Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
190 KISKUNHALAS ALMANACH daságtant tanult. 1871-ben tért vissza szülővárosába, és a gimnázium tanáraként francia nyelvet tanított. 1872-ben a bp-i kereskedelmi és iparkamara fordítója, 1874 elején a bp-i II. kerületi állami főreáliskola helyettes tanára, őszén újra a halasi gimnázium tanára lett, és itt 1876-ig tanított. 1878- ban került vissza a bp-i kereskedelmi és iparkamarához, tapasztalatait a kamara évi jelentéseiben és egyes kereskedelmi és ipari kérdésekről a kormányhoz felterjesztett leveleiben írta meg. 1879- ben a bp-i kereskedelmi akadémia segédtanára, később titkára lett. 1885-ben kinevezték a pozsonyi kereskedelmi akadémia igazgatójává. Nyugalomba vonulása után Eperjesen telepedett le. Élete során számos bölcsészeti és kereskedelmi írása jelent meg, német nyelvtankönyve a halasi gimnáziumban húsz éven át volt használatban. Cikkei: Hun- falvy Pál adta ki a Nyelvtudományi Közleményekben (VII. 1868.) a Mohammed előtti korból származó Moallakat című arab költemény-gyűjtemény fordítását és a róla írt tanulmányát. A Budapesti Szemlében (XIV. 1869) Confucius élete és főbb tanai; egy politikai napilap számára fordította Dumas: A tűzsziget című regényét; A Reformban (1870. 73., 76. sz.) A színészet Perzsiában (ford.), (215., 216. sz.) A dráma kelet kultúmépeinél. A Magazin für Literatur des Auslandesbe könyvismertetéseket írt. A Tanáregylet Közlönyében (V. 1872.) Az ónémet Hildebrand ének; (VIII. 1875.) A modem nyelvek oktatása középtanodáinkban. A Magyar Tanügyben (II. 1873.) Művészet és iskola; a Szegedi Híradóban (1878. 19-21. sz.) Rousseau János Jakab; több pedagógiai és közgazdasági cikke jelent meg a Nemzetben, a Pester Lloydban és a Közgazdasági Szemlében, programértekezése a székesfehérvári községi reáliskola Értesítőjében (1877.) Az iskola és a család stb. Művei: Indiai tündérmesék írta Vámbéry Ármin. Angolból ford. (Pest, 1869.) (2. jav. kiad. Bp., 1881.); A szerzetes uralma vagy Róma a XIX. században. Garibaldi regényét ford, névtelenül (Pest, 1870.); Az ókor története Duncker Miksa munkájának 3. kiadása alapján ford. Négy kötetben (Bp. 1876-78.); Német nyelvtan és olvasókönyv. Négy részben. (Bp. 1876-79.); Uarda. Regény. Ford. (Bp. 1878.); Moritz Ballagi's Grammatik der ungarischen Sprache für Deutsche (Bp. 1881.); A socialis kérdésről (Bp. 1882.Németülu.o. 1883.); Tanulmányok és j avas- latok az életbiztosítási üzlet körül (Bp. 1883.); Kereskedelem és forgalom isme (Pozsony, 1886., 2. átdolg. kiad. u. o. 1893.); Kereskedelmi és irodai munkálatok. Havas Miksával együtt. Kereskedelmi szakkönyvtár 1-8., 10-13. (Bp., 1886.); Az államilag segélyezett pozsonyi kereskedelmi akadémia jelentései 1886 óta (Bp.); A kereskedelmi levelezés kézikönyve. Három kötetben. Kereskedelmi szakkönyvtár (Bp., 1887-89.); Visszapillantás a pozsonyi első takarékpénztár ötven évi működésére 1842-1891. (Bp., 1892. Németül u. o. 1892Irodalom: Szinnyei József: 5.1897. H.E. Jovanovics, Jovan (Zmaj) (Újvidék, 1833 - Kamenicza, 1904. júl.) költő, műfordító. Tekintélyes magyarországi szerb nemesi családból származott. A gimnáziumot Újvidéken, Halason és Pozsonyban végezte el. Jogot tanult a bp.-i, bécsi és a prágai egyetemeken. Tanulmányai befejeztével Újvidéken lett aljegyző. 1863-ban kinevezték a Thököly Intézet igazgatójává, és mint ilyen, elvégezte az egyetem orvosi fakultását is. Később több vidéki városban és Belgrádban volt gyakorló orvos. Életének utolsó idejét a Szerém- ségben, egy kis szerb faluban, Kameniczán töltötte visszavonultan. Kiváló tehetségét a magyar irodalom remekművei fordításának és ismertetésének szentelte. Lefordította szerb nyelvre: a Toldit (1857); a Toldi estéjét (1870); a Murány ostromát (1876); a Toldi szerelmének egyes részeit (1880-as évek); Az ember tragédiáját (1889). Nemcsak magyar, hanem angol, orosz és német költőktől is sokat fordított. Mikor Belgrádban tartózkodott, akkor szerkesztette a Zmaj (Sárkány) című élclapot, erről kapta a Zmaj előnevet. Első költeménye 1849-ben jelent meg. Összes költeményeit 1882- ben adták ki először. 1867-től a Kisfaludy Társaság tagja volt. 1896-ban a bp-i egyetem díszdoktorává avatták. Irodalom: Zámbó Aurél: Zmaj Jovanovics János (= Zámbó Aurél 1934. 24.) Kép: TJM 20850. Gy.A. Józsa Antal (Kkh., 1861 - Bp., 1925. máj. 16.) tanfelügyelő, újságíró. Sárospatakon tanult teológiát. Ekkoriban cikkeket írt a halasi lapokban. Bp.- en a kultuszminisztérium tisztviselője, majd Gö- mör megyébe nevezték ki tanfelügyelőnek. Utóbb a miniszterelnöki sajtóirodán működött. Nyugalomba vonulása után a Borsszem Jankó és több fővárosi politikai és szépirodalmi lap munkatársa lett .Irodalom: Nagy Szeder István 1936.97. Sz.A. József nádor. Lásd: Habsburg József Antal János. Kadosa Marcel (Kkh., 1874. ápr. 7. - 1944.) ügyvéd, újságíró, író. A bp-i egyetemen jogi doktori és ügyvédi diplomát szerzett, majd ügyvédi
