Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-08-02 / 61. szám

augusztus 2 ■f »«n i I jfrfafc^aawunr» KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Petőfi Sándor « utolsó vacsorája A segesvári csata reggelén, ágyudörgés közben egy versét szavalta Kilencven esztendeje, hogy Petőfi Sándor elesett a segesvári csataté­ren. Az évforduló alkalmából érde­kescsaládi visszaemlékezést közöl if­jabb Varga Zsigmond, akinek-déd­apja Székelykeresztúron lakott. A dédapa sokszor mesélte hozzátarto­zóinak annak az estének a törté­netét, amely Petőfi Sándor halá­lának és a segesvári ütközetnek elő­estéje volt. Muskátlivirágok díszítet­ték az ősi székelykeresztúri Varga­ház ablakait, mikor a veröfényes júniusvégi reggelen egy kis csapat Miklós-huszár kanyargott be a piac felé. Fáradtak és porosak voltak. Utánuk hosszü sorokban egy lovas­század közeledett. A huszárok le­szálltak a nyeregből és eltikkad- tan vezették be szomjas lovaikat a piactéri házak udvaraiba. A szé­kelykeresztúriak szíves testvéri szó­val fogadták őket. Nem sokáig időz­hettek ott a huszárok, lassú üge­tésben tovább vonultak Ujszékely felé. Az öreg Varga Zsigmond úgy mesélte, hogy Bem apó előőrsei voltak, Vásárhely felől érkeztek Keresztárra és ők hozták a hírt, hogy estére maga a vezér is a községben lesz. Egy utolsó kísérletet fog tenni, hogy döntő csatára kényszerítse az Er­délyt elárasztó muszka hadakat. A székely városka lázban égett a hír­re, hogy Bem tábornokot fogja lát­ni. És jöttek egész nap a honvé­dek, gyalogosok, pirossapkások. Gá­bor Áron tüzérei, lovasok, majd me­gint gyalogosok s mire beesteledett, a város körüli réteken és a Küküllő partján kigyulladtak mind a tábor­tüzek, hogy farkasszemet nézzenek a csillagokkal. Estére megérkezett a táborkar Bem apóval az élen, aki mellett ott volt Petőfi Sándor is. Ifjabb Varga Zsigmond dédapja elbeszélésére így emlékszik vissza: — Dédapám felsietett a Piac tér­re és ott találta a költőt. Szíves szóval hívta meg vacsorára, egy kis bivalytejes pulisz­kára. Petőfi engedett a hívó szónak, sőt Bem tábornoknak is továbbította a meghívást. A családi asztalnál Var- gáékkal együtt ott ültek mind a ketten a táborkar több tisztjével együtt. Vidám beszélgetés közben folyt le a vacsora. Tüzes küküllő- menti bor gyöngyözött a poharak­ban. A család Erdélyszerte híres szépségű leánya, aki gyönyörűen énekelt, néhány dalt dalolt a ven­dégek kedvéért. Petőfi áhítatosan hallgatta, luhúnyta a szemét, ki tud­ja kire, ki tudja mire gondolhatott. Bem tábornok bontott asztalt. Hol­nap meleg napunk lesz — azt mondta. Majd hozzáfűzte: Még az éj folyamán is van egy és más tennivalóm... Szíves szavakkal bú­csúztak el a háziaktól és szállásaik­ra tértek. Petőfi még ott maradt egy darabig, elbeszélgetett a csa­láddal. Azzal vált el, hogy reggel még visszatér búcsúzni. Csakugyan a segesvári csata reggelén vissza­ment Vargáékhoz. Bivalytejes kávét kapott reggelire, színes talpaspohár­ban szolgálta fel neki ifjabb Var­ga Zsigmond dédapja. Ezt a poha­rat később nemzetiszínű szalaggal átkötözték és Varga Róza, aki előző este olyan szépen énekelt, sokáig őrizte, majd leszármazottai vették át és most az Erdélyi Magyar Párt birtokában van. Odaajándékozta if­jabb Varga Zsigmond édesapja. Ez­zel a serleggel mondja el minden év július 31-én Erdély magyarsá­gának egy-egy vezéregyénisége a költőről szóló megemlékezést. Július 31-én reggel Petőfi Sán­dor kiitta a bivalytejet Vargáék szí­nes talpas üvegpoharából és akkor már Fehéregyháza felől az ágyúk dörejét hozta el Székelykeresztúrra a szél. A költő ott állt Vargáék között és a háziasszony kérésére szavalt. Ifjabb Varga Zsigmond úgy tudja apái elbeszéléséből, hogy »Egy gondolat bánt engemet« című ver­sét szavalta. Talán már nem is vö’lt ott közöttük a lelke, talán már elő­reszárnyalt a segesvári csatatér fe­lé, már készülődött fel a nagy út­ra a mennyek országába, a halha­tatlanok, a magyar hősök birodal­mába. Petőfi haláláról, utolsó óráiról sok legenda, sok történet forog közszá­jon és sokféleképp van megörökít­ve utolsó napja a róla szóló iroda­lomban. De az eddig ismertek és el­terjedtek között nem érdektelen if­jabb Varga Zsigmondnak ez a visz- szaemlékezése sem, mely minden kétséget kizáróan hiteles. Felgyújtották ivócimborájukat Csütörtökön szőlőjében dolgozott j Bába János 49 éves orgoványi kis­gazda. Munkája végeztével betért az orgoványi korcsmába, hol két régi ismerősével találkozott. A há­rom férfi késő éjszakáig borozga- tott, legjobban Bába öntött fel a garatra. A korcsmából távozás után . a két ivócimbora felajánlotta, hogy Bábát a lakására kíséri. Útközben Bábát elnyomta az álom, két társa hiába költögette,, az út- I szélén tovább aludt. Erre az ivó- j cimborák a náluk lévő fél liter ben- j zint a szerencsétlen emberre lo- j csolták és megáztatott társukat meg­gyújtották. Bábát ilyen drasztikus módon si­került is felébreszteni, sőt hazáig futtatni. A szerencsétlen férfi égő fáklyaként rohant tanyájába, hol hozzátartozói nagy üggyel-bajjal tud­tak csak róla leszaggatni az égő ru­hát, de ekkor már a gazda bor­zalmasan összeégett. A hozzátartozók kórházba szállí­tották Rába Jánost. Az orvosi meg­állapítás szerint a mellkasán, egész alsó testén és lábszárain harmad­fokú égési sebet szenvedett, sok helyen a hús csontig leégett. Az orvosok szerint Rába János álla­pota reménytelen. A négygyermekes családapa ször­nyű kínokat szenved kórházi ágyán. Vallomása szerint csak arra ébredt fel, hogy a ruhája ég, ugyanakkor két ivócimborája hangosan nevetett mellette és egyáltalán nem igyekez­tek segítségére sietni. A csendőrség a borzalmasan összeégett ember vallomásában megnevezett két fér­fi ellen megindította a nyomo­zást, Július 27-én reggel Dobos Imre szanki gazdálkodó összeveszett fe- ' leségével s hirtelen haragjában egy nagy késsel támadt az asszonyra, i akinek a nyakát csaknem teljesen j átvágta. Az asszony nyomban el- ! vérzett. Dobost a csendőrség le­tartóztatta. Dobos Imrének néhány nappal ez­előtt árverezték el 65 hold ingat- ; lanát potom 6000 pengőért s mint vallomásában előadta, ez keserítette el annyira, hogy megölje a felesé­gét. Hat gyermeke van a szerencsétlen embernek, akin már régebben mu­tatkoztak elmezavar jelei. Többször kijelentette, hogy ha elárverezik a földjét, kiirtja az egész családját. HADI EMLEKEK Július 29. 1915. Ezen a napon a pozsonyi 5. utászzászlóalj 5. százada a Visztula melletti Ricsvulnál német csapatokat hajózott át, közben azon­ban a század az oroszok igen élénk tüze folytán állományának egyhar- madát véres veszteségként veszí­tette. Merész és ügyes egyéni vállalko­zást hajtott végre ezen a napon este Lázár István pécsi 19. honvéd gyalogezredbeli szakaszvezető, aki a keletgaliciai Firlejuvka körüli harcok alatt, foglyok vallomásából megtud­ta, hogy az oroszok az említet^ község egy közeli házában lőszer- raktárt létesítettek. Erre Lázár sza- kaszvezetö nyomban úgy határozott, hogy az oroszok lőszerraktárát el­pusztítja, miért is még az éjjel fo­lyamán igen ügyesen és észrevét­lenül átúszott a Gnila Lipa folyó túlsó partjára, ahol a legközelebbi szalmafedelű házat felgyújtotta, úgyhogy a véletlenül kedvező szél­viszonyok folytán keletkezett tűz csakhamar a szomszédos házakra is elterjedt és így többek között azt a házat is felgyújtotta, amelyben, a lőszerraktár volt. Az utóbbi azután a levegőbe is repült. Amikor ;pe- dig ez bekövetkezett, Lázár szakasz­vezető visszaúszott az innenső part­ra, ahol saját kezdeményezéséből végrehajtott vállalkozásáról jelentést tett. Ez azonban nem is volt szük­séges, miután a lőszerraktár messze hallható felrobbanása egymagában j is bizonyította a vállalkozás sikerét. Érthető tehát, hogy Lázár szakasz- j vezető bátor és sikeres vállalkozása jutalmaképen a kisezüst vitézségi éremmel tüntették ki. 1916. A 41. honvéd hadosztálynak i a volhíniai Sztohod folyó ! menti harcai alatt Tarnóy Tibolt ! veszprémi 7. honvéd ágyúezredbeli főhadnagy, mint a 2. üteg parancs- ■ пока, azáltal tüntette ki magát, hogy az oroszok ezen a napon végrehaj­tott nagyarányú támadása és annak keretében történt betörése alkalmá­val, a már-már veszélyeztetett tü­zérség hátravonulását elrendelő pa­rancs ellenére, ütegével vitézül és bátran kitartva, a helyén maradt. Amikor pedig az oroszok már több irányból, részben pedig hátulról is támadták az üteget és legélénkebb géppuska és puskatűz alá vették a lövegeket, Tarnóy főhadnagy min­den irányban felvette a harcot és vitézül védekezve, távoltartotta az oroszokat. Szerencsére bőven volt lőszere, úgyhogy annak hiányától nem kellett tartania. A legerősebb támadások az ütegállás közelében lévő igen sűrű erdő felől érték az üteget, ahonnan az oroszok óriási veszteségeik ellenére is egymásután indították meg a rohamokat. Tarnóy, ágyúi azonban fokozódó iramban ontották a pokoli tüzet. így az elö- retörési kísérletek vérbefultak. Az irtózatos tüzeléstől az ágyúk csö­vei áttüzesedtek s már-már úgy lát­szott, hogy tönkremennek, amikor az oroszok észbekaptak és beszün­tetvén a meddő próbálkozást, hát­rább húzódtak. Erre Tarnóy főhad­nagy is beszüntette ágyúinak tüzét, majd a sötétség leszállta után ele­inte két, majd három lépcsőbe ta­gozván ütegét, kivonta azt a ve­szélyeztetettség helyzetéből. És no­ha a fogatolásokkal igen nagy bajok voltak, az üteg mégis minden anya­gával kimenekült. Magával vitte se­besültjeit és néhány, a közelben lé­vő sebesült gyalogost is. Visszavo­nulása zavartalanul folyt le. Tarnóy főhadnagy tehát kimagaslóan vitéz és bátor oly fegyvertényt hajtott végre, amelyre a hadosztály tüzér­sége büszke lehetett és volt is és amelynek jutalmát akkor kapta meg Tarnóy főhadnagy, amikor elisme­résképpen a tiszti arany vitézségi éremmel tüntették ki. — MOVE vezetők értekezlete Ha­lason. Délpest vármegye és Bács- megye MOVE vezetői, elnökei, főtit­kárai és lövészparancsnokai az or­szágos elnökség kívánságára au­gusztus 13-án Kiskunhalason érte­kezletet tartanak, amelyen a MOVE őszi programját és a lövészélet fon­tosabb eseményeit beszélik meg. A résztvevőket az állomáson MOVE díszszakasz fogadja. Halasi Gazdasági Bank №. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Kitelek fof^ósitása a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem számára Betéteket a legjobban gyümölcsöztél és felmondás nélkül bármikor visszafizet Utazási, biztosítási ős sors jegy osztály Érdekkörébe tartozik: a Halasi Villamsssági Rt. és a Jágüzem és Hűtőház Kft. Foglalkozik a ban к üzlet minden ágával Elváüta [(leste nyaM Щ .szili JffllÉOl

Next

/
Oldalképek
Tartalom