Róth Miklós dr.: Id. Báró Korányi Frigyes
X. Fejezet. Tuberkulózis elleni küzdelem. Erzsébet szanatórium
107 Korányi Frigyesnek az anyagi és gazdasági dolgokban Ormódy Vilmos. 1899-ben országos gyűjtést indítanak, amelynek az élén a koszorús költő, Jókai Mór áll, aki a gyüjtőív mellékletén elhangzó gyújtó hatású felhívásában a következőket írja : «Én magam, aki őseimtől nem örököltem nagyobb birtokot, akinek a szerencse nem osztott kincseket, aki a folytonos munkám után élek : 1000 koronával járulok a szent cél eléréséhez.» A nagynevű építész, Czigler Győző, díjtalanul megtervezi a szanatóriumi épületet és 1900. évi november hó 7-én Klotild főhercegasszony jelenlétében leteszik annak az alapkövét. 1901 tavaszán Korányi Frigyes és Müller Kálmán vezetése alatt a szanatórium egészségügyi bizottsága elkészíti az első magyar mintaszanatórium berendezésének és üzembehelyezésének tervét, az november havában valósággá is válik és megkezdődik a betegeknek a felvétele. Amikor 1904. évi november hó 6-án az Erzsébet Királyné Szanatóriumban leleplezték Korányi Frigyesnek Balló által festett arcképét, az az alapító iránti hálán kívül, egy szimbólum is volt. Egy szimbólum, hogy ebben az intézményben az ő szelleme uralkodik. A szanatórium megalapításával azonban a tuberkulózis elleni küzdelemnek csak a kezdeti fázisa fejeződött be. Korányi Frigyes intenciója az volt, hogy az egész országot áthálózó munka folyjék az eszme érdekében és megfelelő munkatársaknak propagandájával ő indítja meg a magyarországi dispensaire mozgalmat, vidéki fiókegyesületeknek a létesítésével. A küzdelemnek az érdekében indítja meg a «Tuberkulózis» című szaklapot, amelynek 1903. évi január hó 1-én megjelent első számában a következőket írja : «Hivatalos statisztika szerint Magyarországon éven- kint valamivel több mint hetvenezer ember hal meg tüdővészben, s a feltüntetett kulcs szerint oda kell következtetnünk, hogy Magyarország lakosai között
