Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. szeptember / 9. szám
KONYHAMESÉK Káposztás-húsos fazék szomszédasszony módra Volt egyszer egy hatemeletes, belvárosi, gangos bérház, abban lakott Andi, Ildi, Márti és Zsuzsi. Fiatal asszonyok voltak mind a négyen, kisebb-nagyobb, több-kevesebb fiú- és lánygyermekkel, na meg persze jóravaló férjekkel és időlegesen felbukkanó, majd eltűnő kóbor cicákkal. Szép időben a függőfolyosó napos részén, a korlátra támaszkodva beszélgettek, nevettek, panaszkodtak, dicsekedtek, és olykor sírtak is. Hidegben hol az elsőn, hol a másodikon, hol a negyediken jöttek össze egy kis baba-mama klubra, ahol nemcsak eszmét, de receptet is cseréltek. Hozták-vit- ték a kóstolót, az édeset, a sósat, ha éppen nem fogyókúráztak, mert persze a csodadiéták is kézről kézre jártak. A Kilo-nit csepptől a kínai teán át a fél pohár almaecetig mindent kipróbáltak, egymás fürdőszoba- mérlegén kontrollálva és hitelesítve az eredményt. A véletlen hozta össze őket, na meg a földrajzi és lakáshelyzet. Nem voltak barátok, csak jó szomszédok, ami nem is olyan kevés. A gyerekek felnőttek, lassan szétszéledt a csapat, már csak Ildiék laknak a belvárosi házban. Néha még összejönnek, együtt esznek, isznak, beszélgetnek. De már semmi sem a régi. Hiába tökéletes a budai családi ház kertjében elköltött vacsora, hiába csillognak az autók, ők még mindig az elsózott borsólevest, a méregerős spagettit, a szenesre sült kolbászos pizzát és az Éva vermutból kreált koktélt emlegetik, hol nevetve, hol melankóliával. Andi káposztás-húsos egytálételét minden asszony kipróbálta, hozzátéve egy-egy csipetet a fantáziájából meg fűszerpolca kínálatából. Hogy milyen volt az eredeti, arra már senki sem emlékszik pontosan, de nem is ez a lényeg. A nosztalgia megmaradt, és marad is örökre, mert ez a kényszer szülte, testvéri egymásrautaltság egy volt a fiatalságukkal. (Nem minden mese végződik világraszóló lakodalommal, fele királysággal és hetedhét határon visszhangzó vidámsággal. Aki nem hiszi, járjon utána, vagy olvasson el egy-két Andersen-mesét.) Hozzávalók: 1 kg fejes káposzta; 60 dkg sertéslapocka; 10 dkg füstölt szalonna; 2 fej vöröshagyma; 1 gerezd fokhagyma; egy csokor kapor; 1 pohár tejföl; 1 evőkanál liszt; kevés víz, só, bors. A káposztát lereszeljük, vagy nagyon vékony kis csíkokra vágjuk, mintha káposztás cve- kedlit készítenénk. Alaposan besózzuk, és hagyjuk, hogy levet eresszen. A szalonna zsírját annak rendje és módja szerint kisütjük, rádobjuk az apróra vágott hagymát, és üvegesre pároljuk. A felkockázott sertéshúst hozzáadjuk, és addig pirítjuk, míg teljesen kifehéredik, sőt az sem baj, ha egy kis színt is kap. Eddig még minden lehet belőle, cigánypecsenye, pincepörkölt vagy gulyásleves. Ekkor viszont végzetes fordulatot vesznek az események, ugyanis nem teszünk bele piros- paprikát. A sápadt pörköltalaphoz hozzáadjuk viszont a megfonnyadt, kinyomkodott káposztát, jól összesütjük, forgatjuk, kavargat- juk, esetleg odakapatjuk, kedvünk szerint. Ha már olyan, amilyen, megborsozzuk, belerakjuk az összenyomott fokhagymát és az apróra vágott kaprot. Azzal is tekerünk egyet- kettőt, és felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Nagyon lassú tűzön rotyogtatjuk, ha kell, még apránként vizet adva hozzá, amíg minden meg nem puhul. Lehúzzuk a tűzről. A liszttel alaposan, csomómentesen elkevert tejfölt állandó kevergetés mellett belecsorgatjuk a káposztás húsba, még egyet rottyan- tunk rajta, és kész az étel. Aki ki nem állja a kaprot, petrezselyemmel és/vagy kakukkfűvel is ízesítheti. Mélytányérból, öblös kanállal, friss fehér kenyérrel együk. -mezsuSzeptember 21. A MAGYAR DRÁMA ÜNNEPE. Ezen a napon mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című művét a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében. 23.1883. GUNDEL Károly, a fővárosi vendéglősszakma kiemelkedő egyénisége, gasztronómiai munkák írója; Ecseri úti idegen- forgalmi, vendéglátó-ipari iskolánk névadója született e napon. Gundel János, a magyar vendéglátóipar és a magyarországi idegen- forgalom úttörőjének fia. 1910-ben vette át a híres Wampetics éttermet, és tette hazánkban és külföldön egyaránt híressé. A New York-i világkiállítás magyar pavilonjának éttermét (1939-ben) Gundel rendezte és vezette. 24.1804. SCHÖPF-MEREI Ágost gyermek- gyógyász, akadémikus születésnapja. A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója. Szakmai tekintetben számos területen végzett úttörő munkát (bőr alatti ín- és izommetszés, kancsalságot javító műtétek meghonosítása), a pesti szegény gyermekek kórházát 1839-ben alapította (Európa negyedik szegénygyermek-kórháza volt). A Schöpf- Merey Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ 1954-ben nyűt meg a Knézits u. 19. alatt, a Szövetkezetek Erzsébet Kórháza helyén. 27. 1576. Megszületett PÁLI SZENT VINCE, aki megteremtette a LAZARIS- TÁK rendjét, megalapította 1633-ban a Szeretet Leányai, Karitász szolgálatot, majd 1640-ben az elhagyott és elárvult gyermekek felkarolására intézményt alapított. 1737-ben avatták szentté. 1817. Rimaszombaton született TOMPA Mihály költő, akadémikus. Művei közül a Fiam születése, A gólyához és A madár fiaihoz, illetve a jelentős sikert aratott Népregények és népmondák című kötetét említjük. 1986. Elhunyt RUTTKAi Éva Kossuth-díjas kiváló színésznő, Üllői úti színházunk névadója. Egész alakos bronzszobra a Bajor Gizi parkban a Nemzeti Színház szoborparkjában áll. 30. 1987. A Dandár fürdő Közraktár utcai kútjának termelő kúttá átalakítása befejeződött, és ismét megnyílt a gőzosztály. Samodai József 2005. szeptember
