Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-03-20 / 23. szám

XXVI. évfolyam. 23. szám. Szombat, 1926. március 20 b! í Kiskun-Halas Helyi E iás stek y­FF ii­ik Iben ben, lb Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. 'áiárláa sikerült pet áré. SÍ. 5ó est I gets kkel idás :akor Előfizetési ár egy évre: Helybe* . . 100.000 kor. 1 Vidékre • 200.000 ke« Egy axám ára 1M0 korosa. Alapította PRASESt FERENGZ Hirdetmények dija: Egyem, magas soronkée GarmondbéJ 10000 korona — Petitből 11009 korosa > Magán kirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. . *Ugj-»,Ienifc szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületéin?*! ............................. .mi--* A gályarabok emlékünnepe 1876-1916 A magyar protestáns egyházakra ez az év jubileumi esztendő. Febr. 11-én múlt 250 esztendeje annak a nagy eseménynek, hogy a nápolyi gályákon sinlődő, még életben levő 26 prédikátor kezéről és lábáról lehullott « bilincs s álmélkodó lé* lekkel zsoltárok éneklése közben mentek a szabadságot jelentő holland hadihajóra. Mert a száműzetés esz­tendei, melyek a megszabadult ra­bokra vártak, mégis csak paradi­csomi szabadságot jelentettek bör­tönök odva és gályák gyötrelmet jelentő padjai után. Amikor az emlékezés sugárkévé- jével bevilágítunk á. múlt sötétjébe, a sugarak elsősorban a hitvallók szenvedéstől megszántott arcára és barázdás homlokára fonnak fényko- szorut. Áldanunk kell az isteni gond­viselést, hogy múltúnk zivataros századaiban a lelki nagyság olyan felséges példáival ajándékozott meg bennünket, hogy késő századok uno­káira is bőven hűli belőlük áldás, ihlet és erő. De a kutató fényben megakad tekintetünk Ruyter tengernagynak egyszerű, nemes alakján is. A hol­land nemzet egyik legnagyobb fiának lelki nagysága int felénk, aki diadal­mas hadvezér létére élete legna­gyobb diadalának azt tartotta, hogy Krisztus elrongyolódott szolgáit mél­tatlan állapotukból kiszabadíthatta. Szálljon minden magyar ember há­lája a hazájáért szintén vértanú Ruyter tengernagy on át a holland nép felé. Most másodszor kötelezett bennünket örök hálára ez a nagy nemzet. Ezeknek az eseményeknek a fel­idézésével nem a keserűséget és méltatlankodást akarjuk felkelteni olvasóink szivében. Mi senkit nem vádolunk a történtekért, mi szeren­csésnek tartjuk nemzetünket, hogy a gályarabok csoportja által is meg­szaporodott mindhalálig hü hitvallói­nak serege. Nem akarunk arra kö­vetkeztetni, hogy „az ellenreformáció most is gályarabságra küldené őket, ba lehetne, sem arra, hogy a magyar papok most is oda mennének, ha kellene.“ Egyszerűen boldogan köny­veljük el azokat a kimondhatatlan értékeket, amikkel gályarabjaink az elmúlt századok alatt meggazdagi- tották a magyar nép lelki világát. Nem is kivárniuk népünknek na­gyobbat, hogy szükség esetén fiai most is készek legyenek gályákra menni, de ne legyen erre szükség soha többé! De a történelem tanulságait nem hagyhatjuk kiesni emlékezetünkből. Nem mellőzhetjük a jövő érdekében azt a tényt, hogy keresztyén papokat keresstyén uralkodó és annak felelős kormánytényezői küldtek gályákra 1675-ben. Nem mehetünk el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy a gályarabok egytől-egyig papok voltak, tehát biionyos, hogy nem lázadásért, hanem vallásukért men­tek a gályákra. És a gályarabok ne­veit olvasva lehetetlen elnyomnunk azt a meggyőződésünket, hogy a prédikátorok elnőmitását irányzó tö­rekvés célja a magyarság irtása volt. Epen ezért kell tehát minden ma­gyar embernek hálával gondolnia rájuk és arra a korra, melynek gyermekei voltak. Ezért lehet minden magyar