Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-05-03 / 8. szám
2008. MÁJUS 8. 17 Palya Bea tündérmeséje A reneszánsz ma Kerületi művészeink kiállítása az Erdős Renée Házban A művek századunk nosztalgikus reneszánsz jegyeit idézik ~Sk Szakács Zsuzsa _______ T ü ndérmeséből jöttem, szépséges buja vidékről, a Galga- mentéről származom, szegény családból. Egy pici faluban, Bagón éltem 14 éves koromig. Közvetlenül az erdő szélén volt a házunk. Elvarázsolt a természet. Minden fát, bokrot, virágot ismertem, meg a madarakat, a bogarakat. Most is érzem az eső utáni illatot... Nagyapám cigány nagybőgős volt. A faluban országos hírű néptánccsoport és népdalkor működött, úgyhogy én már hatévesen körülöttük ser- tepertéltem - így, ilyen egyszerűen, de annál inkább magával ragadóan kezdte el műsorát Palya Bea a Csekovszky Művelődési Ház színpadán április 12-én, a költészet napja alkalmából. A gyerekek a szokásos zsongással várták az előadás kezdetét, a szülők nagy része azonban már tudta, hogy ezen a délutánon is remek előadást fognak hallani a méltán népszerű énekesnőtől. így gondolhatta ezt Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is, aki feleségével és két kisfiával jött el Rákosligetre, hogy meghallgassák az Alom-álom, kitalálom énekelt mesét. A Palya Bea megálmodta és megénekelte, Gryllus Samu hangszerelte és Szokolay Dongó Balázs, valamint Bolya Mátyás zenészekkel előadott csoda most sem maradt el. Palya Bea egy személyes, meglepő inti- mitású világot varázsolt elénk, minden díszlet, kellék nélkül, ő maga volt a varázsló, aki megbabonázott bennünket a költészet napja alkalmából. Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás zenélése nélkül nem szórakoztunk volna ilyen jól a Csekovszky Művelődési Házban. 'S. Szakács Zsuzsa A z Erdős Renée Házban „21. századi reneszánsz" - A vizuális művészetek megújulása címmel nyílt kiállítás április utolsó vasárnapján, ahol a XVII. Kerületi Művészetek Alkotó Társasága és barátai rendeztek kiállítást. A tárlatot Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg, és elmondta, hogy Rákosmente művészei igen színvonalas kiállítással adóztak a reneszánsz évének. Feledy Balázs méltatta a harminc művész kiállított munkáját, amelyek izgalmasak, mívesek, de mégis a mai életérzést tükrözik. Láthatunk szép pasztelleket, erőteljes festőiséggel jelen lévő képeket, merített papírra álmodott csodákat, a kiállított textilek puhasága és színeinek tobzódása mind-mind a mi századunk nosztalgikus reneszánsz jegyeit idézik, például Mecseki Hargita Kőbe zárva, Titokzatos mosoly és Angyal című alkotásai, Babos László Miklós Magyar reneszánsza, Csath Annamária művei, Domonkos László 1490 IV. 06. 06 óra 06 perc Bécs, Királyi palota című festménye, Kukucska János Pegazus, Portré, Requiem című művei, Págyi Zsóka Angyal, Hernádi Paula Reneszánsz ember, Ballonyi Pál Margit Öreg kápolna, illetve Károlyi Ernő Reggel, Akt zöld gömbbel, Badacsonyi Vénusz címmel kiállított képei. A megnyitót Symposium követte. Lányi András művészettörténész kissé pesszimista megközelítéssel beszélt a mai kor művészetéről. Lázár Imre filozófus az ellenkezőjét állította, szerinte' a művészetek manapság a reneszánszukat élik. Előadást tartott még Sólymos Sándor művészettörténész és Wind- hager Károly Ákos zene- történész is. A tárlat május 25-ig tekinthető meg. ragasztást ris színben!
