Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-03-20 / 23. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője március 20 mondta el. A gondolatokban gazdag beszéd, amely egyes részeiben szinte gyujtólag hatott, a márciusi idők negy tanulságait tárta elénk. Eözös nagy munkára hívta fel a hallgatóságot — mert mint mondta — a márciusi esz mét csak úgy ünnepelhetjük meg leg méltóbban, ha elérkezik a vágyva várt szabadság, melyet az Adriától Orsó- váig mindenki ünnepelhet. A lelkes beszéd után ismét a Da­lárda éneke következeit és a körben az ünnepélyt a Himnusz eléneklése zárta be. A Kurucz-szobornál A több ezer főnyi közönség ezután méltóságos csendben és rendben a Kuruez-szobor elé vonult. A szobornál Szokola Imre szép ezavalata után dr. Kathona Mihály városi fő tgyész mag­vas, tartalmas, hazafias érzéssel telí­tett beszéd kíséretében helyezett el koszorút a párt nevében. Párhuzamot vout a két szabadságharc, a kurue idők és a 48 as szabadságharc között és felidézte a multat, ameiy a sivár je­lenben erőt adhat a szebb jövendőre. Az ünnepély dr. Eaíhona Mihály hazafias beszédével ért véget. A kö­zönség lassan oszladozni kezdett; a szép, felejthetetlen ünnepély mély nyo­mokat hagyott bennük. Este a körökben Mindegyik kör és egyesület meg­ünnepelte március 15 ét. Az egységes-párt körben 200 terí­tékes bankett volt, amelyen lelkes fel köszöntők hangzottak el. Pataky Daz-Ő ref. lelkész magasszárnyalásu felkö- szöntőjáben a Kormányzó ur öfómél­tósága érdemeiről szólott, amelyet a jelenlevők felállva hallgattak végig Dr. Babó Imre általános helyesléstői kísérve gróf Bethlen István miniszter­elnök és hűséges munkatársa báró Prónay György miniszterelnökségi ál­lamtitkárról emlékezett meg. — A társas vacsorán részt vett az Iparos Dalárda is Az ünnepségen való közreműködésüket dr. Babó Imre me­leg szavakkal köszönte meg. A jelenlévők a legjobb hangulatban a hajnali órákig maradtak együtt. Az Önképző Egyletben is hazafias módon áldoztak a nagy napnak, iársasvacsora keretében. A vacsorán 83 an vettek részt. Halász D. Sán­dor nagyon szép beszédben méltatta március 15. jelentőségét azzal, hogy remény van arra, a múlt történelme alapján, hogy a most széthúzó ma­gyarság a nagy Magyarország visz- szaszerzése érdekében egymásra fog •találni, mert a múltban is, amikor az ország jólétben volt, a magyar ság széthúzott, de amikor érezte a veszély nagyságát, összetudott tar­tani. Nagy tetszéssel fogadták még Juhász Péter fókalauz szavalatát is. A társas vacsorán a jelenlévők lel­kes hangulatban sokáig maradtak együtt. A Polgári Olvasókör 85 terítékes családias jellegű társasvacsora kere­tében ünnepelte meg március 15 ét. Vacsora közben az első felköszöntőt Nagy Szeder István elnök mondotta, rámutatván arra, hogy nemzeti ün­nepünk a háború és a forradalmak ellenére is lelkesen ünnepelt napja maradt a magyar nemzetnek és e lelkesedésből reményt menthetünk, hogy szétdarabolt hazánkat a nem zet önfeláldozó akarata alkalomadtán ismét naggyá fogja tenni. Majd dr. Darányi Mihály alelnök méltatta szép beszédében a nap jelentőségét. Né hány szavalat után az Iparos Da­lárda 46 tagja érkezvén a kör helyi­ségébe, hazafias énekek előadásával mutatta be készültségét s emelte az est fényét. Az Úri Caslnó 50 személyes tár- sasvacsora keretében ünnepelte már­cius 15 ét. Farkas Elek elnök