XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. december / 12. szám

Környezete új képébe illeszkedik az Ibis Bátran betérhetnek ide a kerületiek is Aki kívülről szemléli, nem igen láthatja milyen átalakulá­son ment át belülről az egyko­ri Volga Szálló, amely 1971 óta ott áll a kerület egyik vá- rosképileg és forgalmilag - némi képzavarral élve - hang­súlyos pontján, a Váci út, a Dózsa György út és a Dráva utca találkozásánál. A neves építész, Finta József tervezte tek a szobák, az éttermek, a hall, a konyha, a kazánház, miközben azért fogadtuk a vendégeket. Mindez lehetővé tette, hogy új koncepciót ala­kíthassunk ki. Ebbe nagy súllyal beletartozik, hogy kö­zelebb akarunk kerülni a ke­rületünkhöz is. Építünk a bel­földi, köztük a XIII. kerületi vendégekre. Korábban bérbe Kátekintés a Váci útról az Ibis Szállóra a negyed évszázaddal ezelőtti, fővárosunkban rendezett Va­dászatig Világkiállítás alkal­mára. Újkorában korszerűnek volt mondható, habár nem tar­tozott - már csak a környéke miatt sem - a legelegánsabb ilyen rendeltetésű objektumok sorába. Azóta Budapest szál­lodaparkja hatalmas fejlődé­sen ment át, de a Váci út és környéke csak a kilencvenes években kezdte meg szinte varázsütésre a felzárkózást a belváros gazdasági, kereske­delmi, banki életéhez. Ehhez a változáshoz a szál­loda is hozzátartozik. Ha nem lenne itt a helyén, lehet, hogy fel kellene építeni. De ha már itt van - ismerték fel a tulaj­donosai, a régiek és az újak nem maradhat ki a nagylépté­kű fejlődésből. Aki most belép a kapuján, világos, tágas, dekoratív hall­ban találja magát, amely már szinte semmiben nem hasonlít a régihez. A hangtalan lépte- két szolgáló szőnyegpadlón útibőröndők sokasága jelzi az érkezők és a távozók szünte­len forgalmát. A vendégsereg soknyelvű. A folyosók, a szo­bák, az éttermek a kényelem és a jó közérzet levegőjét árasztják. Az étlapi árak sem riasztók.- Mégis a XIII. kerületi la­kosok körében a tapasz­talataink szerint a Volga Szál­lónak rossz a híre - mondja Üsztöke Botond igazgató, amikor betérünk hozzá. - És bizonyára nem is alaptalanul. Az ideérkező külföldi csopor­tok közt voltak olyanok, ame­lyek nemigen keltettek rokon- szenvet. Belföldi vendégek, beleértve a környéken és a ke­rületben lakókat is, nem mer­tek bejönni az épületbe, pedig a presszóban és nyáron a bel­ső udvaron, szívesen látták volna őket. Hogy ismerősei­ket ide, a szállodába hívják megszállni, arról szó sem igen lehetett.- A névváltoztatás, vagyis hogy most a Volgát Ibisnek hívják, a bizalom megnyeré­sének egyik kísérlete? — kér­deztük.- Többről van szó. Az Ibis egy francia, Európaszerte 430 szállodát üzemeltető három- csillagos üzletlánc. Három évvel ezelőtt a Pannónia Ven­déglátó és Szálloda Rt. priva­tizálta a Volgát, s azt egy Ac­cor nevű külföldi befektető csoport vette meg. Úgy dön­töttek, a szállodánk bekerül az Ibis-láncba, s ennek érdeké­ben 400 milliós beruházást hajtott végre a Pannónia. A beruházás keretében újjáépül­adtuk az eszpresszónkat, most azt is a saját kezelésünkbe vettük, hogy jobb kiszolgálást nyújtsunk a kerületben lakók­nak is. Az étteremben kedve­ző árú menüket állítunk össze, és vasárnap büféasztalos vá­lasztékos ebéddel várjuk a vendégeket. Minden XIII. ke­rületi lakosnak vagy vendégé­nek március 15-ig 50%-os kedvezményt adunk a szobaá­rainkból.- Aki erre jár, láthatja, hogy hamarosan új nagy iro­daház épül fel itt a szomszéd­ban a többi mellé. Új vállal­kozások települnek a kerület­nek ebbe a negyedébe. Kézen­fekvő-e, hogy ők is kihasznál­hatják a megújult Ibis Szálló közelségét?- Számítunk rájuk és a ven­dégkörükre. Szeretnénk sokol­dalúan belekerülni a kerület üz­leti, gazdasági vérkeringésébe is. Sok céggel máris van együttműködési megállapodá­sunk, amely a számukra külön­böző kedvezményt is jelent.- Egyelőre a szálloda kül­ső képe nem sokat változott. Terveznek ebben is változta­tást?- Tavaszra külső festést kap az épület. Már egyeztet­jük az‘ Önkormányzattal és a tervezőkkel, milyen színská­lát használhatunk fel a kör­nyezeti összhang szempontjá­ból. S ki is világítjuk kívülről az Ibist, akárcsak a szomszé­dos Vízművek és Elektromos Művek a saját jellegzetes épü­leteiket. Egyszóval mindent megteszünk, hogy a ne érez­zék idegen testnek a helybe­liek az Ibist. Búcsúzóul fel­ajánljuk, hogy magányosok karácsony szentestéjén is eljö­hetnek hozzánk, az egyik ter­münket nyitva tartjuk szá­mukra - mondta befejezésül az Ibis igazgatója. Kilenc teremben mozizhatunk a HOLLYWOOD MULTIPLEX-ben •H'** ■- * Novemberben megnyitotta kapuit a Váci úti Duna Plaza üzlet- és szórakoztató központban Magyarország ez idő szerint legna­gyobb filmszínháza, a Hollywood Multiplex. Kilenc termében a le­hető legkényelmesebb körülmények között egyszerre 1804 néző hó­dolhat kedvenc időtöltésének. A multiplex mozi az ausztrál Village Roadshow International film- és videóforgalmazó és moziüzemeltető vállalat, valamint az InterCom cég közös vállalkozásában épült fel. A kilenc terem mindig üzemel, így végre lehetővé válik, hogy egy-egy film - igény szerint - hosszabb ideig műsoron maradjon, mint eddig. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis még a nagy sikerű produkciókat is néhány hét után kiszorítják a mozikból az újonnan érkező filmek. A multiplex egyik legfőbb vonzereje a sokszínű filmkínálat, s ez valószínűleg át is alakítja majd a moziba járási szokásokat. Sokan nem egyetlen, konkrét filmért, hanem a magáért a moziért jönnek - azzal a tudattal, hogy biztosan találnak kedvükre valót az újdon­ságok vagy a közelmúlt filmjei közül. Akik cél nélkül vetődnek be, azok is garantáltan filmkezdésre érkeznek, mert a lépcsőzetes kez­dés jóvoltából folyamatosan kezdődnek az új előadások. Melyek a Hollywood Multiplex újdonságai? Kilenc légkondicionált, elegánsan berendezett moziterem * vál­tozatos filmkínálat, óránként négy vetítéskezdéssel (termenként na­pi négy előadás, azaz naponta 36, havonta összesen 1116 vetítés) * A Hollywood Multiplex előcsarnokában A különlegesen jó minőségű panoráma kép érdekében speciális vásznak minden teremben * Külön e mozi céljára tervezett fejtám­lás, üdítőital-tartós fotclülések a termekben * A Dolby Digital és/vagy DTS hangtechnika jóvoltából CD minőségű, térhatású hangélmény minden teremben * A legmodernebb vetítőeszközök­kel ellátott központi vetítő, amely lehetővé teszi, hogy a legsikere­sebb filmek kópiáit egyszerre akár több teremben is élvezhessék a nézők * A 100 centiméteres távolság az egyes széksorok között a „hagyományos” mozikban szokásos átlag 65 centiméteres távolság­gal szemben * A legkisebb vetítőterem 113, a legnagyobb 407 sze­mélyes * Igen gyors büfé * Mindössze 390 Ft-os belépőjegyek * Öt pénztár, telefonos elővételi lehetőség és egyéb speciális kedvez­mények * Kiváló tömegközlekedés; a metróállomásról hamarosan közvetlen, fedett gyalogos átjáró vezet az üzletközpontba * A Duna Plaza 1500 férőhelyes parkolójában a vetítés ideje alatt ingyen par­kolhatnak a mozijegy-tulajdonosok. Tisztelgő látogatás Kertész Erzsébetnél Regényeit elsősorban a leányoknak írta Jóvátenni azt már aligha le­het, hogy lekéstünk a gratuláci­óval, amikor Kertész Erzsébet az életművéért 1995. január 20- án a köztársasági elnöktől ma­gas kitüntetési vett át. Két év mulasztás terheli a lelkünket. De azt ígérjük, hogy alig három év múlva nem feledkezünk meg a tisztességtudásról. Akkor ün­nepeljük majd ugyanis az írónő századik születésnapját. Addig is lenne sok mesélnivalója az életéről, a munkásságáról, de hogyan is férhetne az bele egy riportba. Reméljük azonban semmi sem vész el belőle, hi­szen ezekben az időkben írja meg emlékeit. De abból, amit nekem mesél, s ahogyan meséli, azt látom, azt érzem ki, hogy őt magas korára is az ifjúság konzerválja, amit megsokszorozva élt át, amikor a regényeit írta. Legtöbbször a fiatalság élményvilágából merí­tette történeteit, s ugyanoda árasztotta vissza. S tette ezt ed­dig hatvan alkotói éven át, amely idő alatt több mint ötven könyve jelent meg. Most ezen művei, s antik kis íróasztala szellemkörében be­szélgetünk a Dunára, Margit hídra, budai Várra néző lakásá­ban.