Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1979. január / 1. szám

m A FELSZABADULÁSTÓL AZ EGYESÜLÉSIG „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet!” Pista bácsi vendéglője, amelyben 1945- ben a párt legális működését megkezdte Kerületünlk 1945. január 14-én szabadult fel. Négy nappal később, január 18-án — ez a nap egybeesett Pest teljes felszaba­dulásával — a közelmúltban lebontott Madarász-telep egyik vendéglőjében, a Pista bácsinál összejöttek a kerület kom­munistái, akik évtizedeken át illegálisan végezték pártmunkájukat a szakszerveze­tekben, a sport- és kulturális egyesületek­ben és megalakították a Magyar Kom­munista Pártot. Megválasztották az első pártvezetőságet, ennek titkára Kruzsiák Béla, a munkásmozgalom több évtizedes harcaiban kipróbált vasmunkás lett. Fel­hívással fordultak a kerület lakóihoz: „Angyalföld népe! A győzelmes Vörös Had­sereg felszabadította kerületünket. A németek, a nyilasok lerombolták az országot. Nekünk kell a romokból felépíteni, virágzóvá tenni Bu­dapest városát. A Magyar Kommunista Párt megkezdi működését. Meg fogja valósítani Ma­gyarország demokratikus újjáépítésének és fel- emelkedésének programját. A Magyar Kommu­nista Párt XIII. kerületi pártszervezete 1945. január 20-án 2 órakor tartja alakuló gyűlését ideiglenes helyiségében, a Madarász-telep 41. szám alatt. Minden osztálytudatos munkást, aki a romokban levő ország újjáépítésében részt akar venni, meghívunk. A Magyar Kommunista Párt XIII. kerületi •zervezete.’» Megindul n termelés A romok eltakarítása, a termelés meg­indítása, az élelmezés megszervezése, a közbiztonság helyreállítása, a közigazgatás megszervezése volt a legfontosabb feladat. Az üzemekben először csak néhány munkással indult meg a romok eltakarí­tása és a termelés, de a számuk napról napra növekedett. Mivel a tőkések, a gyártulajdonosok nem siettek az üzemek­be, a munkások által választott üzemi bi­zottságok vették át a gyárak irányítását és kezdték meg a termelést, elsősorban a Vörös Hadsereg részére. Így a Ganz Ha­jóban pontonokat készítettek, a Kender- Jutában zsákokat, a Csavarárugyárban hídesavarokat. a Magyar Acélban rugó­kat, csapszegeket, segességváltókat. A ki­fizetés a legtöbb esetben élelemmel tör­téit. A kerületi rendőrség élére is kommu- nis'ák kerültek: Megadja József, majd Mulató János személyében. Az elöljáróság vezetője Kámány János volt. Az elöljáró­ság épületében alakult meg és működött a különböző pártok képviselőiből álló Vili. Nemzeti Bizottság is, amelyben jelentős szerepe volt a Magyar Kommunista Párt képviselőinek. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség angyalföldi szervezete a Petnehá- zy utcában kezdte el a működését, első titkára az illegális kommunista ifjúsági mozgalomban is tevékenykedő Sárközi Sándor lett. Megkezdődött a párt szervezeteinek ki­építése. A körzeti és az üzemi pártszerve­zetek létrehozása párhuzamosan történt, 1945 nyarán öt körzeti és negyven üzemi pártszervezet működött Angyalföldön. A legerősebb üzemi szervezetek a Ganz Ha­jógyárban, a Magyar Acélban, a Magyar Rézhengerműveknél, a Freiedrich Siemens Műveknél (ma öntőipaii Vállalat) Acél­öntő és Csőgyára) működtek. Az újjáépítésnek nagy lendületet adott a csepeliek versenyfelhívása 1945 márciu­sában, amelyre Angyalföld válaszolt leg­először. Harcban a reakció elten Május 1-e megünneplése után alig egy héttel több ezer angyalföldi dolgozó vo­nult a szovjet parancsnokság elé május 9-én, köszöntve a német fasizmus feletti győzelem napját. A felszabadult ország nagy lendülettel készült az 1945 novemberi választásokra. Nagy jelentősége volt annak, hogy a fa­sizmus uralma alól felszabadult ország milyen úton halad majd tovább: polgári demokratikus vagy pedig népi demokrati­kus úton. A kommunisták és a szociálde­mokraták mellett a reakció erőit tömörí­tő Kisgazdapárt is sokat várt az ország­gyűlési választásoktól. Ha a kommunisták és a szociáldemok­raták közös választási listán indulnak, ez elsöprő választási győzelmet jelentett vol­na. Erre azonban még nem került sor. A Magyar Kommunista Párt tagjainak lét­száma 1945 október végén Angyalföldön 8400 fő volt, a választásokon elért 11643 szavazattal a kommunista párt a harma­dik helyen végzett. A választások eredménye megmutatta azt, hogy a negyedszázados ellenforradal­mi rendszer nem tűnt el nyomtalanul. Ki­derült az is, hogy a Kisgazdapárt egyik fő érve, nyugati segély felvétele az ország újjáépítésére, a választók körében meg­hallgatásra talált. A Magyar Kommunista Párt felelősségteljes politikát folytatott és abban a rendkívül nehéz helyzetben, mely 1945 végén és 1946 elején jellemezte or­szágunkat, egyszerre tudott a távolabbi és a napi problémákra is válaszolni. 1946 tavaszán létrejött a Baloldali Blokk, amely a reakció meg-megújuló munkás- és parasztellenes támadásaira válaszul a budapesti munkásság sok százezres töme­geit mozgósította és így megvédte a fia­tal magvar demokráciát. Az infláció óriási méreteket öltött. 1946. májusában a Lehel piacon 1 liter tej 120 millió pengőbe, 1 kiló burgonya 28 millió pengőbe, 1 kg szalonna 1 milliárd 600 millió pengőbe került. 1946. május 9-én, a fasizmus feletti győzelem első évforduló« ján Angyalföldön a Láng-pályán jelentet­te be a Magyar Kommunista Párt főtitká­ra: „Aratás után jó pénzünk lesz!” Már tudjuk a történelemből: ez nemcsak ígé-i rét volt. A proletárdiktatúra útján 1947 tavaszán ismét Angyalföldön hir­dette meg a Magyar Kommunista Párt! „Fizessenek a gazdagok! Államosítani a Magyar Nemzeti Bankot, és a három leg­nagyobb bankot! Előre a hároméves ter­vért!” A hároméves terv jelképes indítására a Ganz Hajógyárban került sor 1947. augusz­tus 1-én. 1947. augusztus 31-én ismét or­szággyűlési választások voltak, amelye­ken a két munkáspánt elsöprő győzelmet aratott. A Magyar Kommunista Párt 16 302 szavazatot kapott, így Budapesten „An­gyalföld a legerősebb kommunista kerü­let”. A párt a választási küzdelemben ki­tűnt tagjai számára külön kitüntetést adott Angyalföldön. A nagybankok, majd azt követően 1943 márciusában a száznál több munkaválla­lót foglalkoztató ipari üzemek államosí­tása megteremtette a munkásosztály ha­talmának gazdasági alapját. Egyértelműen eldőlt, hogy hazánk a népi demokrácia útját járva, a proletárdiktatúra irányában fejlődik. Történelmi igazsággá vált az is, hogy a proletárdiktatúrát megvalósítani és a szocialista társadalmat felépíteni ha­zánkban csak a munkásegység megvaló­sulásával, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesítésével lehet. A kerületben a Ganz Hajógyárban 1948 áprilisában Kádár János elvtárs jelentet­te be a Magyar IJolgozók Pártja megala­kulásáról szóló megállapodást, amely tör­ténelmi jelentőségű volt népünk és a ma­gyar munkásmozgalom szempontjából. Angyalföldön a pártegyesítő küldöttér­tekezletre 1948. május 15-én került sor, ahol 106 üzemi és hivatali, valamint 16 körzeti pártszervezet képviseletében 420 küldött vett részt. 1948 júniusában, az MDP I. kongresszu­sán létrejött a magyar dolgozók egységes, marxista—leninista pártja. ★ ★ ★ ANGYALFÖLD ★ ★ ★

Next

/
Oldalképek
Tartalom