embernek erőért és ihletért folyamodni ahhoz a korhoz és nem­zedékhez, mely oly gazdag volt eszményekben és lelki erőkben, hogy egyszerre a vértanuknak és hitval­lóknak egész rajait tüdta magából kibocsátani, ha erre szükség volt. Erkölcsi erőkben oly szegény korunk nem tehet jobbat, mint hogy elmegy tanulni és lelkesedni a múltnak abba a korszakába, ahol a nép széles rétegei voltak áthatva a legmagasabb eszményekkel, hisz a prédikátorok túlnyomó részt az egyszerű nép gyermekei voltak. Azért kell visszazarándokolnunk a múltba erőért, mert minden kornak leghatalmasabb emeltyűje, az Isten­nel való közvetlen összeköttetés, minden nagyság és jóság eredő forrása, oly nagyon elerőtlenült ko­runkban és ez oly nagy mértékben lángolt a gályarabokban. Rájuk nézve közömbös a világi birák Ítélete. Egy dolog fontos csak, mint Ítél felőlük az Örökkévaló. Azért kell elzarándokolnia minden magyar embernek a viharos ten­gerrel küzdő gályarabokboz, hogy megtanulja tőlük, hogyan kell a megismert életcélt és hivatást min­den körülmények között szolgálni. Az igazságot mi is ismerjük, csak élni nem tudunk érte. Minden élet akkor tölti be legjobban hivatását e földön, ha az általa megismert igazság mellett megáll éi az általa felismert életcél felé mindvégig siet, — még gályarabság áráD is. Minden időben, most ia lelki erők kormányozzák a világot. Nemzetünk mostani szomorú állapota a lelki erőkben való megszegényedés ered­ménye. A kivezető ut világos: ugyanezekben kell meggazdagodnunk. Ebben a törekvésünkben múltúnk dicső alakjai mellett ott segítenek a gályarabok is. Ezért kall rájuk emlékeznünk. Ezért kell irántuk hálásaknak lennünk. Seabó Ztigmond. Megalakítják a Szinpártolá-Egyesíiletet Az elmúlt szini-szezon az illetékes köröket arra a meggyőződésre jut­tatta, hogy a háború előtti években megalakult és azóta szünetelő Szin- pártoló Egyesületet újra életre keltsék. Az ezirányu előkészületek most vannak folyamatban a városházán. A közeli napokban felhívással for­dulnak a város közönségéhez és fel­szólítják, hogy lépjenek be a Szin- pártoló-Egyesületbe és tegyék lehe­tővé annak megalakulását. Az alakuló gyűlést is rövidesen megtartják, meg­választják a tisztikart és a szükebb- körü választmányt. Azt hisszük, nem kell nagyon ecsetelnünk, bogy mit jelent a szí' nészetre nézva az Egyesület meg­alakítása. Elsősorban biztosítja, hogy a város minden tekintetben meg- felő színtársulathoz jut; másodsor­ban lehetővé teszi, hogy az idényre szóló bérlet összegét a közönség minden megerőltetés nélkül fizetheti ki, módja lesz arra, hogy azt ha­vonként fizesse. Halas város közönsége mindenkor előljárt a kultúra, a művészet támo­gatásában. Reméljük, hogy ezúttal is felkarolja ezt az életrevaló esz­mét, amely a jövő sziniszezon alatt áldásos hatását már nagyban fogja éreztetni. Juhász István csütörtök délután a kórházban meghalt Mint ismeretes, a Mélykuti-utban lezajlott családi tragédia egyik sze­replőjét: Juhász Istvánt súlyos és életveszélyes sérülésével a halasi kórházba szállították. Az orvosok megállapították, hogy mindkét lövés a fejbe hatolt be és oly szerencsét­len helyen helyezkedett el, hogy eltávolításáról szó sem lehetett. Juhász István a kórházban na­gyobbrészt eszméletben állapotban feküdt, időközönként magához tért, de kihallgatását a rendőrség nem tudta eszközölni, meghalt anélkül, hogy az esetre ki lehetett volna hallgatni. Juhász állapota a- csütörtöki na­pon fordult válságosra és d. u. x/»6 órakor meghalt. Juhász haláláról azonnal értesí­tették a rendőrséget. A rendőrség a bullát beszállitatta a hullaházba és egyidejűleg telefonon jelentést tett a kalocsai kir. ügyészségnek, ahonnan valószínűleg törvényszéki orvosok fognak kiszállani a boncolás megej- tése végett. Lapzártakor értesülünk, hogy a kir. ügyészség a boncolás megejté- sét mellőzte. Juhász temetése szombaton fog megtörténni. —Ж Csávolyl bünvlrágzáe. Osávolyról írja tudósítónk : Múlt vasárnap egy 14 éves iskolaköteles lány elhagyta a szü­lői házat, bogy az éjszakát a szerető­jénél tölthesse. Másnap, hétfőn, egy négyéves gyermek felgyújtott egy sial- maboglyát. ’ Ha e két rövid hír száraz betűit nézzük, az első megdöbbenés után keresnünk kell az okát ennek a tul- korai bűn virágzásnak. Ott ahol a ható­sági jóváhagyással 18 éves gyermek­leányok férjhez mehetnek, ahol eltűrik az iskolásgyermekek koresmázáeát, abban a községben csak az állapotok rosszabbodása várható, az er­kölcsi téren annyira kívánatos javulás helyett. Március 15. Halason Hazafias ünnepélyek, felvonulás és társas vacsorák Az idei március 15. is jelegéhez és szimbólumához mért arányokban zajlott le városunkban. Hétfőn délelőtt kezdődtek meg a hazafias ünnepségek. Reggel a tem­plomokban ünnepies istentiszteletet tartottak. A reálgimnázium március 15-iki ünnepélyét délelőtt fél 11 órakor tartotta meg. Az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte a hatalmas tornacsarnokot és áhitatos élvezettel hallgatta végig a gazdag műsort. Gzalay Károly tanár szépen fölépített, világos előadásu hazafias beszéde mindenkit meghatott nemes pátoszá­val. A Hajóssy István ügyes veze­tésével előadott három karének és két zenekari szám az ifjúsági ének és zenekar örvendetes tökéletesedé­séről tett bizonyságot. A közönség fokozódó gyönyörűséggel hallgatta az egymásután következő számokat. Hasonlóan sikerültek a szavalatok is, amelyek közül különösen Schiffer György (ökéletes előadása ragadta meg a hallgatóságot. Lakó György komoly, szép záróbeszédén kivül különös dicsérettel kell megemlé­keznünk Berta Lajos mélyérzésü, lelkes beszédéről, amellyel a hősök emléktáblájára helyezte az ifjúság koszorúját. Az Egységes-párt ünnepélye Délután 8 őrskor tartotta meg аз Egységes párt a szokásos hazafias ünnepélyt, amely mint örömmel álla­píthatják meg, rég óta nem tapasz­talt nagy kösönség jelenlétében folyt le. Hatalmas közönség gyűlt egybe & 48 as körben, amelyben városunk társadalmának minden rétege képvi­selve volt. ez ünnepély impoxáns, méltóság teljes keretek között folyt le. Az ünnepélyen az Iparos Dalárda hazafias énekeket adott elő s nagyban hoszájárult az ünnepély emeléséhez. Az Iparos Dalárda nemrég alakult és szép jövő előtt áll. Mi is szeretettel köszöntjük a Dalárdát, amely a későbbi idők folyamán teljes egészében kifog alakulni ée szép hivatását teljes mér­tékben teljesítheti. Az ünnepély az Iparos Dalárda „Hiszekegy“ elóneklésével kezdődött, amelyet a közönség áhítattal, kalap- levéve hallgatott meg. Dr. Babó Imre megnyitó beszédében március 15-ének jelentőségét méltatta és a magyar múltba visszatekintő, emelkedett hangú mély érzéséBü beszédében megemlé­kezett a nemzeti nagy gyásznapokról és a szabadság fényében drágakövek gyanánt kiemelkedő dátumokról, mint amilyen a legeszményibb gondolat jegyében született március 15 Gyujtó- hatásu beszéde nagy hatással találko­zott és erős visszhangra talált. Dr. Babé Imre még felolvasta báró Prónay György levelét, amelyet szer­dai számunkban közöltünk, — majd Gyevi Imre Szabolcska Mihály „Haza­szeret“ c költeményét szavalta el ha­tásosan, mély érzéssel. Ezután az ünnepi beszédet dr. Gusztos Károly h. polgármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom