Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. augusztus / 8. szám

Újabb állomáson a gasztrovonat: Buda vendégfogadói A visszafoglalt budai várban a romok eltakarítása után megindultak az erődítési munkálatok. Magas állású katonatisztek, kamarai tisztviselők, mérnökök irányították a részben Ausztriából, részben Nagykőrösről és Kecskemétről hozatott munkásokat. Ezek egy része ott is maradt budai lakosnak. Kétségtelen, hogy forgalom már volt a romok eltakarítása és az építések megkezdése idején is, a forgalom pedig mindjárt megteremti a maga vendéglátóiparát. Ez kezdetben korcsmák alakjában jelentkezett, ami természetesen függvénye volt a lakosság növekedésének. 1696-ban ugyanis kb. 2500-3000 volt Buda lakosainak száma, s ez a szám évről évre növekedett nemcsak a természetes szaporulattal, hanem új odaköltözőkkel. Most már nemcsak korcsmára, hanem kifejezetten fogadóra is szükség volt. Budán ezeket a századforduló körüli éveket nevezhetjük a fogadótípus inkubációs idejének. Amíg Pesten 1696-ra már magától keletkezett egy fogadórendszer, addig Budán még minden a korcsma fogalmába volt összesűrítve. A valóságban azonban Budán a Vízivárosban, az üzleti forga­lom e hatóságilag kijelölt helyén, az 1700-as években egymás után nyíltak meg a vendégfogadók. E mozgalom élén Bösinger Ferenc Ignác állott, aki 1695-től 1705-ig három ízben, összesen hét évig volt Buda városának bírája, amely minőségében az uralkodótól a császári tanácsosi címet s végül a magyar nemességet is kiérdemelte. Bösinger tanult mestersége a patikusság volt, de ehelyett hajlama inkább a közügyekhez és a hasznot hajtó foglalkozásokhoz vonzotta. Ilyennek ismerte el a fogadó­mesterséget. Az ő szállója volt az Arany Sas, amelyet mint Buda első szállóját 1700 körül cégérével tudjuk megnevezni. Mint polgármester s e szakma embere, ő volt szerzője Buda város 1701. május 25-én hozott statútumának a vendégfogadók felosztása és az italmérés rendezése tárgyában. A kisarjadzó hivatásos vendéglátást kívánta szabályozni a budai tanács 1701-es rendeletével, amel­lyel megszabta a fogadók három típusát s ezek minimális méreteit. Ezúttal nem annyira a jelenbe, mint inkább a jövőbe nézett. A határozat alapján egy vendégfogadónak 3 szobája legyen szállásra, és 8 órára való istállója. Ezek a legkisebb fajtájúak, és fizetnek cégéradóban 12 rajnai tallért. Középren­dű vendégfogadóknak legyen 4 vendégszobájuk és 12 lóra való istállójuk, és fizessenek cégéradót, 18 rajnai tallért. Nagy vendégfogadóknak legyen 6 szobájuk és 18 lóra való istállójuk, ezek 24 rajnai tallér cégéradót fizessenek. Az is nyilvánvaló, hogy a budai tanács mintául vette, amit a fogadósipar dolgában Pesten tapasztalt. Mert hol volt például Budán hatszobás vendégfogadó? Sehol. Ellenben Pesten már volt: a Fehér Hajó. És voltak három-, négyszobás szállók is. Legegyszerűbb volt tehát a testvérváros tapasztalatai alap­ján berendezkedni. Szerkesztette: Vágvölgyi Mihály GASTRONOMIAICALENDARIUM 1674 Lőcse Lippai János által kiadatott AUGUSTUS: Tojást gyűjteni. Nyáron legjobban eláll korpában, télire pelyvában, sóban. Bodza liktáriumot - lekvárt készíteni, fahéjjal, székfűvel. - Meg lehet kezdeni a szarvasok vadá­szatát. - Ez időben a halak nem nőinek hosszában, csupán hízni kezdenek és „temérdekek” lesz­nek. - A malacokat, „kiket ebben a következő négy vagy öt hónapban malacoznak, a jó gazdák megeszik, mert télben nehéz őket tartani, hamar elpusztulnak”. - Éretlen szőlőből, egresből, vad­szőlőből, fűszerrel, nádmézzel édesítve igen jó lekvárt lehet készíteni. - Ebben a hónapban kell vargányát és más szárítani való gombát gyűjteni. A gombát legjobb kemencében megszárítani. Kiss Zoltánnak, a Veranda Grill&Wine séfjének „fapados” receptje haladóknak Paradicsom mouse: Érett paradicsomot meghámozom, sóval, borssal friss bazsalikommal, pó­réhagymával, tejszínnel, mascarponéval, habosra turmixolom. Ha nagyon lédús, fehérborban oldott zselatint is tehetsz hozzá! Tedd hűtőbe néhány órára, s dermedés után már eheted is pirított barna kenyérrel vagy müzlivel. Rém egyszerű étel, és el sem hiszed, milyen finom, míg meg nem kóstolod!! IttVSjRII Kiesüozcny hava X 9 á s a 16 sí lup. 17.1849. KOSSUTH Lajos Aradon adta át a főha­talmat Görgey Artúr tábornoknak. Damjanich Já­nos ma adta át Arad várát az orosz csapatoknak. 20.1986. LADÁNYI Mihály a Puskin u. 14-16. sz. ház egyik földszinti lakásában élt az 1970-es évek­től a mai napon bekövetkezett haláláig. 1977-től inkább a csemői alkotóházában tartózkodott, amely voltaképpen présház volt. 21.1614. A Nyitra megyei Csejtén lakott NÁDAS- DY Ferenc főkapitány felesége, BÁTHORY Erzsé­bet, aki - a hagyomány szerint özvegyen maradva - különös kegyetlenségekben élte ki idegbaját a kastélyban. A vádak szerint a környék fiatal pa­rasztlányait fajtalankodásra kényszerítette, majd megölte őket, és vérükben fürdött. Feltételezett tet­teiért várfogságra ítélték, itt halt meg a mai napon, teljesen elborult elmével. 22. 1837. A Pesti Magyar Színház a mai Kelet- Nyugat Üzletközpont hipermodern irodaháza he­lyén - az egykori Kerepesi/Rákóczi út és az Or- szágút/Múzeum krt. sarkán - állott; 1840-től a NEMZETI SZÍNHÁZ nevet viselte. Első igazgató­ja BAJZA József író volt, aki elkészítette a színház első „törvénykönyvét”. 25.1940. BENKÓ Sándor dr., előadóművész, vil­lamosmérnök születésnapja. Elismerései: Rektori Nívódíj (1967), a Zipernowsky-emlékérem (1982), a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett munkája elismerése. 1957-ben ala­pította együttesét, a Benkó Dixieland Bandet, amellyel az Első országos amatőr zenei fesztiválon első díjat nyertek 1961-ben; aranydiplomát kaptak 1965-ben a hasonló zenei fesztiválon. A kitűnő szaxofonos zenészünk számtalan külföldi elisme­résének és nagylemezeinek további felsorolására itt nincs lehetőség, de arra sem, hogy méltassuk kö­zönségkedvenc zenészünk zenei és műszaki élet­pályáját. 29.1822. FÁY András író ma vásárolta meg a Ta- vasz/Krúdy Gyula u. 4. sz. alatti 463 négyszögöl kertet, és épített rá emeletes házat. A ház keleti szárnyát ő lakta, míg a nyugatit az írnoka és egy bérlő. Gyakran megfordult nála vendégként Vörös­marty Mihály. 1827-ben eladta ingatlanát, és beköl­tözött a Belvárosba (mivel akkor még külterületnek számított Pestnek ez a része). 31. 1879. BERZE-NAGY János néprajztudós ma született a Heves megyei Besenyőtelkén. Számos gyűjteménye és tanulmánya mellett elkészítette a magyar népmesék katalógusát. Samodai József Ferencváros 17 2007. augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom