Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. április / 4. szám
3« i:i ltom i \ io Az infrastrukturális felzárkózásról Interjú Bakonyi Tiborral (főpolgármester-helyettes, Főpolgármesteri Hivatal)- A külső kerületekben, így a XVII. kerületben igen nagy az infrastrukturális elmaradottság. A fővárosi önkormányzat az idei évtől átvállalta a csatornafejlesztés önrészét, de vajon a kormányzati, valamint az uniós pénzek elegendőek lesznek-e arra, hogy esélyünk legyen 200810-ig befejezni a csatornafejlesztést?- Az Európai Unióban a területi kohéziót erősítő és a regionális különbségeket mérséklő fejlesztési célkitűzések összehangolásának meghatározó színtere a régió. Az EU Strukturális Alapok hatékony kihasználásának alapvetően három feltétele van: jól kidolgozott, a hazai és uniós fejlesztési célokhoz illeszkedő Nemzeti Fejlesztési Terv és Operatív Programok, hatékonyan működő intézményrendszer, valamint az egyes prioritásokhoz, intézkedésekhez kapcsolódó elegendő számú és minőségű kidolgozott projekt javaslat. Kétféle formája létezik az uniós támogatásoknak: projektek és pályázati alapok. A projektek alapvetően nagy infrastrukturális, vagy környezetvédelmi projekteket jelentenek, a pályázati alapok több kedvezményezett támogatását teszik lehetővé pályázati eszközökkel. A programban többek között prioritásként szerepel az infrastruktúra fejlesztése és a környezet állapotának javítása. Az EU csatlakozásig az erre a prioritásra rendelkezésre álló tükörrégiós források elérik a 4243,25 millió forintot, ebből 2003- ban 1517,13 millió forint került elkülönítésre. A csatlakozás után a tükörrégiós források szerepét a lényegesen jelentősebb Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap veszik át, melyekhez kizárólag az önrészt kell biztosítani. A Strukturális Alapokból várhatóan 1,8 md euró összegű támogatás érkezik. Az uniós pénzek tehát több mint elegendőek lesznek, a kérdés valójában az, hogy a kerületi ön- kormányzatok mennyire képesek felkészülni a fogadásukra.- Az uniós csatlakozást követően melyek lesznek a legszembetűnőbb változások Budapesten?- Budapesten elsősorban az infrastrukturális változások lesznek középtávon szem- betűnőek. A teljesség igénye nélkül néhány várható változás: a közutak állapotának javulása, a közlekedésbiztonság javulása, a 4-es metró felépülése, a csatornázottság javulása, melyhez kötődik új szennyvíztisztítók építése, műemlékeink felújítása, karbantartása.- Miképpen szeretne megfelelni Budapest a környezetvédelmi uniós elvárásoknak? 1999 áprilisában kezdte meg a Főváros a jogharmonizációt, mely 2004. január 1-ig befejeződik, és a teljes uniós joganyag vonatkozó részeinek átvételét jelenti. A jelenlegi szakaszban a környezetvédelmi és a fogyasztóvédelmi rész átemelése folyik, ennek 2003. május 1-jén lesz végleges eredménye. pte A tanulásról Csatornázott kerületeket 2010-re Budapesten 150 ezer ember szennyvizét még mindig szippantóskocsik hordják el, ezért az elkövetkező hét évben még 1000- 1200 kilométer csatornát kell kiépíteni, hogy a főváros 2010-re teUesítse az európai uniós követelményt: a százszázalékos csatornázottságot. A teljes csatornahálózat kiépítése és a szennyvíztisztítás EU- konformmá tétele kétszázmiiliárd forintos beruházást igényel. A fővárosi csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 774 ezer, ami 92,7 százalékos lefedettséget jelent. A teljes lefedettség eléréséhez mintegy 1000-1200 kilométerre lenne szükség. Budapesten mintegy 150 ezer