Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 189 személyes tapasztalatokon is alapul, tőle származik. A halasi csipkéről írt tanulmánya úttörő jellegű. Zenekedvelő, a zenét művelő tanár. A Zenekedvelők Egyesületének hegedűse volt. Előadásmódja színes, magával ragadó volt. 1929-ben házasodott meg. Felesége Stepanek Ilona zongora- művész. Házasságából három gyermekük született. Földrajzi és történelmi tárgyú cikkei szaklapokban jelentek meg. Köztük: Kiskunhalas város és környékének földrajza. 1969-ben ment nyugdíjba. Sírja a régi református temetőben van. Kép: TJM14919. G.A. Jeremiás Lajosné Stepanek Ilona (Kkh., 1909. márc. 24.-Kkh., 2000. ápr. 6.) zenetanár. Szülei Stepanek Ernő rajztanár és Vargha Etelka ref. polgári leányiskolái tanárnő voltak. Középiskolát és Kereskedelmi Szakiskolát végzett Kkh.-on. 1929-ben férjhez ment Jeremiás Lajos gimnáziumi tanárhoz. Házasságukból 3 gyermek született: Béla (1930), Ildikó (1937), Attila (1943). Már 10 éves korától kezdve gyakran fellépett különböző hangversenyeken. A halasi kulturális élet aktív résztvevője volt, mint zongorakísérő, szólista és szervező. 1938-44 között zenei tanulmányokat folytatott Bertalan István karnagy és Szigeti Vilma művésztanár irányításával. 1944-1946-ig Németországban élt és szerepelt mint zongora kísérő és szólista. Kkh.-on a zeneiskola alapító tagja volt. 1975-ben kapott előadó- művészi oklevelet, majd 1983-ban zongoratanári diplomát. 1994-ben Kiskunhalas város Pro űrbe díjjal jutalmazta. Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Irodalom: Tóth Ilona: Ki kicsoda Kiskunhalason? 1998. 52. Kép: TJM 20833. L.Gy. Jeszenszky Tibor (Csömör, 1919. okt. 27. - Kkh., 1987. aug. 5.) evangélikus lelkész. Édesapja is lelkész volt. Elemi iskoláját Csömörön végezte, majd a Fasori Gimnáziumban tanult, de az utolsó éveket Mátyásföldön, a Corvin Mátyás reálgimnáziumban fejezte be. Teológiai tanulmányait Sopronban, a Magyar Királyi Erzsébet Tudomány- egyetemen folytatta. 1940. jún. 18-án avatták lelkésszé a Deák téri templomban. Lelkészi munkáját Aszódon kezdte segédlelkészként, majd 1945-ben Bp.-en, Váron lett segédlelkész. 1946-tól Békéscsabán hitoktató lelkész, majd 1951-től Amb- rózfalvára kerül rendes lelkészi munkakörbe. Itt 14 évet töltött. 1965. jan. 31-én iktatták be Halason lelkésznek. Az egyházmegyei közgyűlés pénztárosává választották. Szabadidejében családokat látogatott. Sajnálattal tapasztalta, hogy az egyháztagok nem ismerik egymást. A szórványokban is eredményes munkát végzett. Ökumenikus lelkületű lelkész volt. Sokat tett azért, hogy a város négy felekezete békességben, egymást megismerve, megértve éljen. A lelkészi tisztséget egészen haláláig betöltötte. Irodalom: dr. Gszelmann Ádám - Honti Irén: A Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközség múltja. (Kézirat, TJM 20.814.) Kép: TJM 20850. Gy.A. Jókai Mór (Komárom, 1825. febr. 18. - Bp., 1904. máj. 5.(regényíró, amagyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője, az MTA tagja. 1893-ban Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: MÉL 1967.814-816. Jónás János (Kkh., 1848. nov. 4. - Eperjes, 1911. jan. 2.) kereskedelmi akadémiai igazgató, szakíró, műfordító. Szegénysorsú zsidó vallású szülőktől származott. A balassagyarmati rabbiiskolába került, de dr. Práger Ábrahám ezredorvos nagybátyjánál megismerkedett a világi tudományokkal, és ezután hazatért. Szüleinek üzletében dolgozott, és a halasi gimnázium tanáránál, Csontó Lajosnál rendszeres magánórákat vett a gimnázium tantárgyaiból. 1865-ben vizsgázott a négy alsó osztályból, majd rendes tanulóként folytatta az iskolát. Itt Szilády Áron hatására és támogatásával keleti és nyugati nyelveket tanult. Érettségijének évében, 1868-ban jelent meg az első dolgozata a Nyelvtudományi Közleményekben a Mohammed előtti Moallakat címen összefoglalt költemények ismertetése és fordítása. Egyetemi tanulmányait a pesti orvoskaron és a bölcseleti karon egyidőben kezdi, de a megélhetés miatt fordítással is foglalkozott. Egy év után a berlini egyetemen a keleti nyelvek mellett történelmet, filozófiát, etnográfiát és esztétikát tanult. 1870-ben Eötvös József közoktatási minisztertől ösztöndíjat kapott azzal a feltétellel, hogy gimnáziumi tanárnak készüljön. Még ebben az évben a müncheni egyetemre ment, ahol tanulmányai elismeréseként bajor ösztöndíjat kapott. Itt ismerkedett meg a szocialistákkal, levelezett többek között Bebellel is. Az egyetem nyári szemeszterén kiegészítette tanulmányait, közgaz-
