény 55. § ában és az 1923. évi december hó 21 én

6. szám alatt közzétett törvény 11. §-ában van szabályozva. Az általános forgalmi és munkateljesitményi adó, valamint fényüzési adó esedékessége a törvények és rendeletek gyűjteményében 1923. évi december hó 21 én 268. sz alatt közzétett törvényben van szabá'yozva. Ha az adóköteles fél állami adótartozásának s a kivetett állami és önkormányzati testületi pótadóknak esedékessé vált részletét az esedékesség napjától számítót hat hét leforgása alatt be nem fizeti, a tartozás tőle végrehajtás utján fog behajtatni. Amennyiben az adózónak évi adóelőírása egy és ugyanazon adóközségben az 500 Ke t túlhaladja, az esedékesség napjától kezdve az illető részösszeg befizetésének napjáig 7 százalékos késedelmi kamatot is köteles fizetni. Ha esedékességi Dap megállapítva nincs, hanem csak az a határidő, mely alatt az adó lerovandó, a kényszerbehajtás a határidő lejártával folyamatba tétetik, és ugyanazon időponttól számittatik a késedelmi kamat is. Ha a levonás utján beszedett adók megfelelő részletei nem szállíttatnak be az állami adóhivatalba az arra megállapított időben, végrehajtás utján fognak behajtatni — azonfelül tekintet nélkül az adóelőírás nagyságára, 7 százalékos késedelmi kamat is fizetendő. Pénzügyi vezérigazgatóság.

Menyasszonyi kelengyék és vászonéra szükségletével bizalommal forduljon a közismert Ehrenfreurcd Jenő fehér nem ükéazitő céghez Bratislava, Szárazvam 7. stám. (Molt Frigyes főherceg utca.)

— Bolond estély. Már ilyen is van. A no máromi kerékpárosok rendezik és a következő meghívót kü dték szét: Meghívó a »Jóbarát« kerékpáros kör nagyszabású »bolond estélyére«, melyre kívül címzett urat és nb. családját tisztelettel meginvitáljuk. Már hogy meg ne hívnánk, és meg is hívjuk mindazokat, akiket illet azon nagyszerű és a maga nemében páratlannak ígérkező, farsangi bútaszigaló bolond estélyre, amely 14 én februárius hónapban szombatról vasárnapra virradóra lesz megtartva a Vigadó öszszes termeiben, — hogy a mélyen tisztelt mulatni vágyó publikum szünórakor ne unja magát, »Macaroni« táviró masinéria fogja a nagyérdemű közönséget szórakoztatni. — Lesz min denféle fel és levonulás, sirás, igazi jajgatás bőgős, böfögés és csattogás, csalogány, aki hallgató nótákat fütyül; dominók, siebarek, jasszok stb., hangverseny, tárogató, kis és nagy dob, dobos torta, heringek, trainningek stb. s minden

oly potom olcsó, oly csekély, oly kevés, oly minimális, oly szerényen semmi árért, csekély 6 K és 1‘80 K vigalmi, belépő d'jért, amelyet a pénztárnál kell leszurkolni, ahol a felülfizetést is köszönettel elveszik. Rajta hát, Komárom szépei, kicsinyei, nagyjai, minél számosabban jöjjetek a Vigadóba 14 ón febrnáriusban este fél 8 órakor, amikor kezdetét veszi a riszálás. A legszebb női jelmez fényes jutalomban részesül, a legcsunyább férfi jelmez tulajdonosa is majd csak kap valamit, hogy mii, azt előre el nem áruljuk, de azért megsúgjuk, hogy az is értékes dolog lesz. A zenét egy elsőrendű zenélőkar fogja szolgáltatói, — a táncosok kollektiv szerződéssel köteleztelek a hölgyeket kivétel nélkül megtáncoltatni, egyébként minden kellemetesnek Ígérkezik s ha a táncosok a nagyteremben el nem férnek, a kis terem is be lesz rendezve szükség esetén táncra Egyébként minden jóakarata vendégünknek minden jót ki* várna, számos látogatást kér a rendezőség nagy tábora.«

— Nem halt meg Múlt számunkban szavahihető emberek bemondása szerint, megírtuk, hogy Szentmiklósy Dezső komáromi ügyvéd meghalt. Amint a család értesít bennünket, a halálhír nem felel meg a valóságnak, mert bár súlyos beteg, de még él. Régi babona, hogy akinek holt hirét keltik az nagyon sokáig él. Ha ez Szentmiklósy Dezsőre is áll, akkor, Szentmiklósy Dezső még sokáig fog élni.

— lókai Mór kocsisa. Kevesen tudják, hogy E»ei községben él egy 80 éves öreg gazda, a Szabó Ferenc, aki azzal dicsekedhetik, hogy valamikor a nagy mesemondónál, Jókai Mórnál szolgált, mint kocsis és nem egyszer röpítette kocsijával gyors iramban a nagy költőt. Szabó Ferenc uram, ekeli, , csallóközi származású és annak köszönhette azt a szerencsét, hogy Jókai megfogadta kocsisának, hogy Jókai bátyja Jókai Károly szintén Ekelen lakott. Amikor Jókai Mórnál beállott a kocsisváltozás, az ekeli Károly bátyjára gondolt, hogy az bizonyosan tud valami jóravaló legényt neki kocsisnak ajánlani. Nyomban irt is neki az ő apró gyöngybetüivel. Természetesen gyorsan nyélbeütöttók az ügyet, mert Jókai Károly tényleg talált is megfelelő legényt az ekeli ifjúság között. Ez volt Szabó Ferenc, aki két egész esztendeig szolgálta Jókait, aki nagyon meg volt elégedve a jóképű csallóközi legénnyel. Értett a szép hajtáshoz és a lovakat is szerette. Nem egyszer meg is dicsérte ezért nemcsak maga Jókai Mór, hanem a túl pedáns felesége Laborfalvi Róza is. Sőt amikor beszédközben a barátaival a lovakról volt a szó, dicsekedve dicsérte Jókai Szabó Ferencet, a jó kocsist, aki földim, szintén csallóközi, mondotta mosolyogva Jókai Mór, — mifelénk ilyen jóképű legények teremnek ám. Szabó Ferenc a 80 éves kora dacára még elég jó karban van és élénken emlékszik Jókaira és Laborfalvi Rózára és arra a boldog korra, amikor Jókaiék kocsijának a bakján feszíthetett és hajthatott. Legközelebb személyesen meginterjúvoljuk az öreget és akkor részletesen b-számo* lünk arról. Az öreg különben nagyban készül a komáromi Jókai ünnepélyre, sőt saját maga egy díszes szánkót faragott, hogy azzal hajtat be Komáromba Jókait ünnepelni. A jó öreg ugyanis, amikor a szánkót elkeszte faragni, szentül hitte, hogy akkorra még annyi hó lesz, hogy csengőa szánon jöhet be Komáromba. A szánkázásra azonban már kevés kilátás van.

— A hatályos házasságjogi törvények és rendelőtök rendszeres gyOjteménye. Mint ismer tes az 1919. évi május hó 22 en kelt, a törvények és rendeljek tárában 1919. évi 320 gzám alatt közzétett törvény a h&zasságkötési formát 1919. évi julius bó 13 áv*l fakultatívvá tette: szemben a házasságkötésnek a jelzett időpontig kőtelező polgári formájával j-lenleg a házasulók tetszésére van kizva, vájjon állami any&könyvvezető vagy lelkész előtt akarják-e megkötni házasságukat. Annak Idején sokáig tartott, mig ezen törvényes rendelkezés átment a köztucLtba, úgy, hogy az első időben nem érezte senki sem a szükséget valamely a hatályos házasságjogi törvények és rendeleteket magában foghló kézikönyvnek. Idővel azonban a szóbaaforgó törvények rendelkezése átment a kőztndatba, aminek fo’yományaképen a polgári formában kötött házasságok kft öaö=en a vidéken minimális számra csökkentek, s jobbadán csak olyan esetekre szorítkoznak, amely ban a lelkész