Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-12-20 / 25. szám

W ^ W W $******«?**}

IwJl i x ÍL*!> i

2000. december 20.

(Folytatás a 11. oldalról)

^C<2S'S^-Ö2sew .....2SS...............................“ M

iről „beszélnek" Újpest utcanevei?

Az élen a 13 aradi vértanú emlékét őrző utcanevek állnak:

Aulich Lajos utca (1792-1849) osztrák császári tisztből lett honvéd tábornok. ReS^^aziMszegi csatában, Buda ostromában és a tavaszi felvidéki hadjáratban. Az utolsó magyar hadügyminiszter volt a Batthyány-kormányban. Damjanich János utca (1804-1849) szerb származású császári tiszt, aki 1848-ban átállt a szabadságharc oldalára. Részt vett a délvidéki harcokban, a tavaszi hadjáratban. Az aradi vár parancsnoka volt.

Dessewffy Arisztid utca| Gróf Dessewffy (e: Dezsőfi) Arisztid (1802-1849) m^^ransztokratacsalád sarja, előbb császári tiszt, 1848-ban már a magyar nemzetőrség tisztje. A tiszai hadsereg hadosztályparancsnoka.

S

Emő utca (1800-1849) Császári huszárezredes, 1848-ban csatlakozott ivéd sereghez, részt vett a délvidéki harcokban, Debrecen katonai parancsnoka, 1849 februárjától Magyarország főhadparancsnoka.

r utca Knézich Károly (1808-1849) szerb-horvát származású osztráFcsászári tőszózados. 1848 nyarán Lembergből hazatérve részt vesz a délvidéki harcokban, a tápióbicskei csatában, Buda visszafoglalásában. Lahner György utca Lahner György (1795-1849) német származású honvéd tábornok. Osztrák császári tiszt, 1848 tavaszán csatlakozik a magyar forradalomhoz. A magyar honvéd hadsereg hadiiparának, ellátásának és felszerelésének szervezője, irányítója.

Lázár Vilmos utca (1818-1849) osztrák császári tiszt, 1848-tól a magyar honvédség és hadosztályparancsnok. Részt vett a felvidéki harcokban, különösen kitüntette magát a temesvári csatában.

Leiningen Károly utcaJLeiningen-Westerburg Károly gróf (1819-1849) német származású osztrák tiszt. 1848 nyarától számos ütközetben kitüntette magát bátorságával. Részt vett honvéd tábornokként a szolnoki, váci és komáromi ütközetben, valamint a felvidéki harcokban.

Nagysándor József utca Nagysándor József (Nagy Sándor József) (Í8Ö4-18^előbbos^róKcsászári tiszt, 1848 márciusától Pest megye lovas nemzetőrség parancsnoka. Részt vett a déli hadszíntér harcaiban, Buda vár ostromában, hadteste elsőként vonult be a Várba, részt vett a tavaszi hadjáratban is.

Pöltenberg Ernő utca Pöltenberg (Poeltenberg) Ernő lovag (1813-1849) bécsi származású osztrák katonatiszt, 1848-ban csatlakozik a magyar szabadságharchoz, részt vett a kápolnai csatában és a tavaszi hadjáratban hadosztályparancsnokként.

Schrweindl József utea Schweindl József (1796-1849) császári huszárőr- nagybóMett magyar honvéd huszártábornok. Részt vett a pákozdi és a schwechati ütközetben. A forradalmi kormány mindenkori székhelyének katonai parancsnoka volt.

: utca Török Ignác (1795-1849) magyar származású császári vezérkari tiszt. Az 1848-as forradalomban a magyar hadmérnöki kar főparancsnoka. Részt vett a szőregi csatában és Buda visszafoglalásában.

1848-ban átállt a szabadságharc oldalára. Részt vett a délvidéki harcokban, a tavaszi hadjáratban honvéd tábornokként különösen kitüntette magát.

jdcmc'vm.

Ip Batthyány Lajos gróf (1806-1849) Az első felelős magyar kormány miniszterelnöke. Intézkedéseivel a független Magyarország megteremtéséért küzd. Hiába igyekezett megegyezésre jutni a császári udvarral, ezért lemondásra kényszerült. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. 1849 januárjában fogságba esett, 1849. október 6-án - az aradi vértanúk kivégzésének napján - a pesti Újépület udvarán Haynau kivégeztette. Emlékét Budapesten a Batthyány-örökmécses őrzi.

szerzési es

! (1790-1849) huszártiszt, a Szemere kormányban közbe- közmunkaügyi miniszter. A szabadságharcban a katonai ellátás szervezője és irányítója. Haynau október 10-én ugyancsak a pesti Újépületben kivégeztette.

Petényi Zsigmond utca Perényi Zsigmond báró (1783-1849) magyar nagy- birtokos, a liberális nemesség vezéralakja. 1848-ban Erdély kormánybiztosa. A világosi fegyverletétel után Haynau őt is kivégeztette.

.... . ;■ - Is >n>:n : íx-h)) ■ y il;- - -■

■ úé- / íiiv

,

\ (1802-1894) Ügyvéd, publicista politikus, a Pesti Hírlap megalapítója. A magyar forradalom és szabadságharc vezéralakja. A Batthyány kormány igazságügy-minisztere. A debreceni trónfosztó nyilatkozat után Magyarország kormányzója. Önkéntes száműzetésében vált a legismertebb magyar politikussá az egész világon.

Széchenyi tér Széchenyi István gróf (1791-1860) a haladó magyar nemesség leg- kiválóbb alakja. Politikus, kiváló közgazdász (Hitel, Világ, Stádium). Nevéhez fűződik a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a Lánchíd megépíttetése, az Al-Duna hajózhatóvá tétele, a Tisza szabályozása stb. Magyarország függetlenségét elsősorban a gazdasági felemelkedés útján akarta elérni. A „kiművelt emberfők sokaságától" várta a nemzet felemelkedését. Szállóigévé vált mondása: „Magyaror- szág nem volt, hanem lesz!"

Görgey Görgey (Görgei) Artúr (1818-1906) a magyar szabadságharc legfőbb katonai vezetője (1849 januárjában hadseregével Újpesten is átvonult).

I (1794-1850) Lengyel származású, hivatásos katona, a magyar szabadságharc honvéd tábornoka, az erdélyi hadsereg főparancsnoka, Petőfi „Bem apója".

•■■■11182^1892) Előbb a császári sereg tisztje, 1848 őszétől a magyar honvéd sereg tábornoka. Komárom várának parancsnoka. A szabadságharc bukása után külföldön szervezi a magyar katonai ellenállást. A kiegyezés után hazatér és Tisza Kálmán politikáját támogatja.

Törr István utca (1825-1908) Hivatásos katona a császári seregben, 1849- ben átáll a magyar szabadságharc oldalára. A szabadságharc bukása után az olasz szabadságharcos, Garibaldi híve.

_______ ü Wesselényi Miklós báró (1796-1850), erdélyi

fő

nemes, Széchenyivel együtt a nemesi reformok híve. A jobbágyfelszabadítás ügyében mondott beszéde miatt börtönre ítélik. Az 1839-as nagy pesti árvíz legendás „árvízi hajósaként" több 100- ember életét mentette meg.

(Szabó László tanár úr sorozatát következő lapszámunkban folytatjuk)

12