Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)
IX. Az erdélyi gyógyszerészet a kath. restauratió, Erdély független fejedelemségének letünése az osztrák uralom idejében
Instruktiók. Jó üzletember tevékenységére utal az is, hogy még kiskorú fiának Marosvásárhelyen gyógyszertárt vesz és azt gondosan felszereli és kezeli. Gyógyszertára belső berendezésére, melyről már egy Ízben röviden megemlékeztem volt,201 különös gondot fordított. A gyógyszeredényeket tartó bárok stílusban épített állványokon ornamentikáit állványedények díszítették a tágas officina belsejét. Fölötte szépek a principális szoba falait díszített barokk stílusban keretezett felíratok, melyek közül az egyiket Mauksch Tóbiás 1766-ban az ezzel szemben levőt pedig egyik örököse és gyógyszerész utóda, Dr. Hintz György 1898-ban festetett. Úgy gyógyszerészet-történeti, mint kultúrhistóriai szempontból mindig fölötte érdekesek a ma már oly ritkán található úgynevezett „Gyógyszerészi Instruk- tió“-k. Rendszerint szakmájukban jól képzett, azt művelő, munkatársai munkáját megbecsülni túdó, régi gondos gyógyszerészeink írták azokat utódaik okulására, javára. Ilyen „Gyógyszerészi Instructió“-t írt Mauksch Tóbiás kolozsvári gyógyszerész, (Dr. Hintz elődje) kinek később Marosvásárhelyen is volt gyógyszertára, a még alig 11 éves János Márton nevű fiacskája, illetve gyámja, gyógyszertárai gondnokai számára. Az „In- struktió“ fontos adatokat tartalmaz e kor erdélyi gyógyszerészeti viszonyainak jellemzésére, különösen a gyógyszerészek képzésére, a gyógyszertárak vezetésére, vizsgálatára, valamint gyógyszereknek bel- és külföldről való beszerzésére, áraira, a gyógyszertárák akkori értékére nézve. E kor gyógyszerészet történetét örökíti meg a Mauksch-féle Instruktió. Az „Instruktió“ nagy ívalakú, barna papiros kötésű, bőrsarkú könyv. A könyvtábla külső felére kis ovalis-alakú, fehér papírlap van ragasztva, melyen német nyelven sűrűn teleírott sorok futnak egymás alá. A 201 Dr. Orient Gyula: Adatok a magyar gyógyszerészet és gyógyszertárak történetéhez. Gyógyszerészi Hetilap, Budapest, 1900. 168 ro
