Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. augusztus / 8. szám
2007. augusztus K ALENDARIUM Augusztus 1. 1881. Megszűnt a Két Oroszlán fogadó, a mai Kálvin tér 9. sz. alatti telken vendéglátóhelyként - amelyen már 269 éve, 1763-ban állt ház - 1741-től tartják számon. Az államosításig a református egyház tulajdona volt 1942-től. 2. 1949. Gyulaházán született FARKAS Bertalan honvéd tábornok, a Magyar Köztársaság Űrhajósa kitüntetés tulajdonosa. 1981 decemberében ellátogatott a Fradi Üllői úti klubházába, hogy az FTC Sporttörténeti Stúdió tagjaival megossza űr- és sportbeli élményeit. Nyilatkozata szerint neki a zöld-fehér szín már gyermekkora óta a legkedvesebb. 3.1849. JÓKAI Mór regényíró Kossuth kormányával maga is Aradra menekült; megfordult Görgey táborában is. 5.1815. BATSÁNYI János költőt - Párizs elfoglalásakor - a megszálló osztrák csapatok letartóztatták; először a dijoni börtönben tartották fogva néhány hétig. Innen vitték Spielberg várbörtönébe, ahonnan 1816. aug. 14-én szabadulhatott. 6.1906. MÓRICZ Zsigmond regényíró, novellista, drámaíró feleségül vette Holies Eugénia/Janka állástalan tanítónőt. A Gömör megyei Vaskúton megtartott esküvő után feleségével Pestre költözött, és a mai napon foglalta el lakását az Üllői út 95. sz. II. em. 79. sz. alatt. 8.1835. SZÉCHENYI István gr. ismét ellátogatott Sándor Móriczhoz Bajnára; ahol az itt épülő közös vasmű létrehozását tervezte. (Végül az elképzelés nem valósult meg.) 9. 1849. JÓKAI Mór Aradra érkezett. Szállása az egykori Fehér Kereszt, ma Ardealul Szállóban volt (amely 60 évvel később Ady életében is nagy szerepet játszott). NYÁRY Pállal lakott egy szobában. 14.1946. A mai napon helyezték örök nyugalomra RADNÓTI Miklós költőt a Fiumei/Kerepesi úti temetőben. 15.1920. KARINTHY Frigyes humorista, regényíró, költő, elbeszélő, kritikus, műfordító ezen a napon a Judik Etellel kötött házassága után költözött el a Népszínház u. 49. sz. lakásából - hatéves Gábor fiával - a Verpeléti, ma Karinthy Frigyes u. 2.- be, második felesége, Böhm Aranka lakásába. 16.1928. JUHÁSZ Ferenc Kossuth-díjas költő, a Tékozló ország, A szarvassá változott fiú, A Nap és a Hold elrablása, A megváltó aranykard alkotója az akkor még a Pest megyei Bia községben született. Itt járt elemi iskolába, a polgárit Bicskén végezte bejáróként. A hónap névnapja - Klára A név a latin darus (=világos, fényes, ragyogó) megfelelője. Magyar változata az olasz Chiara átvételéből származik, és Itáliában élt az a szent is, aki e nevet viselte, s akire Klára napján, augusztus 12-én emlékezünk. Assisi, ez a festői szépségű kis umbriai város két nagy szentet is adott a kereszténységnek. Assisi Szent Ferenc és Assisi Szent Klára életútja szorosan kapcsolódik egymáshoz, rendalapítóként mindketten maradandót alkottak. Életük, tevékenységük, hagyományuk évszázadok óta becses értéke a katolikus vallás követőinek és az egyháznak. Ugyanakkor tetteik, sorsuk alakulása izgalmas lehet a történelem, sőt a lélektan és Klára esetében még a női emancipáció iránt érdeklődők számára is. Két, egymással szemben álló, egymással háborúskodó társadalmi rétegből érkeztek, Szent Ferenc gazdag kereskedő családjának fordított hátat, és választotta a szegénységet, míg Klára családja Assisi legelőkelőbb arisztokratái közé tartozott. Eredeti neve Chiara di Favarone, 1193-ban született, és 1253-ban halt meg. Ferenc prédikációi olyan nagy hatással voltak rá, hogy tizennyolc éves korában egy éjszaka megszökött otthonról, és csatlakozott Ferenchez. A végsőkig elszánt volt, hogy ő is hátat fordít a gazdagságnak, a világi életnek, és a szegénységet választja. Ferenc még akkor éjjel levágta Klára haját, és a lányra adta a bűnbánók szürke darócruháját, fátylát, és derekára kötötte a bűnbánat kötelét. Néhány nap múlva húga, Ágnes is követte Klárát. A család természetesen tajtékzott, fegyvereseket küldtek a kolostorba, hogy legalább Ágnest hazavigyék, hiába. További zaklatásoktól tartva Ferenc az Assisi melletti San Damiano-kápolna közelében telepítette le őket, ahol 1215-ben Klára önálló női szerzetesrendet alapított, a később klarisszáknak nevezett ferences apácák rendjét. A rendalapító haláláig e kolostor elöljárója (apátnő) volt. Választott élete akkora hatással volt hátrahagyott családja nőtagjaira, hogy a szigorú apa halála után Klára másik húga, sőt édesanyjuk is belépett a rendbe. Klára nemcsak a világi élettel, a gazdagsággal szemben kereste saját útját. Ő volt az első nő, aki önálló női rendet alapított, amelynek maga írt - választékos latinsággal fogalmazott - szabályzatot (regula). Addig csak férfiak szabályozták a női szerzetesek életét. A klarisszák elsősorban városokban telepedtek le, szemlélődő életmódot folytattak, szüzességi és engedelmességi fogadalmat tettek, vagyonuk nem lehetett, koldulásból tartották fenn magukat. Magyarországon 1240-ben, még Klára életében telepedtek le az első klarisszák Nagyszombatban, majd ezt követően a 14. század végéig több más városban is. Feladatot vállaltak a leánynevelésben és a szegények megsegítésében. A legelőkelőbb magyar főurak lányai nevelkedtek kolostoraikban. Amikor II. József 1782- ben feloszlatta a kolduló rendeket, a klarisszáknak is el kellett hagyniuk kolostoraikat. Több mint kétszáz év múlva, 1995-ben Szécsényben alapítottak újra klarissza kolostort. Ferencz Zsuzsa Az Aranytíz irodalmi pályázata Újra meghirdette a Dunánál című, több mint egy évtizedes múltra visszatekintő vers- és novellaíró pályázatot a fővárosi Aranytíz Művelődési Központ. A pénzdíjas pályázat címe egyrészt József Attila költőre, másrészt az V. kerület jelképére, a Dunára utal. A Belváros-Lipótváros Kulturális, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottsága által kiírt irodalmi versengés esetében hagyományosan nincs tematikai megkötés. Tavaly 55 novella és 245 vers érkezett a felhívásra. Az idén október 15-ig várják az anyagokat a pályázóktól, akik személyenként legfeljebb két verset, illetve maximum húsz gépelt oldal hosszúságú novellát küldhetnek be. Assisi Szent Klára - Simone Martini freskója 16 1 Ferencváros