- E dolgozósarokban egy polcon őrzi kötetei sorát. Jól eshet föltekintenie rájuk, miköz­ben írja az újabbakat, gondo­lom.- Amikor férjhez mentem, csináltattam ezt a polcot egy asztalossal - meséli. - Akkor még nem tudhattam, hogy ha­Olvasói levél a Duna Fiaidhoz A megnyitás óta eltelt rövid idő alatt már háromszor jártam az újonnan megnyitott Duna Plazában. Sok minden tetszett, és sok mindent láttam, aminek nyilván örül a látogatóközön­ség is, de engedjék meg, hogy egy-két kritikus megjegyzést tegyek - talán mindenki hasz­nára válik. Az épület méreteihez képest kevés a WC. Adott esetben egy idős embernek vagy kisgyerek­nek bizonyos gondot okozhat a WC megtalálása és időben tör­ténő elérése. Nincs az egész bevásárlóköz­pontban egy ruhatár. Ha Önök azzal hívogatják a közönséget, hogy töltsön el az egész család több órát a Plazában, vásárolja­nak, a gyerekek játsszanak, a pa­pa bowlingozzon, a mama men­jen be egy moziba, utána ebédel­jenek meg együtt valamelyik ét­teremben - nos, ehhez megfelelő kényelmi szolgáltatásra is szük­ség van. ez nem oldható meg pél­dául a karácsonyi vásár idején té­li bundában izzadva. Egy ilyen szolgáltatást egy ekkora bevásár­lóközpontban még akár ingyen is nyújthatnának - de nyilván min­denki szívesen adna érte pár fo­rintot is. Hadd szóljak még a parkolás­ról. Régi, általános tapasztalat: sokkal könnyebb valamit jól be­vezetni, mint egy elrontott dolgot utólag kijavítani. Ez áll a parko­lási rendre is.'Ha most, mindjárt a nyitás után megengedik, hogy a kocsik összevissza parkoljanak a járdán, a zebrán, és hogy a ta­xik szinte a metrólépcsőkre le­hajtsanak, tönkretegyék a dísz- burkolatot (nyilván nem két fil­lérbe került), akkor nem lesz visszaút. Akár a biztonsági szol­gálat felhasználásával, akár a rendőrséggel együttműködve és megfelelő táblákkal az első perc­től kezdve be kellett volna terel­ni, irányítani a kocsikat a parko­lókba. Abban a reményben, hogy soraim nyitott fülekre találnak (elnézést a tudatos képzava­rért), kívánok Önöknek minden jót, sok megelégedett vásárlót és" látogatót. Üdvözlettel: Szegő András marosan „kinövöm”. Úgy hogy e, kötetek mögött, ott hátul is rejtőzik néhány könyvem. De gondolhatja, hogy engem nem csak a saját könyveim érdekel­nek. Igazából az olvasási szen­vedélyem tett íróvá engem. Én már három és fél éves korom­ban tudtam olvasni.- Csak úgy magától?- A nővérem akkor hatéves volt, s a szüleim egy nevelőnő­vel taníttatták az olvasásra. Én odaültem melléjük és figyel­tem. A család majdnem elájult, amikor a varrógépről kibetűz­tem: S-i-n-g-e-r. Azonnal cso­dagyereknek nyilvánítottak. Pe­dig igencsak nyápic kisgyerek voltam, különösképp a szép, szőke, kék szemű, dundi nővé­rem mellett. Kevés kislányt is­mertem viszont, aki nálam va­dócabb lett volna. Már korán vonzott a végtelen. Édesanyám­nak a bronchitiszá ellen abbá- ziai nyaralást javasolt az orvos. Engem is magával vitt anyám. Amikor életemben először megláttam a tengert, egyenesen bele akartam rohanni, hogy ma­gamhoz; öleljem. Alig bírtak visszatartani. De aztán hamar végeszakadt tengeri kalandozá­somnak. Levél jött apámtól. Li­laszín írógépszalaggal írta. A szálloda éttermében felborítot­tam a poharam, a víz ráfolyt az atyai levélre, merő lila lett a fe­hér abrosz. Legközelebb már, megtudván, hogy én is jövök, azzal hárították el szobafoglalá­sunkat: sajnos, egy régészeti konferencia résztvevői lefoglal­ták az egész szállodát.- Feltételezhetem-e, hogy tulajdon gyermekkori eseteit is beleépítette közkedvelt regé­nyeibe?- Mint említettem, íráskész­ségemet a korai olvasmányaim keltették fel. Járt nekünk Az Én Újságom című híres gyermek­lap. Abban szerepelt folytatásos regényhősként egy Nóra gróf­kisasszony. Annyira megtet­szett nekem, hogy azonnal ne­kiültem és írni kezdtem Dóra grófkisasszony regényét. így lettem a leányregények szerel­mese. Ezt a műfajt leginkább a német írónők kultiválták, de a hazai művelői is igen kedveltek voltak. Szabóné Nogáll Janka volt az első magyar írónő, aki leányregényt írt. Követte őt Tutsek Anna, aki a csacska, de igen szórakoztató Ciliké figurá­jának megteremtésével egy si­keres regény sorozatot honosí­tott meg.- Cilikére már leginkább csak a nagymamák és a dédma- mák emlékeznek, ha jól tudom. De a környezetemben sok hölgy emlegeti Kertész Erzsébet Csí­kos regényeit. Zsuzsi sorozatát sok kamaszlány olvasta, s várta a Zsuzsiról szóló újabb kötete­ket szívrepesve.- Az ötvenes évek táján a leányregényeket csak ifjúsági­nak álcázva lehetett írni, mivel az írószövetségben kimondták, hogy nincs külön leány- és fiú­regény, csak ifjúsági irodalom van. Énnek ellenére a Móra ki­adójói tudta, hogy a leányregé­nyek iránt igen nagy a kereslet, s kiadta őket sorra, köztük az enyéimet is. Mert igenis a 13- 14 éves leányoknak különbözik az irodalmi igényük a fiúkétól, mivel egészen más az érzelmi világuk. Kell-e ezt részletez­nem?- Ne feledkezzünk meg róla, hogy életművének egy másik igen kiterjedt részét a történel­mi életrajzi regényei alkotják. Igaz, ezek is többnyire hírneves nőszemélyiségekről szólnak. Hol talált rá élettörténetük for­rásaira?- Bevallom, eleinte ezek in­dítékát is az olvasmányaim ad­ták. Megjelent egy Karrier cí­mű könyv, amely a korábbi időkben - s talán még ma is - rendhagyónak számító női kar­rierekről szóltak. Ebből merí­tettem az alaptémát, majd ku­tatni kezdtem a részletek után, természetesen megmozgattam a korismeretemet és a fantáziá­mat is. .Ezekből kerekedett ki a többi közt az első női egyetemi tanár alakját és életét megörö­kítő Szonya professzor című re­gényem, majd Teleki Blanka, Szendrey Júlia, Kossuth Zsu­zsanna, Veres Pálné és más hí­res nők sorsát megidéző regé­nyeim sora. Legutóbb, 1995- ben A három Róza című köny­vem látott napvilágot a Móra kiadó gondozásában.- Akkor ez pontosan hatvan évre rá történt, hogy 1935-ben megjelent az első regénye, amely a Gyönyörű nyár címet viselte. De kit is tisztelhetünk a három Rózában ?- Személyük Jókai Mór éle­te köré fonódik. Amikor Jókai az anyai átok ellenére feleségül vette a híres színésznőt, Labor­falvi Rózát, volt annak már egy tizenhárom éves törvénytelen lánya, akit ugyancsak Rózának hívtak. Szeszélyes, elkényezte­tett gyermek volt. Aztán neki is született egy törvénytelen lá­nya, szintén Róza, akit Jókai a felesége halála után örökbe fo­gadott. Ezt a „harmadik” Rózát Feszty Árpád, a honfoglalási körkép festője vette feleségül. A Feszty-házaspár mindaddig harmonikusan együtt élt Jókai­val, mígnem az idős író felesé­gül nem vette a nála ötvennégy évvel fiatalabb színésznőt, Nagy Izabellát.- Köszönöm, hogy ilyen tö­mören összefoglalta ezt a mű­vét. Persze olvastam én is. Sok új, ismeretlen életrajzi adattal ismerkedtem meg belőle, amel­lett hogy élvezetes, fordulatos olvasmányként egy jó vasárna­pot szerzett nekem vele. Mert bizony „ egy szuszra ” kellett el­olvasnom. Köszönöm. Most kis késedelemmel lehozzuk a Hír­nökben a képet is, amint átveszi a kitüntetést a parlamentben.- Ennek örülök. Tudja, az egyik nagypéldányszámú napi­lapunkban a kitüntetésem más­napján már megjelent ez a kép azzal az aláírással, hogy Göncz Árpád kitüntetést nyújt át Mó­ricz Virágnak. Az kétségtelen, hogy kitűnő írónőtársam ugyanaz nap részesült kitünte­tésben, mint én. De ha már ott nem igazították helyre a téve­dést, legalább itt legyünk hívek az igazsághoz. Sas György Göncz Árpád köztársasági elnök magas kitüntetést nyújt át Kertész Erzsébetnek. f ül V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom