Hírhozó, 2003 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2003. április / 4. szám
ElKOPAl UNIÓ '27 A munkavállalásról Kérdések Burány Sándorhoz (miniszter, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium)- A csatlakozással minden magyar állampolgár egyben uniós állampolgárrá is válik, melyből adódóan gyakorolhatja az ezzel járó többletjogokat, így szabadon utazhat, tanulhat, vállalhat munkát, bár az útlevél nélküli határátlépésre még legalább két évet kell várnunk. Konkrétan, milyen lehetőségei vannak a magyar munkavállalónak a nyugati határon túl?- Nagyon fontos, hogy nemcsak szabadon vállalhatnak munkát, de munkájukért ugyanolyan juttatások illetik majd meg, mint a helyi munkavállalókat. A szabad munkavállalás azonban nem következik be automatikusan a csatlakozással. A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják a magyar munkaerő piacra jutását. Az átmeneti időszak első két évében a tagállamok továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák. A nemzeti szabályozás keretében a tagállam döntésétől függően akár a munkaerő teljesen szabad piacra jutása is biztosítható.- Mit jelent a csatlakozást követő két évben a fenti konstrukció egy magyar állampolgár számára? Milyen feltételek szükségesek a kinti munkavállaláshoz?- Bizonyos országokban (Svédország, Írország, Dánia) feltehetően automatikusan kap munkavállalási engedélyt, vagy azt sem kell igényelnie. Bizonyos országokban (Németország, Ausztria) jelenleg is hatályos kétoldalú egyezmények szerint egy meghatározott jelentkezői létszám (kvóta) erejéig, a feltételek teljesítése esetén megkapja a munkavállalási engedélyt, anélkül, hogy vizsgálnák a foglalkoztatási helyzetet az adott országban. Bizonyos országokban a jelenlegi egyéni engedélyezési eljárás fennmarad, de rugalmasabb feltételekkel és kiadási gyakorlattal.-Az Európai Unióban széles körben elismert a kisvállalkozások társadalmi és gazdasági jelentősége. Hogy lesz ez hazánkban a csatlakozást követően?- Az unióban a működő vállalatok 99,8%-a kis- és középvállalkozás, e vállalatok foglalkoztatják a munkaerő 2/3-át, és állítják elő a bruttó hazai termék valamivel több mint felét. A felkészítés során a kis- és középvállalkozásokat meg kell ismertetni mindazon lehetőséggel, amely a csatlakozással megnyílik számukra, így mindenek előtt az uniós támogatásokra (ún. Strukturális Alapokra) való pályázati lehetőségekkel.- Hazánk milyen módon segíti tájékoztatás tekintetében azokat, akik próbálkoznának a munkavállalással a tagországok egyikében?- A csatlakozást követően valóban az is igen fontos lesz, hogy hogyan szerezhet tudomást egy magyar munkavállaló a más tagállamban betöltetlen állásokról. Az Európai Unióban működik egy számítógépes információs rendszer, amely lehetővé teszi a munkaerő közvetítését az EU-ban. pte Gazdasági fórum A BKIK X. kerületi tagcsoportjának szervezésében, a BKIK Kereskedelmi és Kézműves Tagozat, a BKIK XVII. és XVIII. kerületi tagcsoportjának támogatásával április 7-én hétfőn 16 órakor gazdasági fórumot rendeznek Merre tartunk - egy év után - unió előtt címmel. Előadók: Petschnig Mária Zita és Kéri László. Kisebbségekről, civil szervezetekről Interjú Pierre Mirellel, az Európai Unió Bővítési Főigazgatóságának igazgatójával. Pierre Mirel szerint Magyarország megérett az uniós csatlakozásra, még akkor is, ha országunkban sokan bonyolultnak tartják az uniót. Emiatt azonban nem kell elkeserednünk, ugyanis - ahogy Pierre Mirel rámutatott - ez az EU-n belül sincs másként. A kisebbségek és a civil szervezetek helyzetéről szólva az uniós igazgató azt tartja a legfontosabbnak, hogy a munkahelyi diszkrimináció teljes megszűnését remélhetjük a csatlakozást követően, a kisebbségek és nemzetiségek számára pedig adott lesz a lehetőség, hogy nyelvüket, kulturális- és történelmi hagyományaikat megőrizzék. Magyarország több mint ezer éves, gazdag történelmére ugyanis - mint kiderült - nagy tisztelettel tekintenek az unióban is. Mirel úr szerint a kisebbségi kérdésekre akár végérvényesen is pont kerülhet a csatlakozást követően. A civil szervezetek jelentősége megnő és az eddigieknél is fontosabbá válik, hogy az állampolgárok részt vegyenek az építő munkában, a közös Európa megteremtésében.- A XVII. kerületben igen sok civil szervezet működik. Milyen konkrét támogatásokat igényelhetnek ezek a civil szervezetek az EU-tól a csatlakozás után?- Konkrét támogatásokat nem ad az EU a civil szervezetek részére, nincsenek olyan programok, amelyek közvetlenül a civil szervezeteket támogatnák. Amit kiemelnék, az a fogyasztóvédelem, amely nagyon fontos kérdés az unión belül. Ez az a terület, ahol a civil szervezetek is támogatást igényelhetnek.- Szlovákiában 600.000 magyar ember él és bizony északi szomszédunk kisebbségi politikája sokszor hátrányos volt nemzettársainkra. Hogyan ellenőrzi az EU azt, hogy az előírásoknak megfelelő kisebbségi politikát folytatnak-e az egyes tagállamokban? ■ - A diszkriminációra igen érzékenyen reagálunk az unióban, konkrét brüsszeli szabályozás van annak elérése érdekében, hogy ez semmilyen kisebbséget, nemzetiséget ne sújthasson. Amennyiben kihágás történik, az adott állam nemzeti bíróságához lehet fordulni. Megeshet azonban, hogy a szenvedő fél számára nem hoz megfelelő döntést a helyi bíróság. Ebben az esetben megvan a lehetőség, hogy Brüsszelben tegyenek panaszt a sérelmet elszenvedők. Kérdésére válaszolva, a fentiek Szlovákiára is vonatkoznak majd. Szeretnék ehhez hozzáfűzni még három gondolatot. Az egyik, hogy a csatlakozással szerintem, lecsökken a nemzetiségi kérdés jelentősége a légiessé váló határok miatt. A másik dolog, hogy nagyon lényeges a civil szerveződések szerepe az ilyen kényes kérdésekben is, az ő határozott fellépésük sokat segíthet az esetlegesen felmerülő vitás kérdések megoldásában. Harmadikként pedig azt említeném meg, hogy az EU elsősorban az elmaradott térségeket kívánja egy-egy országon belül fejleszteni, felzárkóztatni. Miután Szlovákia esetében ez a magyarlakta területekkel egybe esik, így gazdasági értelemben is előnyös lehet a csatlakozás a nagy lélekszámú szlovákiai magyarság részére.- Egy szervezet életében fontos a közös álláspont, lehetőleg valamennyi kérdésben. Irak esetében azonban láthatjuk, hogy ez nem mindig valósul meg. Mi történik akkor, ha - immár EU-tagként - hazánknak bármely kérdésben önálló véleménye lenne? Minden következmény nélkül vállalhatjuk majd ezt?- Természetesen igen, sőt, fontos is, hogy az önálló véleményét mindenki bátran jutassa kifejezésre. Minden álláspont fontos. Nem mindegy azonban a tárgy. Vannak ugyanis olyan kérdések - például az általunk is megemlített nemzetiségi, kisebbségi jogok kérdése -, ahol egy esetleges új nézőpontot az EU csak akkor tud elfogadni, ha azzal valamennyi tagállam azonosulni tud. Ezzel pedig elejét tudjuk venni annak, hogy bárkinek az érdekét sértő határozat vagy rendelkezés kerüljön elfogadásra. Kovács Attila s
