Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-05-04 / 17. szám

£ra 60 filler KI EMLÉKSZIK arra, hogy milyen vígan lépkedtünk ennek a gyönyörű májusi dalnak hang­jaira: "Mindnyájan testvérek va­gyunk!« Zúgott az első strófa befejező sora, valóban testvéri mosolygás melege szállott szí­vónkból a mellettünk meuetelő elvtárs, szaktárs felé. Ez a me­legség felolvasztotta az emberi szív fagyát. Közelebb hozta egy­máshoz a magában oly gyáva és tehetetlen embereket. Kern sej­tett erőket és reménységeket vál­tott ki belőlünk. "Proletárok, egyesüljetek!« Mindig logikus folytatása volt a gondolat ész­szerű cselekedetre való figyel­meztetése. KI EMLÉKSZIK az első világ­háború előtti és utáni időkben az utcákon, mezőkön a májusi zászlók alatt a szabadba mene­telükre? 1889-ben a párizsi szo­cialista kongresszus a proleta­riátus világünnepévé avatta má­jus 1-ét. A kongresszus mara-% dandó tettekre buzdító munkát?) végzett. Azóta a magyar mun-| kásnemzedék is megértette, hogy) a munkásinduló örök és meg-) semmisítbetetlen és a dal fel-) emelő zárósora mit jelent: "Azé eszme él és győzni fog!« Megta-> nultuk, hogy május elseje csak? a gyakorlati élet megvalósulása) nehéz küzdelmeiben nyer igazig jelentőséget. AZ ELSŐ szabad május 1-ét) — 1919. május 1-ét — Kiskun-) télegyháza öntudatos, szervezett) munkássága a direktóriumtól? megbízott Mártonffy Ernő, Ké­pes Lajos, Körmöczy József e-< Farsang Péter elvtársak rendc-) zésével, példátlan lelkesedéssel < ünnepelte meg. A praletárságS értékelni tudta győzelmét. Egyő-) zelera nagyszerűségét kápraza-) tos fénnyel külsőleg is kifejez­te. A vörös zászlókkal díszített? főutcán, a Jókai utcában felál-) litott diszkapukon át vonultak a? tanítóképző előtti szabadtéri) gyülekező helyről a szinpompá- san feldíszített Lövöldébe. A FELVONULÓ munkásság) lelkes ezrei a forradalmi cselek­vések elszánt harciasságát bizo­nyítottak. Szakmai zászlóik alatt? vonultak fel a szervezett mun-í kasok, 200 tagú énekkar, 100? tagú vonós- és fúvószenekar,) Haubner Károly karnagy veze­tésével. A Lövöldében május 1) jelentőségét Mártonffy Ernő és) Iványi Sándor elvtársak ismer-) tették ünnepi gyűlés keretében.) Elvtársaink a munka különböző) frontjain fáradhatatlanul és lel-5 késén dolgoztak a Tanácsköz-u Emlékezés 1919 május elsejére társaság 133 napig tartó fennál­lása alatt. Vörös Hadseregünk hősiesen harcolt az antant im­perialista, ellenforradalmi had­seregének túlerejével szemben. A Tanácsköztársaság megszűné­se után az antant által támoga­tott román hadsereg — a fegy­verszünet megszegésével — meg­szállta az országot. A megbújt ellenforradalmi erők felszaba­dultak. Az ideiglenes szakszer­vezeti Peidl-kormányt megbuk­tattál?. Bizonytalan, nyugtalan és szomorú napok után érkezeit el újra hozzánk a munkásság világünnepe: május elseje. ÉLETÜNK a világszerte soka­sodó szuronyok hegyén táncolt. A régi májusi követelések — szivünkbe zarva — tovább éltek a szabadságért, a békéért és a népi demokráciáért. Jött a bé­két, testvéri szeretetet hirdető ál­arcos ellenforradalom kegyetlen, burzsoa megtorlása a vörös Bu­dapest és az egész ország dol­gozó népe ellen. Az ellenforradalom egyik ve­zére, Horthy Miklós, fehérlovas altengernagy 1918 januárjában a póiai, februárjában pedig a vatiaroi tengerészek lázadását — oüntetlcnséget hirdetve — vér- befojtotla. Mint fővezérnek és Kormányzónak, gyakorlata volt, hogy az egész országot hogyan kell börtönné változtatni. Hor­thy 25 éves népellenes, fasiszta uralma alatt a szervezett mun­kásságnak tilos volt május 1-ét megünnepelni. Kiskunfélegyhá­zán a Munkásotthonban (ma a Dózsa György utcai óvoda) év­ről évre bensőségesen, erősödve ünnepeltük meg május 1-ét. Horthy ellenforradalmi, gyáva idegenkedése állandó rendőri felügyelettel igyekezett ünnep­ségünket megakadályozni. Ezért vált kegyetlenebbé a gazdasági és politikai küzdelem. Éppen ezért váltotta fel a vitákban sokhelyütt a szellem fegyverét a csizmasarok, börtön és inter­náló tábor. Hallgatást paran­csoltak az indulókat harsogó aj­kakra, de a gondolat élt és nem engedte magát cltemettetni. Ilyen körülmények között megszületik a tömegek dacos el­szántsága. Megteremti azokat a taktikai eszközöket, amelyeket az üldözött munkásságnak alkal­mazni kellett, hogy eljusson ki­tűzött céljához, a felszabadulás­hoz. AZ ELVTÁRSAK májusi agi- tációs hónapokat szerveztek. Már nemcsak a 8 órai munka­időért, hanem a munkanélküli­ség, rokkantság, baleset elleni biztosítás, a nők és gyermekek védelméért és hasonló célokért, hanem a munkásság hihetetle­nül lezüllesztett és siralmas helyzetének megszüntetéséért is harcoltak. Ennek egyetlen ki­vezető útjáért, a szocialista szer­vezkedésért, a törhetetlen egysé­géért, a nemzetközi szocialista munkásmozgalomba való szer­ves bekapcsolódás segítségéért harcoltunk. 