Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-05-04 / 17. szám

O/ •• *• m fT JC&izanw I. 'fHÉM f ' í T ■ ' ■ í.^ > ;l ^í,/.:..,^'­Hajnaltájban napra vártam, hűs harmatban térdig jártami Szellő szárnyát bontogatta, Szöghajamat jelborzolta. Hajnaltájban rétre mentem, Harmatcseppet szedegettem. Pohárkába gyűjtögettem, Nefelejcsem beletettem. Hazamentem, elpirultam, édesanyám mellé bújtam. Egy szó sem jött a nyelvemre, Könnyem hullt a nefelejcsre. Édesanyám megértette, Kicsi lányát ölbevette, Sűrű könnyem lecsókolta, Kedves szóval, lágyan mondta: *Be szép verset mondtál lelkem Be jó is vagy kicsi szentem/« — B nyakam köré fonva karját ünnepeltük Anyák napját! UJ NYUGDÍJASOK Pártunk és kormányunk a fel szabadulás óta számos intézke­dést tett az idősek, a munka- képtelenek segitese érdekében Ilyen hathatós intézkedése voit az új nyugdíjtörvény bevezete- íe. A munkában megtört idős férfiak és nők nyugodtan néz hetnek öreg napjaik elé. Nem kell attól félniök, hogy sorsuk koldusi lesz, mint a Horthy- Időben volt. A párt javaslatára kormányunk nagy jelentőségű rendeletet hozott: a tsz-tagok nyugdíjazására. Ilyen példáról nem beszélnek a történelem lapjai, hogy a meg öregedett mezőgazdasági mun­kások nyugdíjat kaptak volna. Azok a mezőgazdasági munká­sok, akik megrokkantak, nem kellettek sehol. Senki sem tö­rődött velük. Legjobb esetben az istállóban kaptak menedék­helyet. Voltak azonban olyan családok, akik megbecsülték öreg szüleiket és a körülmé­nyeikhez mértek — iparkodtak nekik jobb életet biztosítani. Ma már az ilyen esetek csak az emlékekben élnek. A tsz-ben dolgozó parasztságunk fejében még csak véletlenül sem fordul elő az a gondolat, hogy mi lesz öreg napjaikra. A családjuk, a tsz gondoskodik róluk. íme egy példa, mutatóban! A kiskunfél­egyházi Lenin Tsz-ben április 20-án ebéddel egybekötött ün­nepséget rendeltek, ahol 25 idős tsz-tagot búcsúztattak nyugdíj­ba vonulásuk alkalmából. Megható, niéleg kis ünnepség voM ez. Az idős nyugdíjasok ilyet még nem éltek. Örömük­ben könnyes szemekkel mondot­ták, hogy a békés öregséget a pártnak és kormánynak köszön­hetik. Nem kell most már fél­idők a rideg öregségtől. A párt mindig következetesen harcolta dolgozók jobb életéért és ez a harc nem volt hiábavaló. P. P. Május első vasárnapja az édesanyák ünnepe, — hangzik Valamennyi gyermekszájból az egész országban. Édesanyák! Ti, akik mindent megtesztek gyermekeitek egészségéért, a szebb és boldogabb jövőjükért, köszöntünk benneteket! Köszöntünk a bölcsödében gondozott kicsiny gyermekei­tek nevében, akik beszélni még alig tudnak, és köszöntésüket csak simogatással, vagy cgy-cgy mosollyal fejezik ki. . De vajon kit simogat, kit köszönt az a gyermek, akit az édesanyja az ellenforradalom idején itthagyott, vagy az úton dobott el magától, mondván: »gyermekünk még lehet odakint is!« Igen! Vajon gondol-e az ilyen anya erre a napra, vár-e köszöntést valakitől? — Valakitől, akit ő szült, anyatejével táplált, és akit egyszer elhagyott. Szálljon felétek is gyermekeitek köszöntése, és kövesse­tek el mindent, hogy a messzeségből hazajövet, itthon minél előbb szívetekhez szorítva köszöntsétek gyermekeiteket. Ünnep van, — örömünnep. Az édesanyák gyönyörű ünnepe. Köszöntse ezen a napon minden gyermeki szív az édesanyákat! A bölcsődei dolgozók nevében: NAGY ÁGNES vez. gondozónő A KUNSZÁLLÁSI FIATALOK SZEGEDEN A kunszállás! KISZ-szervezet több mint egy éve él és dolgo­zik. Tagjai sokszor bebizonyítot­ták, hogy erejüket nem kivélve dolgozták. Egy év alatt a szerve­zet minden tagja iparkodott azt a szerepet betölteni, melyet pár­tunk a KISZ-tagságra szabott. Bizonyítja ezt az eddig végzett politikai, társadalmi és kulturá­lis munkájuk is. A kulturális tevékenységek rendezéséből a KISZ-szervezet pénzt gyűjtött. A bevételből Sze­gedre utaztak el, ahol megtekin­tették a város nevezetességit. — Csoportosan megnézték a »Bál a Savoy-ban« c. vígoperettet. A szegedi kirándulás két napig tar­tott. A fiatalok igen sokat láttak és tanultak a kiránduláson. Tudják azt is, hogy az eddigi munkájuk sem volt eredménytelen. Elhatá­rozták, hogy munkájukat még jobban megjavítják. Jelenleg a község parkosítása folyik. Mindegyik KISZ-tag tár­sadalmi munkát ajánlott fel. Elhatározták, hogy színdarabot tanulnak. A bevétel egy részét a nyári, balatoni utazá'ra fordít­ják. így váltják valóra az »Is­merd még hazádat«! mozgalmat. KISZ-szervezetünk javasolja más községek szervezeteinek Is. hogy dolgozzanak szorgalmasan, mert csak így lehet eredményes és jó munkát elérni. Cseri Ferenc KISZ-titkár Zászlót avatott a B. B. gyári Szombaton délután nagy munkában találtam a BBGy KISZ-fiataljait. Egy csoport fe­nyőgallyat szedett, a másik utol­só simításokat végzett a színpa­don, nagytermen. Nagy nap volt április 26-a a fiatal dolgozók életében. A 68 KISZ-tag ezen a napon avatta fel az üzemi dolgozók által ado­mányozott nemzetiszínű selyem­zászlót. A KISZ-fiatalok nem szavakkal, tettekkel fogják bi­zonyítani még jobb munkájukat, hűségüket. A zászlót az üzemi pártszer­vezet vezetősége adta át ünne­pélyes külsőségek között. A műsoron szovjet és magyar Gá­lokat adott elő a BBGy ének­kara, de általános tetszés köze­pette szerepeltek a szovjet ven­dégek is. Műsor után vacsora és 2 óráig tartó tánc követke­zett. Az ünnepség rendben, terv­szerűen zajlott le. De egy szép­séghiba mégis belecsúszott, amiért a fiatalok neheztelnek is: az új zászlóra egyetlen sza­lagot sem küldtek. T. M. Könyvismertetés iiiiiim Tabi László: MESTESÉGEM CÍMERE Tabi László mesterségének cí­mere a humor. Jófajta humor, mégpedig nem szóíacsarások nem a nevettetés önmagát ismét­lő sematizmusa. Karcolatai, hu­moreszkjei egy eredendően sza­tirikus szemlélet tükrében mu tátják a világot. A módszer egy nagyon egyszerű, de nagyon Uo vetkezetes emberi logikáé, és ez a logika minél egyszerűbb, az élet apró visszás jelenségeit an­nál könnyebben kifordítja a sar­kaiból. A humoreszkek, vidám karcolatok fejezeteit — a sajtó­ból is közismert Ketten beszél­getnek, Tudniillik... Ti nők s mi férfiak kis ciklusait — né­hány derűs novella egészíti ki novellák az ifjúsgróí, a szerelem­ről. A kötet záródarabja, a Nesze neked boldogság! című vidám színdarab együtt mutatja Tabi művészetének értékeit: éles sze­mét minden hazugság és álszen teskedés iránt, és bölcs-meleg humorát. Félvászon-kötésben kb. 23,50 forint. Szépirodalmi Könyvkiadó. Palotai Boris: KESERŰ MANDULA A Keserű mandula című re­gényben egy magára maradt fia­talasszony sorsát ábrázolja az írónő, kinek a férjét, Kálóczy György vegyészmérnököt az öt­venes évek eljén ártatlanul le­tartóztatták. A regény arról a négy esztendőről beszél, melyei a regény hősnője, Jovics Zsuzsa — munkáslányból lett újságíró­nő —, emberi és világnézeti tisz­taságát megőrizve él át; nem hisz férje bűnösségében, mind­végig hű marad hozzá, a part­ban és a munkásosztályba ve­tett hite és bizalma sem omlik Össze. Szenvedő, küszködő lélek­kel járja végig életútjának sok­szor igen keserves stációt. A tör­ténet a rehabilitációk idejéig, az ártatlanul letartóztatott mérnök kiszabadulásáig vezeti el az ol­vasót. A regény legnagyobb érdemé­nek azt az emelkedettén emberi szemléletmódot kell tekintenünk, mellyel Palotai Boris a bonyo­lult és megrázó téma ábrázolá­sának nekifogott. Részvét és tár­gyilagosság jellemzik leginkább ebben a regényben Palotai Bo­ris szemléletét, melyet joggal tarthatunk írói pályája jelentős alkotásának. Félvászon-kötésben 23 forint. — Szépirodalmi Könyvkiadó. Gz ígéret szép szé... MIÉRT NEM TUDJA ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉSI TERVÉT TELJESÍTENI A BÁNYÁSZATI BERENDEZÉSEK GYÁRA? Az országosan kibontakozó ta­karékossági verseny egyik igén komoly tényezője a vállalatok önköltségcsökkentése. Ennek fi­gyelembevételével kezdtek hoz­zá városunk legnagyobb üzemé­ben, a B. B. Gyárban azoknak a szempontoknak a kidolgozásá­hoz, amelyeknek alapján na­gyobb összegű metgakarítást ér­het el a gyár kolléktívája. Megállapították, hogy az elő­feltételek igen kedvezőek, de egyúttal azt is leszögezték, hogy az önköltségcsökkentés legfőbb forrása: a kovácsműhély üzem­behelyezése. Nem új problémája ez a gyár vezetőinek és dolgo­zóinak, éppen ezért határozták el még 1957-ben, hogy á kovács- műhelyt az év végére elkészítik, illetve 1958. év elején beindít­ják. Még a múlt év végén az 5. sz. Mélyépítő Vállalat (a munka el­végzésével megbízott vállalat) vezetői ígéretet tettek, hogy 1957 karácsonya és új év között a fa­lakat felhúzzák, tehát beköllöz- hetővé teszik a műhelyt. Igaz, a falak két hónap késéssel el is készültek, de a gépalapok, amely nélkül a termelés nem indulhat meg, még ma sínesének készen, s amint halljuk, legjobb Őséiben a negyedév végére készülnék éli Mi ennek a következménye? A nyersanyagot minden alka­lommal Pestre kell szállítani gépkocsikkal, ott kooperációban más vállalatok készítik el, majd újra vissza kell szállítani Kis­kunfélegyházára. És nem kis mennyiségről, havonta több mint tíz tonnányi nyersanyagról van szó s ez sok-sok ezer forint több­letkiadást jelent. így természe­tesen az önköltség nem csökken, hanem emelkedik, s legfeljebb csak a nyereségrészesedés csök­ken. , • Ezért nem működik még a mai nap sem a Szovjetuniótól kapott légkalapács, amelynek beállítá­sa nagy mértékben emelné a termelési értéket. Ugyanígy, nem működhet a gyár két Ajax-kála- pácsa sem. A gyár dolgozói, sze­retnék, ha a Mélyépítő Vállalat nem ígéretekkel, hanem a ko­vácsműhely felépítésével segíte­né az üzemet az önköltségcsök­kentés! programmjuk végrehaj­tásában. ... A nehézségek elemére -a B.B. Gyár komoly erőfeszítésekét tesz a költségek csökkentésére. A vállalat dolgozói felkutatták a gyár területén fellelhető vala­mennyi inkurrenciát. Az elfekvő készletek felhasználásával, illet­ve az így talált nyersanyag fel­dolgozásával, valamint ezeknek az anyagoknak bedolgozására vállalt munkákkal nagy mérték­ben csökkenteni tudják á forgó­alapot, ami természetszerűleg ön­költségcsökkentéssel jár. Ezen a területen a technológia helyes kialakítása, a sorozat (ciklus), gyártási folyamat bevezetése is segíti az üzem ilyen irányú tény­kedését. Persze, változatlanul a legfőbb önköltségcsökkentési előfeltétel a kovácsműhély gyors