ember szennyvizét még szippantóskocsik viszik el. Az Európai Unió százszázalékos csatornázottságot ír elő, melyet 2010-ig kell teljesíteni. A teljes csatornahálózat kiépítése százmilliárd forintos «beruházás lesz. A csatornahálózatban jelenleg „fehér foltok” a probléma nagyságának sorrendjében a XVII., a XVIII., a XXIII., a XXII., a XVI., a XV. és a III. kerületben vannak. A belső kerületeknél százszázalékos a csatornázottság, de náluk komoly feladatot jelent a rekonst- rikció. A meglévő hálózat egyharmada, 1500 kilométer még 1945 előtt épült. Az elmúlt években az észak- és dél-pesti tisztítóműveket korszerűsítették. 2010-ig meg kell építeni az óriási méretű központi tisztítóműveket, a dél-pestit a Csepel-félsziget északi csücskébe helyezik. (Forrás: Magyar Hírlap, Éber Sándor írása) Beszélgetés dr. Hiller Istvánnal (politikai államtitkár, Oktatási Minisztérium)- Az uniós tagságnak köszönhetően bármely magyar diák szabadon választhatja meg iskoláját az unió egész területén? Milyenfeltételekhez köti ezt pontosan az Európai Unió?- Minden magyar állampolgár egyben uniós állampolgárrá is válik, melyből adódóan gyakorolhatja az ezzel járó többletjogokat, így például szabadon tanulhat. Az Európai Unióban az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika azon területekhez tartozik, ahol az unió nem alkot kötelező jogszabályokat a tagállamok számára. Tehát az EU feladata, hogy a tagállamok oktatási, képzési és kulturális kezdeményezéseit segítse, támogassa, adott esetben kiegészítse. 2004 májusától EU tagként a magyar diákok is szabadon választhatják majd meg oktatási intézményüket bármely tagállamban. A tanulmányok idejére tartózkodási engedélyre lesz szükségük a fogadó államban, melyet azonban automatikusan kiállítanak számukra, ha felvételt nyernek és rendelkeznek érvényes betegbiztosítással, valamint a lét- fenntartásukhoz szükséges anyagi eszközökkel. Mindezt azonban nem önerőből kell biztosítani a diákoknak, hiszen az unió a Socrates program keretében ösztöndíjakat is biztosít, támogatja a diákok külföldi tanulását.- Konkrétan, milyen tanulási lehetőségei vannak, mondjuk egy 16 éves középiskolás diáknak az uniós csatlakozást követően az uniós tagországokban?- Más jogok illetik meg a magyar diákot akkor, ha tanulni kíván valamelyik tagállamban és mások a jogosultságai akkor, ha szüleivel, akik esetleg munkavállalók, telepszik le az unió területén. Nem kell tandíjat fizetni a külföldi egyetemen akkor, ha az adott állam saját diákjainak sem kell ilyen terhet viselniük. A kedvezmények tekintetében azonban nem lehet arra számítani, hogy a hazai diákok is automatikusan megkapják azokat a lehetőségeket, amelyek az adott állam diákjait megilletik. Kedvezőbb a magyar diák helyzete akkor, ha a szülők munkavállalóként telepednek le valamely tagállamban: ebben az esetben joggal számíthat a fenti kedvezményekre is.- A tagállamok automatikusan, kölcsönösen elfogadják majd egymás diplomáit, szak- képesítéseit?- Hazánk csatlakozása esetén az ún. „szabályozott szakmák” területén az elismerés automatikus lesz majd. Azaz, ha a Magyarországon szerzett diplomát a közösségi jog alapján elismerik, akkor a szakmagyakorlás országában szokásos címre is jogosult lesz a kérelmező. Amennyiben nem „szabályozott szakmáról” van szó, úgy a szakképzettség elismerését, a szakmai cím használatát, a szakmagyakorlás megkezdését meghatározott különbözeti vizsga letételétől vagy gyakorlati időszak eltöltésétől teszik függővé.-bet K 4