1944. március 19-éveI Hitler és Horthy fasiszta hordái megölték a még meglévő látszat-szabad­ságot. A Szovjetunió elleni ha- ''"'-'■^'-^borúba sodorták országunkat. A ^második világháború rémségei­vel igyekezték végérvényesen a májusi gondolatot eltemetni. A fasiszták, a nyilasok — a világ- történelem legembertelenebl» gyilkosai — a szervezett mun- iásság intézményeit kisajítot- iák. Betiltottak minden összejö­vetelt. A munkáság vezetőit in­ternálták vagy mint hadimun­kásokat a harctéren megölték. Koncentrációs táborokat állítot­tak fel Dachauban, Birkenaú- óan és a hírhedt auschwitzi ha- íálgyárban a különböző nemze­tiségű férfiakat, nőket és gyer­mekeket gázkamrákban ölték meg és holttesteiket elhamvasz­tották. Dühöngött a fasiszta- nyilas barbarizmus és ahová be­tették a lábukat, ott a lét bi­zonytalansága gyötörte az embe- eket, hogy soha sem lesz vége a háborúnak és már talán nem is lesz béke. A dicső szovjet hadsereg tíz főcsapásban szét­zúzta a területrabló német és csatlós államok hadseregeit. 1945 április 4-én az elnyomott ma­gyar nép is felszabadult. A má- odik szabad május 1-ét váro­sunk lakossága a lövöldében, a szovjet katona elvtársakkal együtt ünnepelte. AZÓTA 13 év telt eL S*ocia- )lista hazánk az élet területén, a )nagy Szovjetunió segítségével le­küzdött minden akadályt. Biza­kodással nézünk a jövőbe és lei- ékesen, bizalommal eltelve ün- > nepeljük a 14. szabad május >elsejét! Farsang Péter 3ÖOOO forint Napjainkban sok szó esik a tsz-ek helyes gazdálkodásáról. Ehhez a párt és a kormány Is sok segítséget ad. A segítség- adás mellett szükség van arra is, hogy a tsz-ek anyagi erőiket minél jobban kihasználják. A tiszaújfalusi Alkotmány Tsz-ről elmondhatjuk, hogy jól gazdálkodik. 14 db szarvasmar­hát vettek 40 ezer forintért Az abrak és a ráfordított munka értéke 14 ezer forint volt. Há­rom hónapig hizlalták őket és most, amikor eladták. 90 ezer forintot kaptak érettük. A tisz­ta jövedelmük 36 ezer forint. Most is hizlalnak 54 db sertést, amelyekért az átadáskor ko­moly összeget kapnak. A tsz vezetősége — a kom­munistákkal együtt — úgy ha­tározott, hogy a lovakat elad­ják. A mezőgazdasági munká­kat teljes egészében az ÁMG- vel végeztetik el. A lovak árán 100 db híznivaló sertést vesznek, amelyeket még ebben az évben meghízlalják. A tsz a saját erejéből 150 férőhelyes sertéshizlaldát és 50 férőhelyes istállót épített. A kö­vetkező évben ugyancsak sa­ját erejükből 3 vagonos raktárt építenek. Az építkezés egy ré­szét még ebben az évben el­végzik. Ugyancsak több vagonos kukoricagórét is építtetnek. * A tsz szarvasmarha-állomá­nya az utóbbi időben igen szé­pen fejlődött. Három évvel azelőtt a fejési átlag csak négy liter volt. Akkor azt mondotta k, hogy ráfizetnek. Csakhamar rá­jöttek arra, hogy nem az a hi­ba, hogy szarvasmarhát tarta­nak. Nem volt megfelelő takar­mányuk. Ami takarmányt kap­nak a kevés tej után. azt nem a tehenekkel, hanem a sertések­kel etették meg. Itt igazolódik az a mondás, hogy a tehenet a szájáról fejik. Amikor erről a helytelen gya­korlatról leszoktak, akkor lát­ták, hogy a tehenek is többet adnak. Ma már a fejési átlag nem 4, hanem 16 liter. Olyan te- henük sem ritkaság, amely na­pi 25 1 tejet ad. * Kérdezhetné valaki, mekkora földterülettel rendelkeznek, hogy "ilyen jól megy nekik«? Földterületük 400 kh. A tagság jobban él, mint az egyénileg gazdálkodó középparasztok. A jó eredmény és a magas élet« színvonal titka az, hogy helye­sen gazdálkodnak. A vezetőség jó gazda módjára gondolkodik és rajtuk keresztül az egész tagság is. #■ Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt9 a dolgozó nép vezető ereje/

Next

/
Oldalképek
Tartalom