pohár- köszöutője után Gulyás Sándor gimn. tanár tartotta az ünnepi beszédet. A jelenvoltak állandó tetszés nyilvání­tása mellett, mindvégig vonzó előadá­sában visszapillantást vetett a mohácsi vész és a 48-as események között lefolyt történelmi időkre, fejtegetvén as okokat, melyek a 48 as átalaku­lást előidézték, majd párhuzamot vont az akkori és a mostani helyzet között. Szavait Horthy Miklós kormányzó él tetésével fejezte be, akit a jelenvoltak felállással és hangos éljenzéssel ün­nepeltek. Az ünnepi beszéd ntán a társaság emelkedett hangulatban s a legjobb kedvben a késő éjjeli óráig maradt együtt. A Kiskunhalasi Kereskedők Egye aülete hétfőn este ünnepelte március idusát a tagok élénk részvételével. Az ünnepi beszédet dr. Kellner Ar­min egyesületi ügyész tartotta, majd több felköszöntő hangzott el. Adám Dávid elnök a kormánysó ur ő tőrnél idén, március 15-éu. Kettős ünnep volt ott. Az iskolás gyermekek és a gaz­daköri lagok részvétele mellett folyt le a hasiflas ünnepély. Már reggel 8 óra­kor, nemzetisziuü száll aggal díszített, ruházatú gyermekek csoportjai kezdték ellepni az iskola környékét, majd 9 órakor megkezdődött az ünnepély. A szépszámban jelenlevő szülők és gazdaköri tagok, az iskolás gyermekek­kel együtt elénekelték a Himnuszt, utána Tóth Gy ula áll. tanító és Kocsis Jó­zsef gazdaköri elnök lelkes megható beszédben méltatták a nap jelentőségét. A beszédek elhangzása után az isko­lás gyermekek alkalmi költeményeket szavaltak, majd a Szózat eléneklése után az ünnepélyről a jelenlevők lel­kűkben azon tudattal, hogy felvirrad még a magyarnak, példás rendben távoztak. tóságát mint a 48-as eszmék jelen­kori megtestesítőjét ünnepelte, — Kun Benő alelnök és dr. Franki Áron ötletes felszólalásaikban az összetartás szükségességét hangoztatták. Beszéltek még Beck József, Adám Dezső és még mások, a társaság vidám han­gulatban hajnalig maradt együtt. Az Ipartestölet is a nagy naphoz méltóan áldozott március 15-éne'z. Az Ipartestületbe a társasvacsorára szép számban jöttek össze és már­cius 15-ét szép szavakban méltatta Tallér Antal elnök. A jelenlévők a legjobb hangulatban sokáig maradtak eggyütt. A felsökletelekl tanyai iskolára gyönyörű napfény vetette sugarait az A vonat közönbösen fütyült és ell hegett, a perron lassan kiürült. Egy-két bágyadt vasutas szállingózott még ki s be rezignáltao, vacsorára éhesen, a villanylámpák nagy része lealudt újabb vonatérkezésig, csak az uj restauráció szobái Csillogtak kifelé barátságosabban és söntés- szaguan. Csend és sötét vette át az uralmát. A főnöki szobában álmo­sítóan p8rcegett és olykor csilingelt a telegráf és telefon. Az ügyeletes rendőr fázósan bóbiskolt, mikor egyszerre csak gyönge kis emberke­hangra felneszeit. Az állomásépület egyik ablakpárkányán panaszosan gügyögött „valaki.“ Csöpp kis em­berpalánta ébredezett és jelentkezett az életjogokra félig dermedten a télvégi estszürkületben. A felfigyelő rendőrőrs sípolt, társát hiva s tapo­gatózva, óvatosan kémszemlőre in­dult és ráakadt a kis kitett, letaga­dott, emberkére. Picike nőszemély volt, fekete hajú, formásarcu, ép- testü, életet igénylő, éhes, bölcső­dalra várakozó, anyaután-vágyó em­ber-állatka. Egy más anya, aki örömmel vi­selte, várta a jelentkező uj életkét, egy lelkes, intelligens anya imádva szeretne és féltene egy ilyen bájos, szinte tökéletes alkatú üvegvirágot, porcelánbabát; maga odaadással gon­dozná, tervszerűen, sűrítve táplálná, okos Szisztémákkal, eltökélten és fáradást nem bánva készítené előre az élet számára születése óta, — ! A Központi állami iskola is szép I ünnepélyt rendezett. Az ünnepély ! műsora ez volt: A tanulók megbízottai behozták az intézeti zászlót Himnns Énekelte a tanulók énekkara Talpra Magyar 1 Szavalta Berki István VI. o. tanuló. _ Talpra magyar A tanulók énekkara Ünnepi beszédet mondott Torma Károly áll. tanitó. Hitvallás. Irta Papvári Elemérné Szavalta Ffilöp Kató III. o. tan. Szabadság ünnepén Irta Illés Bálint Sza­valta Tieby László V. o. t. A hazáról. Irta Petófl Sándor. Szavalta Kolman Katalin V. o. t. Riadó. Irta Papvári Elemérné. Szavalta Török Benő VI о t. A magyarok Istene. Irta Petőfi Sándor. Szavalta Szokola Erzsébet VI o. t Magyarország. Irta Vályi Nagy Géza. Szavalta Nagy A. Imre V. о t. Záró­beszédet mondott Greguee Gyula igazgató. Hiszekegy. Énekelte a tanulók énekkara. sőt már azelöttről is. Orvoaszakér- tővel figyeltetné és maga is lesné, hogy mije hibás, gyenge, edzeni- óvnivalő, hogyan erősítse, szépítse az 6 törékeny, drága, féltett „egy­kéjét“ és ezt a picikét az elvetemült anyja, — aki lelketlenebb és ösz- töntelenebb lehet a jobbfaju állatnál, — az anyja eldobta a bizonytalan­ságba ; az anyja, aki titkos bűnben nemzette, aki fájdalomban világra- hozta, aki tudná édesanyatejjel táp­lálni és tudná mégédesebb anya­csókkal felmelengetni, mosolyra éb­reszteni ; az anyja, aki talán azért vetette ki az élet perronjának a rideg forgatagába, mert 6 kreténessü s igy jutott a csábítás karjába, talán közönséges csélédlélek, aki nyugodt ostoba meggondolatlansággal lett anyává, talán élvezethajhászó ledér pillangó, aki pezsgőszin cipőben, selyembarisnyában táncolja és éli tovább eszeveszett vergődön-züllö kis emberéletét, vagy talán elbukott úri, komoly koldus-leány, akit olt- hatlan szerelme és izzó vére tett anyává s most társadalmi botlását, szégyenét kell rejtenie talán két­ségbeesett fájdalommal, lehet egy sokgyermekes seegény anya, aki még- eggyel több kenyeret és cipőt nem tud beszerezni az övéinek, de anya lett és az anyaságot nem képes emberileg felfogni, viselni Az anya­ságot nem érti és nem érdemli, amelyről Ravasz püspök azt írja, hogy az „a világ ősalapjaiba lenyúló principium, misztikus erőforrás, amely előtt áhítattal és imádsággal kell megállani.“ De — hála az Istennek s az ős predesztinációnak — ez a kis árva talált jó anyákra egyelőre. Bevitték az uj Bessenyei-kórházba, ebbe a Monszpart- főorvos szentéjébe, ahol az isteni jóságot gyakorolják : vissza­adni a veszendőbejutott testnek a testi-lelki életet, hogy az ép testben újra ép lehessen a megnyugodó, kibékült lélek. Ide jutott a pici leány-baba, ahol puha kezek hab­tisztára felfürösztötték, életre melen­gették, hófehér, apró fehérneműca­kók közé rakták, még naponként uj és uj szinü pipiske szalagokkal bol­dog anyáskodó szeretettel fel is di- szitgetik, kicsinosítják. Jaj, de édes kis baba lett a jó, kedves Diakonissza- nővérek kezében ez az apró kórhái- virágocska, még versengenek is a krisztusi áldott szeretetben és gon­dozás hűségében. Es akkor jött még egy gyöngéd, anyajóságu lélek, a kis B. Klárika, aki hozott épen elégsok váltani-való ruhácskát, vánkost a város kis ár­vájának, meglátogatja gyakorta és rámosolyognak egymásra a nagyobb és a pici Klárika babák. Mert igy nevezték el e nagyobb Klárikáról, a kis jóltevöröl a picikét is. A kórház nevéről pedig ideiglenesen Bessenyei Klárának. Az igazi keresztelése azonban csak akkor lesz, amikor valaki ma­gához fogadja. Akkor aztán a család vallására és nevére Írja a törvény. Ilyen jómódú alföldi város, mint Halas, az ország hatodik nagyhatára, virágzó gazdahelység és itt ne akadna egy olyan jómódú, jólelkü, gyer­mektelen és gyermekre vágyó család, aki m8gáhozvenné ezt a kis árvát, ezt a kis éptestü, jókat igórö lényt. Evekig, amíg ki nem ismerik, ne adoptálják, csak ápolják testét-lelkét, a jóra neveljék, szeressék. Hátha nagy örömük lesz egykor benne. Hátha csak koldusszegények, vagy szerencsétlenek voltak a szülei, de nem rosszak, hátha nemes testi- lelki tulajdonokat hozott magával ? Egy-két év alatt a testi-lelki disz­pozíciók, hajlamok kiütköznek, mu­tatkoznak többó-kevésbó s akkor határozhatnak a nevelőszülők az adoptálásáról, de addig is vegyék magukhoz szereti, jó emberek, ne­veljék Isten dicsőségére s a maguk örömére jóravaló honleánynak, hi­szen a kórházban, ha még olyan jók is hozzá, örökre még sem maradhat. R. I. Közállapotaink Irta : Anaresl Tegzet Károly földbirtokos, nyug. kir. stat. ellenőr Talajunk termékenysége és népünk ősi hajlama következtében a mi or­szágunk földmives állam. A főldmive- léssel foglalkozik ma is az összes la­kosság kétharmadrésze. Trianon előtt 20 millió kát. hold szántóföldünk volt, в ennek csak a fele maradt meg. A megmaradt 93 000 2km. terület majd­nem 60 százaléka szántó, 11 sziaaléka legelő, 7 százaléka rét, fásterület, mert hiszen mind erdőnek nem mondható, 18 százalék, szőlőnk van körülbelül 400 ezer kát. hold, a többi termé­ketlen. A megmaradt szántóföldönk 92 szá­zaléka volt bevetve a legutóbbi évek­ben, még pedig csak a főbb termé­nyeket sorolva fel, búzával egy negyed része, tengerivel 17, rozszsal 12, ár­pával 10, zabbal 7 százalékban! A régi jó időkben Horvátország nélkül is a búza és rozs termésünk elérte az 50 millió métermázsát, melynek meg­közelítőleg kétharmadát az Alföld szolgáltatta, egy tized részét csak a felföld, még ennél is kevesebbet Er­dély. Csak a Duna Tisza köze és a Tisza Maros ezöge között együtt több H­Uj irányban indult nyomozás az eiesztdi gyilkosságban A csendörség őrizetbe vette a meggyilkolt családját A város közönsége mindinkább nagyobb érdeklődéssel tekint az eresztői gyilkosság felé. Az érdek­lődést az a körülmény is fokozza, hogy a csendörség erélyes nyomo zása mindeddig nem . tudott vilá­gosságot deríteni a bűntényre. A tegnapi napon azonban váratlan fejlemény következett be A csend­őrség őrizetbe vette a meggyilkolt családját: Németh feleségét és 17 éves fiát. Mindkettőt Halasra hozták és a csendőrség megkezdte kihallgatá­sukat. A kihallgatásról a nyomozás érdekében későbben számolhatunk be. A csendőrségnél érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy az őri­zetbevétel a nyomozás során felme­rült súlyos gyanuokok alapján vált szükségessé s a közeli napok fogják eldönteni, hogy ezek mennyiben nyernek majd beigazolódást. Klárika“ Sz Sz Tír*/ • vfc. hogy vAs női nő 1 Kére nek keres és и mi Mara G á. VII, Tál a 48 21­é ti rendé ifjúság meghi dij s 15 0öf kísérő köre T MEN( t

Next

/
Oldalképek
Tartalom