Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-10-16 / 19. szám
A javaslat: elővárosi rendszer Sem együtt, sem egymás nélkül Egymással sokat civakodó házaspárokról mondják: sem együtt, sem egymás nélkül nem képesek élni. Nos, átvitt értelemben e mondás illik a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyára is. Az utóbbi időkben főleg a peremkerületek esetében felvetődött a válás lehetősége. A minap a csepeli polgárok népszavazáson döntötték el, nem válnak Budapesttől, a főváros XXII. kerületeként élnek tovább. Újpest és Csepel - mint a fővárostól válók neve - sokat szerepelt együtt. Miben gyökerezik egy esetleges elválás gondolata, hogyan élte meg a csepeli népszavazást és annak eredményét, milyen tapasztalatokat mentett mindebből Újpest polgár- mestere, dr. Derce Tamás? Lapunkban erre kerestük a választ. Elsőként arról kérdeztük a polgármester urat, meg nem értés, politikai indulatok alakítják-e a főváros és a kerületek viszonyát?- A szembenállást elsősorban szakmai indokokra vezetem vissza, bár kétségtelenül sokan politikai köntösben kívánják viszontlátni a kimondottan szakmai érveket. Az, hogy egy kerület életképes-e a fővároshoz, s ezen belül is a fővárosi önkormányzathoz való tartozás nélkül, sokat vitatott kérdés. Számtalan ellenérv szól a nem, és az igen mellett is. Egy tény, hogy 1990-ben, amikor uz önkormányzati törvény deklarálta, hogy a fővárosban ezentúl 22 kerület és egy fővárosi önkormányzat egymással mellérendelt viszonyban él, dolgozik egymással, a jogalkotás - jó hazai szokás alapján - át nem gondolt lépésekkel sok dolgot nyitottan hagyott, így például a fővárosi törvény, amely az önkormányzatok közötti játékszabályokat hivatott szabályozni, számtalan paragrafusnál nyitott kapukat hagyott, s ha a játékszabályok nem tisztázódtak, játék közben valaki mindig csalásért kiáltjS'annak kerületek, ahol mindezt elfogadják, másutt nem. S ha mindehhez hozzáteszem, hogy sok helyütt a szakértelem hiánya párosul a hiányzó vezetői készséggel, nem egyedül vallom azt a nézetet, hogy a főváros és a kerületek közötti kapcsolatokat a megbeszélésnek, egymás segítésének kellene áthatnia a szorosan vett utasítások helyett... • Sokan beszélnek manapság a közigazgatás tervezett reformjáról. Bár az elképzelések még csak körvonalazódni látszanak, de nem készek. A csepeli népszavazás is jelezte: ideje lépni. Hogyan élte meg a csepeliek választását Újpest polgármestere?- Úgy vélem, egy tárgyalásképtelen főváros belehajtotta a csepelieket a népszavazásba. A megegyezésre nem kerülhetett sor másként, csak ha radikális igen-nem választóvonalat húztak. Más kérdés, hogy a csepeli önkormányzat - véleményem szerint - nyomós indokok, hatásos érvek nélkül ment bele a népszavazás meghirdetésébe. Annál is inkább ez a véleményem, mert ahogyan a népszavazás időpontjához közeledtünk, a napisajtóban is egyre inkább megfigyelhető volt a fővárosi önkormányzat információfö- lénye, az a sajtódömping, amely kimondva, kimondatlanul azt sugallta: ne váljon le a kerület, hiszen miért lennének vidékiek pesti polgárok helyett az ottani lakosok, megrémisztették őket azzal is: magasabbak lesznek a megélhetés költségei. Ha a fővárosi vezetőket kérdezné, biztosan azt mondanák, és mondták is; a csepeli lakosság felelőssége teljes tudatában döntött. Én tovább kérdeznék: miért másodrendű állampolgár az, aki nem a fővárosban, hanem „vidéken” lakik - 8 millióan vannak -, miért emelkednének a vízdíjak például ott. ahol az ivóvízbázis helyben van, stb. Azt, hogy a csepeli polgárnak mi lett volna a jobb, nehéz Újpestről eldönteni. De az tény, pont a csepeli példa kapcsán erősödött a fővárosi önkormányzat véleménye, hogy egész Budapesten egy ön- kormányzatra lesz szükség, s többre nem. Ezt pedig közigazgatási szempontok alapján nem tudom elfogadni... • A közigazgatás reformjánál három elképzelést említett Demszky Gábor főpolgármester a Magyar Nemzet október 2-i számában megjelent, csaknem egyoldalas interjújában is. Idézem: ,A szakértők három közigazgatási modellváltozatot készítettek el. Az egyik változat szerint Budapest egységes, vagyis megszüntetné a kerületi önkormányzatokat. Csak elöljáróságok maradnának, illetve bizonyos korlátozott jogosítványokkal a városrészi önkormányzatok, amelyeknek nem lenne saját költségvetésük, de lenne ajánlattételi, javaslattételi, véleményezési joguk és hatáskörük szociális és egyéb feladatok ellenőrzésére. A másik változat a „city koncepció”, amelynek lényege az, hogy az 1950 előtti Budapest - vagyis a kis Budapest - egységes önkormányzati irányítás alatt működne, s ehhez társulnának az elővárosok, nagy önállósággal, csak bizonyos tömegközlekedési és közműfeladatokat látnának el Budapesten, együtt egy közös döntéshozó testület felügyelete alatt. A harmadik változat a mostani rendszer minimális változtatása, tisztítása lenne. Ennek az a lényege, hogy a kerületek nagyobb önállóságot kapnának és a főváros szabályozószerepe csak az általános rendezési terv és a költségvetés kérdésében maradna meg.” Mindhárom koncepció gondolatköre a még nagyobb önállóság elérését sugallja...- S ez nem véletlen. Valamennyi polgármester kollégám gondját az jelenti: hogyan tudja kerületét, városát működtetni, vagyis legyenek iskolák, egészségügyi intézmények, jusson fedezet a közalkalmazotti. a köztisztviselői törvényben előírtak megvalósítására, épüljenek járdák, utak, miközben a jelen viszonyaiban és a múlt öröksége kapcsán sok-sok szállal kötődnek a fővároshoz. • Újpest, illetve személy szerint a polgármester úr melyik variációt osztja?- Mindhárom koncepcióra kevés a rálátásunk, hiszen ismét kénytelen vagyok elmondani: főpolgármesteri-polgármesteri egyeztetés nem volt még e témában. De számomra, és ez több hónapja meggyőződésemmé vált: Újpestnek nem a leválást kell erőltetnie, hanem az úgynevezett elővárosi rendszert, amely, úgy vélem, a peremkerületeknél egyedüli üdvözítő megoldás lehet. • Ezek szerint nem a nosztalgia, az 1950 előtti önálló újpesti városi státus visszaállítása mozgatná a „levegőben lévő” közigazgatási reformot? Vagyis Újpest nem leválni szeretne, hanem új „felállásban" együttműködni a fővárossal?- Igen. Elképzelésem, amely a napokban ölt végleges, vagy úgy is mondhatnánk, „papírformát”, azt a nézetet tükrözi, hogy nem a koncepciót kell legyártani, és ahhoz a körülményeket megteremteni, hanem a meglévő lehetőségek messzemenő figyelem- bevételével célszerű a játékszabályokat kialakítani. A 2 milliós fővárosban minden kerületnek mások a gondjai. Más a Vámegyednek és más Újpestnek. Újpest és a külső kerületek elővárosi jogköre alapján azt javasolnám, hogy az újpesti lakos őrizze meg a fővárosi státusát. Az elővárosi jelző a közigazgatás megváltozására utalna, oly módon, hogy például éggyei magasabb szintre emelkedne a város, hiszen a megyei jogú város teendőit és a reá bízott feladatokat is ellátná. Ebből következne, hogy a pénzforrást az állami költségvetés jelentené, és elővárosként a fővárosi közös feladatokhoz kötelesek lennénk - csatornához, főútvonalak karbantartásához a vízvezeték-hálózat építéséhez, fenntartásához - hozzájárulni. Mindez azt is jelenti, elismerem: Újpest sok, de nem ezernyi szállal kötődik a fővároshoz. • Ez a koncepció mennyire ismert Újpest határain túl?- Nem is koncepciónak nevezném, hiszen több ez már annál. Mint említettem, a napokban készítem el ezt az anyagot, amellyel szeretném továbbgondolkodásra késztetni első körben a kerületi polgármestereket. Együttes javaslatuk alapján készül majd el az a végleges terv, amelyet majd a fővárosnak ajánlunk továbbgondolásra, tehát nemcsak a peremkerületek polgármestereire számítok. Hiszen a feladatok nem érnek véget a határoknál. Hogy két példát említsek: amikor a XV. kerületi önkormányzat polgármesterével arról tárgyalok, hogy van az Óceánárok utca végén egy olyan közös vasúti átjárónk, amely balesetveszélyes és jó lenne egy felüljáróval áthidalni, akkor két szomszédos kerület érdekét tartom szem előtt. Vagy amikor az Angyalföld és Újpest határán lévő használaton kívüli Remiz épületének hasznosítását egyeztetem az angyalföldi kollégámmal: egész Budapest érdekét figyelem. Ezért mondom azt, hogy az elővárosi rendszer elképzelését osztania kell valamennyi kerületnek, hiszen a közös feladatok továbbra is megmaradnak, amikor a belső kerületek a fővárosi önkormányzat részeként tevékenykednek majd tovább. Bízom abban is, nem presztízsokok miatt utasítják majd el koncepciónkat, hiszen az, hogy valaki polgármesterként, vagy elöljárónak nevezve lesz a városrész első embere, remélem, nem jelent presztízsveszteséget. • Véleménye szerint mikor lehet a tervből valóság?- Nehéz lenne megmondanom, hiszen még nem ismerem a polgármester kollégák és a fővárosi önkormányzat vezetőinek véleményét. Biztosan nem megy egyik napról a másikra, hiszen egy minden részletre kiterjedő szabályozás sok munkát jelent és időigényes is. De úgy vélem, érdemes nekivágni, hiszen az mindannyiunk, az itt élők ügye, hogy a reform valóban reform legyen. Bangha Katalin Megváltozott... A 20-as választókerület képviselőjének, Lutring Magdolnának megváltozott a fogadóórája. Káposztásmegyer l-en minden hónap első keddjén 18-19 óráig, a Bőrfestő Úti Általános Iskolában tartja fogadóóráját. Káposztásmegyer ll-n pedig minden hónap második keddjén 18-19 óra között a Homoktövis Úti Általános Iskolában várja választóit. A tisztségviselők fogadóórái (Városháza, 1042 Bp., István út 14.) dr. Derce Tamás polgármester: minden hónap első szerdája 14.00-16.30 óráig a II. emelet 52-ben. dr. Vitáris Edit jegyző: minden hónap harmadik szerdája 14.00-16.30 óráig a II. emelet 55-ben. Hock Zoltán alpolgármester: (közművelődés, oktatás, iskolák, óvodák, sport, helyi sajtó, közérdekű kérdésekben eljárás). Minden hónap második szerdája 14.00-16.30 óráig a II. emelet 68-ban. Vajda Pál alpolgármester: (helyiséggazdálkodás, városüzemeltetés, közterület, Vagyonkezelő RT, ingatlanvásárlás, vagyonhasznosítás, közérdekű kérdésekben eljárás). Minden hónap harmadik szerdája 14.00-16.30 óráig a II. emelet 68-ban. Nagy István alpolgármester: (népjóléti, szociális és lakásügyek). Minden hónap negyedik szerdája 14.00-16.30 óráig a II. emelet 55-ben. A tisztségviselők fogadóóráira az ügyfélszolgálati irodában lehet bejelentkezni, személyesen, vagy telefonon. Az ügyfélszolgálati iroda tájékoztatása szerint dr. Derce Tamás polgármester fogadóórájára a legkorábban 1994. március 2-ra lehet bejelentkezni. Nagy István szociális alpolgármesterhez bejelentkezést 1994. január 26-ra fogadnak. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYFÉLFOGADÁSI RENDJE: Hétfő: 14.00-18.00 óráig Szerda: 10.00-18.00 óráig Péntek: 8.00-11.30 óráig AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA a Városházán, az István út 14. alatt (Telefon: 169-3333), Káposztásmegyeren a Galopp u. 10-14. alatt (Telefon: 180-6526) fogadja az ügyfeleket az alábbiak szerint: Hétfőn: 8.00-18.00 óráig Kedden: 8.00-16.00 óráig Szerdán: 8.00-18.00 óráig Csütörtökön: 8.00-16.00 óráig Pénteken: 8.00-12.00 óráig Munkaidő után és hétvégeken a 169-3420-as telefonszámon üzenetrögzítő fogadja a Városházán a közérdekű bejelentéseket. Káposztásmegyeren pedig a Galopp utcai ügyfélszolgálati iroda telefonszámán (180-6526) jelentkezik az üzenetrögzítő.
