XIII. Kerületi Hírnök, 2006 (12. évfolyam, 1-24. szám)

2006-03-14 / 6. szám

2006. március 14. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Markovics, a cipész A Faludi utca és „vidéke” (Tisztelet a mesternek) A z Újpalotai út közepén két ház közé beszorítva volt egy pár négyzetméteres terület, és ezen a szűk helyen állt egy fabó­dé. Nyáron mindig nyitva volt az ajtaja, de télen, hogy ne menjen ki a meleg, csukva tartották. Egy pa­rányi vaskályha ontotta a meleget, mert a cipész minden felesleges hulladékot elégetett. A helyiség annyira alacsony volt, hogy ami­kor a mester felállt és lesöpörte bőrkötényéről a felesleges hulla­ni dolgokról. Ő hallgatott, nekem úgy tűnt, csak a munkájára figyel. Szájában apró faszögeket tartott, kis kalapácsával ütögette a cipőtal­pakat, többnyire javította a cipő­ket, de rendelésre csinált újakat is. Óh, azok a csodálatos cipők! A gyíkbőrbetétes fekete lakkcipőm, az édesanyám fekete trottőr félci­pője, édesapám barna bőr félcipő­je és az utolsó, általa készített meggypiros bőrszandálom mind­mind csoda volt! Ezekben a cipők­pénzt és elrohantam a sarki fűsze­reshez, ahol hosszas nézelődés után egy kakast, egy gyíkot és egy halat választottam. Ez a barna ége­tett cukorból készített édesség minden gyerek álma volt. Hihetetlenül boldog voltam, hazafelé nagyon lassan mentem és felváltva nyalogattam a három nyalókát. Édesanyám döbbentem kérdezte: honnan van? Büszkén válaszoltam: a Markovics bácsitól kaptam. Az asztalon akkor már ott dékot, nem tudott kiegyenesedni, így hát a cipészt mindig hajlottan láttam, s görnyedten ült háromlá­bú székén. Felesége - szép, fekete, nevetős asszony - dél körül meghozta az ebédet, azt némán elköltötte és dolgozott tovább. Minden nap megálltam a mű­helyajtóban, és beszélgettem Markovics bácsival. Ahogyan visz- szaemlékszem, mindig magamról, az iskolában történtekről, az ottho­ben szinte lebegett az ember, pe­dig akkoriban macskaköveken jártunk. Egy tavaszi napon, nem tudom, mi ütött belém, ahogy ott ácsorog- tam az ajtóban, azt mondtam: ma van a születésnapom. Ekkor felné­zett, abbahagyta a kalapálást, munkaasztalának kis fiókját ki­húzta és a kezembe nyomott há­rom darab ötvenfillérest. Azt mondta: menj, vegyél magadnak nyalókát! Kikaptam a kezéből a párolgott kedvenc ételem, a rakott krumpli. Nagyon szép napom volt. Most, így ötven év távlatából meg­próbálom felidézni barnapiros, bajuszos arcát, hullámos haját. Szép ember volt. A kis kalyiba a múltba veszett, de a helye még megvan. Emléke megmaradt, s Markovics bácsi hi­ányzik. Miért? Mert ember és igazi cipészmester volt. Németh Marietta Vers- és prózamondó verseny németül Jt Fővárosi Német Kisebbségi 11 Önkormányzat felkérésére 2006. március 4-én, szomba­ton délelőtt a Pannónia Általános Iskola adott otthont a már hagyo­mányos német nyelvű vers- és prózamondó verseny döntőjének. A versenyt 3 műfajban (vers, próza, kisjelenet) és 6 kategóriá­ban bonyolították le. Az iskola reggel 9 órakor bené­pesült a gyerekekkel és kísérőikkel. A főváros 23 kerületéből az első osztályosoktól az érettségizőkig minden korosztály jelen volt. Kerületünk iskoláiból (Pannó­nia Iskola; Tömöri Pál Általános Iskola; Ady-gimnázium; Kassák- gimnázium) is indultak gyerekek a különböző kategóriákban. Közü­lük a legeredményesebben Taródi Tamás szerepelt, 2. helyezést ért el, és így továbbjutott a regionális döntőbe. Ezúton mondok köszönetét a Pannónia Iskola minden közre­működő pedagógusának és Varsányiné Salgó Juliannának a verseny magas színvonalú, zökke­nőmentes lebonyolításáért. A XIII. Kerületi Német Kisebb­ségi Önkormányzat képviselői ne­vében: Katonáné Mayer Katalin KÉPVISELŐ, OKTATÁSI BIZOTTSÁG lOtál-Pr/nt Irodatechnikai Kft. TAVASZI ÁRZUHANÁS! NYOMTASSON OLCSÓN! Utángyártott Canon BCI-24 Bk 700 Ft, HP C7115A 8 990 Ft ÚJMP1500 tintasugaras nyomtató 16 320 Ft. A kiürült tintapatronokat, lézertonereket készpénzért visszavásároljuk! Budapest területén ingyenes kiszállítás! Szaküzlet: 1133 Budapest, Kárpát u. 22. (Gogol u.-Pozsonyi út sarok) Telefon/fax: 350-1835,350-5173, mobil: 06-20-449-6405,06-30-219-8271 E-mail: totalprint@interware.hu, rww.totalprint.hu MEGNYITOTTUNK!!! Szeretettel várjuk most nyíló Trendibabo Kötyőkdívat üzletünkben import baba-, gyermek- és tlm'ruhák széles kínálötávd 50-164-es méretig: Trendibabo Kolyökdivat Budapest XIII., Kassák L u. 72. Nyitva tartás: H-P: 10-18 Szó: 9-12 Tel'.06 30 540 862! Ágyúk emlékezet nélkül „Lészen ágyú!" - Angyalföldről is... A szabadságharc katonáinak fegy­verre volt szüksége, és Magyaror­szágon nem volt fegyvergyár. 1848. április 30-án az új magyar kormány szerződést kötött a Pesti VasöntŐ és Gépgyár Társasággal, amely vállalta, hogy átáll puska­gyártásra. Láhner György tábor­nok, később az aradi vértanúk egyike, felügyelte ezt a fontos terü­letet. Nem volt megelégedve a munkával, novemberben államo- síttatta a gyárat. Ezután a gyártás a Valero laktanyában, a mai Honvéd utcában folyt. Lakatosok, kovácsok, késesek Voltak fióktelepek is, például az ágyútalpakat a Lánchídépítő Tár­saságnál gyártották. Kevés volt a szakember, ezért a puskaművesek csak az államnak dolgozhattak, s felmentették őket a nemzetőri szolgálat alól. Később Láhner munkába állította az összes pesti lakatost, a kovácsokat, a késeseket szuronygyártásra fogták. Az ágyúkat a Váci úti császári és királyi ágyúöntő telepen gyártot­tak. A telep vezetője, Lukács Dénes december 16-án jelentette, hogy az első hat ágyú elkészült, az utolsó kettő már megfelel az európai mércének. Az év végéig 9 üteget láttak el ágyúkkal. Ez azért figye­lemreméltó, mert a köztudatban csak Gábor Áron székelyföldi ágyúiról tudunk, azokról szól in­duló, pedig gyenge minőségük mi­att volt, hogy ütközet közben fel­robbantak. Az angyalföldi ágyúk­ról nem esik szó. Ón golyó alakban Ónt és ólmot gyűjtöttek, ezt ma­ga Kossuth is szorgalmazta: „.. .unszoltam a költséges ágyúte­lepek felszerelését... nem gondol­Láhner György tábornok (1795-1849) tam egy kis kárral, csak hogy na­gyobb mennyiségben kiteremt­sem az ónt, mely golyó alakban re­püljön a hálátlan pártütők felé... ” Sok falu beküldte harangját, volt, hogy 60 is érkezett egy nap a Váci útra. Gárdonyi Géza emlékezéseiben arról ír, hogy édesapja a Váci úti Singer-féle házban lévő fegyver­gyár igazgatója volt ezekben a hó­napokban. Ő intézte az előrenyo­muló császáriak elől a visszavonu­lást, katonák rakták ládákba és szekerekre a 37 ezer forint értékű holmit. Édesapja így emlékezik: „Nagyváradra mentem mintegy 60 segédemmel saját költségemen, sőt embereimet is egy ezüst húszas napidíjjal tartottam, hogy hazám­nak ismét szolgálhassak.” Nagy­váradon is ő vezette a fegyvergyá­rat, a bukás után román fuvaros­nak öltözve menekült. Utána hosszú szünet követke­zett a magyar fegyvergyártásban, nem volt magyar hadsereg. A ki­egyezés után jött létre a közös had­sereg mellett az új magyar honvéd­ség. 1870-ben hozták létre a Váci úton a Pesti Honvéd Fegyvergyá­rat, ahol már három évvel később évi 50 ezer fegyvert gyártottak, „csereszabatos alkatrészekkel”. Róbert Péter Felhívás irodalmi pályázatra A Petőfi Irodalmi Múzeum pályá­zatot hirdet 10-18 éves fiatalok számára budapesti kerületek iro­dalmi emlékeinek összegyűjtésére és megjelenítésére. Az ifjú kutatóktól a kerületük­ben - szabadon választható a lakó­hely vagy az iskola szerinti kerület - éit írók vagy költők szobrainak, emléktábláinak fotóját, leírását, egyéb dokumentumok felkutatá­sát és feldolgozását várjuk. Maximális terjedelem 10 gé­pelt, mellékletekkel ellátott oldal. Megköszönjük a digitális adathor­dozón való rögzített változatot. Leadási határidő: 2006. ápri­lis 20. A dolgozatoknál kérjük a név, az életkor, az iskola és az el­érhetőség (lakcím, telefonszám, e-mail cím) pontos feltünteté­sét. A legjobb pályázatot beküldők értékes könyv- és tárgyjutalom­ban részesülnek, valamint mun­kájukat közöljük. Cím: 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16. Telefon: 317-3611/151, e-mail: matuze@pim.hu, honlap: www. pim.hu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom