Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. augusztus / 8. szám
Újabb állomáson a gasztrovonat: Buda vendégfogadói A visszafoglalt budai várban a romok eltakarítása után megindultak az erődítési munkálatok. Magas állású katonatisztek, kamarai tisztviselők, mérnökök irányították a részben Ausztriából, részben Nagykőrösről és Kecskemétről hozatott munkásokat. Ezek egy része ott is maradt budai lakosnak. Kétségtelen, hogy forgalom már volt a romok eltakarítása és az építések megkezdése idején is, a forgalom pedig mindjárt megteremti a maga vendéglátóiparát. Ez kezdetben korcsmák alakjában jelentkezett, ami természetesen függvénye volt a lakosság növekedésének. 1696-ban ugyanis kb. 2500-3000 volt Buda lakosainak száma, s ez a szám évről évre növekedett nemcsak a természetes szaporulattal, hanem új odaköltözőkkel. Most már nemcsak korcsmára, hanem kifejezetten fogadóra is szükség volt. Budán ezeket a századforduló körüli éveket nevezhetjük a fogadótípus inkubációs idejének. Amíg Pesten 1696-ra már magától keletkezett egy fogadórendszer, addig Budán még minden a korcsma fogalmába volt összesűrítve. A valóságban azonban Budán a Vízivárosban, az üzleti forgalom e hatóságilag kijelölt helyén, az 1700-as években egymás után nyíltak meg a vendégfogadók. E mozgalom élén Bösinger Ferenc Ignác állott, aki 1695-től 1705-ig három ízben, összesen hét évig volt Buda városának bírája, amely minőségében az uralkodótól a császári tanácsosi címet s végül a magyar nemességet is kiérdemelte. Bösinger tanult mestersége a patikusság volt, de ehelyett hajlama inkább a közügyekhez és a hasznot hajtó foglalkozásokhoz vonzotta. Ilyennek ismerte el a fogadómesterséget. Az ő szállója volt az Arany Sas, amelyet mint Buda első szállóját 1700 körül cégérével tudjuk megnevezni. Mint polgármester s e szakma embere, ő volt szerzője Buda város 1701. május 25-én hozott statútumának a vendégfogadók felosztása és az italmérés rendezése tárgyában. A kisarjadzó hivatásos vendéglátást kívánta szabályozni a budai tanács 1701-es rendeletével, amellyel megszabta a fogadók három típusát s ezek minimális méreteit. Ezúttal nem annyira a jelenbe, mint inkább a jövőbe nézett. A határozat alapján egy vendégfogadónak 3 szobája legyen szállásra, és 8 órára való istállója. Ezek a legkisebb fajtájúak, és fizetnek cégéradóban 12 rajnai tallért. Középrendű vendégfogadóknak legyen 4 vendégszobájuk és 12 lóra való istállójuk, és fizessenek cégéradót, 18 rajnai tallért. Nagy vendégfogadóknak legyen 6 szobájuk és 18 lóra való istállójuk, ezek 24 rajnai tallér cégéradót fizessenek. Az is nyilvánvaló, hogy a budai tanács mintául vette, amit a fogadósipar dolgában Pesten tapasztalt. Mert hol volt például Budán hatszobás vendégfogadó? Sehol. Ellenben Pesten már volt: a Fehér Hajó. És voltak három-, négyszobás szállók is. Legegyszerűbb volt tehát a testvérváros tapasztalatai alapján berendezkedni. Szerkesztette: Vágvölgyi Mihály GASTRONOMIAICALENDARIUM 1674 Lőcse Lippai János által kiadatott AUGUSTUS: Tojást gyűjteni. Nyáron legjobban eláll korpában, télire pelyvában, sóban. Bodza liktáriumot - lekvárt készíteni, fahéjjal, székfűvel. - Meg lehet kezdeni a szarvasok vadászatát. - Ez időben a halak nem nőinek hosszában, csupán hízni kezdenek és „temérdekek” lesznek. - A malacokat, „kiket ebben a következő négy vagy öt hónapban malacoznak, a jó gazdák megeszik, mert télben nehéz őket tartani, hamar elpusztulnak”. - Éretlen szőlőből, egresből, vadszőlőből, fűszerrel, nádmézzel édesítve igen jó lekvárt lehet készíteni. - Ebben a hónapban kell vargányát és más szárítani való gombát gyűjteni. A gombát legjobb kemencében megszárítani. Kiss Zoltánnak, a Veranda Grill&Wine séfjének „fapados” receptje haladóknak Paradicsom mouse: Érett paradicsomot meghámozom, sóval, borssal friss bazsalikommal, póréhagymával, tejszínnel, mascarponéval, habosra turmixolom. Ha nagyon lédús, fehérborban oldott zselatint is tehetsz hozzá! Tedd hűtőbe néhány órára, s dermedés után már eheted is pirított barna kenyérrel vagy müzlivel. Rém egyszerű étel, és el sem hiszed, milyen finom, míg meg nem kóstolod!! IttVSjRII Kiesüozcny hava X 9 á s a 16 sí lup. 17.1849. KOSSUTH Lajos Aradon adta át a főhatalmat Görgey Artúr tábornoknak. Damjanich János ma adta át Arad várát az orosz csapatoknak. 20.1986. LADÁNYI Mihály a Puskin u. 14-16. sz. ház egyik földszinti lakásában élt az 1970-es évektől a mai napon bekövetkezett haláláig. 1977-től inkább a csemői alkotóházában tartózkodott, amely voltaképpen présház volt. 21.1614. A Nyitra megyei Csejtén lakott NÁDAS- DY Ferenc főkapitány felesége, BÁTHORY Erzsébet, aki - a hagyomány szerint özvegyen maradva - különös kegyetlenségekben élte ki idegbaját a kastélyban. A vádak szerint a környék fiatal parasztlányait fajtalankodásra kényszerítette, majd megölte őket, és vérükben fürdött. Feltételezett tetteiért várfogságra ítélték, itt halt meg a mai napon, teljesen elborult elmével. 22. 1837. A Pesti Magyar Színház a mai Kelet- Nyugat Üzletközpont hipermodern irodaháza helyén - az egykori Kerepesi/Rákóczi út és az Or- szágút/Múzeum krt. sarkán - állott; 1840-től a NEMZETI SZÍNHÁZ nevet viselte. Első igazgatója BAJZA József író volt, aki elkészítette a színház első „törvénykönyvét”. 25.1940. BENKÓ Sándor dr., előadóművész, villamosmérnök születésnapja. Elismerései: Rektori Nívódíj (1967), a Zipernowsky-emlékérem (1982), a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett munkája elismerése. 1957-ben alapította együttesét, a Benkó Dixieland Bandet, amellyel az Első országos amatőr zenei fesztiválon első díjat nyertek 1961-ben; aranydiplomát kaptak 1965-ben a hasonló zenei fesztiválon. A kitűnő szaxofonos zenészünk számtalan külföldi elismerésének és nagylemezeinek további felsorolására itt nincs lehetőség, de arra sem, hogy méltassuk közönségkedvenc zenészünk zenei és műszaki életpályáját. 29.1822. FÁY András író ma vásárolta meg a Ta- vasz/Krúdy Gyula u. 4. sz. alatti 463 négyszögöl kertet, és épített rá emeletes házat. A ház keleti szárnyát ő lakta, míg a nyugatit az írnoka és egy bérlő. Gyakran megfordult nála vendégként Vörösmarty Mihály. 1827-ben eladta ingatlanát, és beköltözött a Belvárosba (mivel akkor még külterületnek számított Pestnek ez a része). 31. 1879. BERZE-NAGY János néprajztudós ma született a Heves megyei Besenyőtelkén. Számos gyűjteménye és tanulmánya mellett elkészítette a magyar népmesék katalógusát. Samodai József Ferencváros 17 2007. augusztus
