Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)
2014-04-17 / 15-16. szám
1 ÚJPESTI NAPLÓ - Vili. ÉVFOLYAM, 15-16. SZÁM, 2014. április 17. Köztér Nyitottak a világra Magyar Ezüst Érdemke- resztet kapott nemzeti ünnepünkön Turnémé Cadó Ágnes, a Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanára, tagintézmény-vezetője. Az indoklás szerint kimagasló szakmai tudása, valamint a két tanítási nyelvű oktatás megalapozása és továbbfejlesztése érdekében végzett tevékenységének elismeréseként részesült a díjban.- Arra kért az interjú előtt, hogy ne önről beszélgessünk, hanem az iskoláról és a két tanítási nyelvű programról.- Igen, mert ez a fontos, és ezért kaptam a díjat is. A történet tizenöt éve kezdődött, abból a meggondolásból, hogy sok gyerek hiába tanul évekig angolul, mégsem beszél rendesen, nem kommunikációképes. Ez a fajta oktatás viszont nem a nyelvtanból és az olvasásból indul ki, hanem a kommunikációból. És én nagyon hittem abban, hogy ez sikeres lehet, ezért is kezdtem bele.- Mennyire volt elterjedt ez a képzés akkoriban?- Az általános iskolai oktatásban semennyire, csak néhány középiskolában. Elég nehéz volt az indulás, mert nagyon sokan azt gondolták, hogy a korai idegennyelv-tanulás gátolja a hatéves gyerekeket az anyanyelv megtanulásában.- Nem ebben a korban sajátítunk el a legkönnyebben nyelveket? Felnőttként már igen nehéz.- Ez így igaz. Ha jó a módszertan, és beszédcentrikus az oktatás, akkor a gyerek egyrészt könnyebben megtanulja az idegen nyelvet, másrészt nemhogy gátolja, de segíti az anyanyelvi fejlődését.- Sok iskolában van emelt szintű angoloktatás. Miben más a két tannyelvű képzés?- Abban, hogy nálunk a sok angolóra mellett bizonyos szaktárgyakat is angolul tanulnak a gyerekek. Az életkortól függ, hogy melyik ez a három tárgy. A másik nagy előnye ennek a programnak, hogy anyanyelvi lektorok is részt vesznek az oktatásban, így aztán a kiejtés, a hétköznapi angol vagy a szleng használata sem okoz gondot a diákjainknak.- A nyelvvizsgák számával jól mérhető a program sikeressége.- A gyerekeink kilencvenöt százaléka alap- vagy középfokú nyelvvizsgával hagyja el az iskolánkat. Érdekesség, hogy az úgynevezett „speaking"- részen, vagyis a szóbelin teljesítenek a legjobban, holott a felnőttek általában ettől félnek leginkább. És a program nem gátolja az egyéb tárgyak ismeretét, hiszen a továbbtanulási mutatóink is magasak.- Beszéljünk egy kicsit önről, hiszen újat hozott létre a két tannyelvű általános iskolával. Tanárként is ilyen innovatív?- Nem kaptam volna meg ezt az elismerést a kollégák és a szülők segítsége nélkül. Tanárként számomra az a legfontosabb, hogy a gyerekek önállóan gondolkodó, kreatív, a világra nyitott csemeték legyenek. És a nyelvtudás ehhez nagyon jó eszköz. J. M. Utcáról utcára A megmentett közterület Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet találunk. Sorozatunkban arról kérdezzük az újpestieket, tudják-e, kiről, miről kapta nevét az az utca, ahol otthonuk található. A ki büszke arra, hogy a régi Újpesten térkép nélkül is tájékozódott, lehet, csalódik, ha az egykori Damjanich utcát keresi. A hajdanvolt földszintes házak között az SZTK-épü- lettől a rákospalotai felüljáró felé tartó Damjanich utca a szanálások miatt már nincs meg, rövidke maradványa a Hídláb utca elnevezést kapta. A régi Damjanich utca áthelyezését az Újpesti Helytörténeti Alapítvány kezdeményezésére Újpest Önkormányzata javasolta.-1997-ben az Újpesti Helytörténeti Alapítványban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc közelgő 150 éves évfordulójára készültünk. Újpest az egyetlen városrésze a fővárosnak, ahol mind a tizenhárom aradi vértanú emlékét utca őrzi. Azaz kiderült számunkra, hogy ez már csak múlt időben igaz, mivel az újpesti Damjanich utca (amely az SZTK-tól egy húsboltnál indult az Árpád út felé, kis földszintes házak között) az 1980-as években a szanálások során szinte teljesen eltűnt - mondja dr. Kőrös András, az alapítvány kurátora, Újpest díszpolgára, a Közművelődési Kör ügyvivője. - Akkor kerestük meg az önkormányzatot az elnevezés köz- igazgatási eljárás keretében történő rendezésére, s ez példás módon meg is történt. A Damjanich utca az Újpest és Káposztásmegyer határán épült Szilas Parkban tette teljessé az aradi vértanúk emlékét - emeli ki dr. Kőrös András.- Egy átmeneti ideig két Damjanich utca volt párhuzamosan Újpesten, a levelekkel nem kis kavarodást okozva a postásoknak és a címzetteknek - emlékezik dr. Molnár Mariann homeopata-gyermekorvos, aki már az „új" utcában rendezte be a rendelőjét, és lett lokálpatriotizmusáról is ismert lakó. - A névadó jól ismert, Damjanich János vezérőrnagy szerb származású volt, s úgy gondolom, fontos üzenet ez manapság is. Nem veszített csatát. Majd a legkiválóbb magyar tábornokot is halálra ítélték. Utolsó előttiként került rá sor a kötél általi halálra szánt kilenc vértanú között. Végső szavai legendássá váltak: „Azt gondoltam, én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!” (Csernovics Emíliával, az aradi főbíró lányával 1847-ben házasodtak ösz- sze - a szerk.) Csuda jó itt a madárcsicsergés, az előkertekben élő, éjszakánként szöszmötölő sünök apró zaja, és nagyon jó, hogy felkapjuk a fejünket, ha egy-egy autós összetéveszti ezeket az utcákat a mogyoródi pályával. Itt fociznak, bringáznak, görkoriznak a gyerekek az utcán, a parkban, és tehetik, mert még a levegő is sokkal jobb, mint ahogy ez a városban elvárható. A hozzám először érkező betegek is szinte egytől egyig megjegyzik, mennyire meglepődnek, hogy ilyen békés, szép környezet fogadja őket - térünk vissza a jelenbe a doktornővel. B. K Idézzük az Újpesti utcanévlexikont: Damjanich János utca (1997). Erdősor utca 32-től a Szőnyi István utca 12-ig. A korábbi Damjanich utca egy része maradt fenn, ma Hídláb utca. Damjanich János (1804-1849) szerb származású honvédtábornok volt. 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