üzembe­helyezése. Ennek hiánya ókozza, hogy az 1958. első negyedév ön­költsége mindössze 0.2 százalék­kal csökkent a gyárban, annak ellenére, hogy termelés} tervüket Í01.2 százalékra teljesítették és az egyéb mutatók is jobbak az előző negyedévinél. A gyár valamennyi dolgozója, az üzemi pártszérvózet, a KISZ, a szakszervezet és a nőtanács ’'rányítása mellett lelkesen ké­szül a 14. szabad május 1. meg­ünneplésére. A különböző bi­zottságok szép felvönlilásf; ter­vet készítettek és remélik, hbay a legötletesebben felvonuló cso­portok között lesznek. A lelkes kollektíva május 1. tiszteletére eredményes munkával bizonvít- ia. hogy legnagyobb ipari üze­münkre büszke lehet városunk valamennyi dolgozója. Qlyxtatt izemmel a aáeőibiui. JHL JÉ -JT K. ö Z Sí AI“ JL ban is panasz van a járdára, alacsonyabb az úttestnél, befo­lyik a házakba a víz. A Rákó­czi utca se kapta még meg az ígért járdát. De ha ilyen ütem­ben épül városunk, és ha még nagyobb ütemben folyik be a községfejlesztési hozzájárulás, kövezés is lesz, járda is lesz. Másik olvasónk már egy könnyebben megvalósítható ja­vaslattal keresett fel. Azt kifo­gásolja, hogy nincs a városban- egy olyan vállalat, szövetkezet, patyolat, vagy akárhogy hívnák, ahol a fehérneműt kimosnák. A javaslatot helyesnek cs megvalósíthatónak tartom. Nem­csak a magános férfiakon segí-] tene, hanem levenné a gondot- azoknak a háziasszonyoknak a válláról is, akik a háztartási, munkát »második műszakban«1 Végzik. De még egy nagyon fontos érv] szól a megvalósítás mellett: ál-i landó munkaalkalmat biztosíia-j na néhány elhelyezkedni akaró, női munkaerőnek. Tóth Miklós ! UONUOK i N. N.-t is, segítsen nekünk eb- ] ben a nevelő munkában, mert | bizonyosan abban az utcában la- ] kik, a közön innen, mivel csak addig kéri kikövezni. Ne le- j gyünk ilyen önzők, én az egész utca kikövezését kérném. Ha... És itt a bökkenő! Mert 14 év 1 alatt nem lehet pótolni 140 év mulasztását. Hiába hánytorgat- I juk fel a községfejlesztési hoz- 1 zájárulást, amit fizetünk, de amit ■ sokan nem is fizetnek. * Máskor is volt adó. Még isko­laadó is. Meg pótadó is annyi, ( hogy az országban első helyen f állt ebben az egyben városunk. : Mégse köveztek. i Emberemlékezet óta nem ja- , vítottak nálunk annyi járdát, annyi utat, mint a felszabadulás £ óta. Nem mondom egy szóval se, j hogy ez elég. Nagyon is kévés. s A mi Utcánk is sáros, még gya- { logjárdánk sincs az utca egyik oldalán. A Kilián Gxörgy utcá­5 Senki ne gondolja, hogy amit $ ebben a rovatban leírok, mind 5 az én »találmányom«. A város 5 minden táján élnek »munkatár­5 saim«, akik szóban vagy írásban 5 (sokszor névtelen levélben) segí- 5 tenek. ? A héten is kaptam egy ilyen 5 névtelen levelet, melyben atisz- 5 telt N. N. elég udvariatlanul 5 meghív a Móra Ferené utcába, 5 hogy nézzek szét. milyen sáros. 5 Azt írja, hogy »hanyatt« fogok S esni, ha meglátom. j> Igaz, hogy névtelen levélre 5 nem szoktam válaszolni, de Sfnóst eltérek a szokástól. > Ne haragudjon, kedves N. N., i de hem cstettl »hanyatt«. Saj- >nos, Félegyházán nem újság á csáros utca (és a névtelen levél). 5 Inkább akkor esnék »hanyatt« ^ — a csodálkozástól —, ha máról­-holnapra minden utca kövezett ? lenne. 5 Az se újság — sajnos —, hogy ) a szemetet, földet, salakot so­> kan az utcára hordják. Rémé« >lem, elismeri N. N. is, hogy elég > sokat írtunk már erről. Kérjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom