Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. november / 11. szám

KONYHAMESÉK Drága Ludmilla! (Levél a konyhából) Nekem a télről mindig az oroszok jutnak eszembe, és elsősorban te, édes Ludmilla, aki legalább harmincöt éve élsz Magyaror­szágon, de még mindig úgy töröd a magyart, mintha néhány hónapja érkeztél volna. (Ez­zel együtt, ezért is szeretünk.) Aztán felbukkannak emlékeimben a novem­ber 7-ék, amikor teli torokból énekeltük a „Bunkócská”-t és a „Gyorsan száguldó hűs patak partján”-t, körbeállva az iskola díszter­mében a rőzselángot imitáló villanykandal­lót, és a szamovárt. Na meg az usánka, a marozsenoje (fagylalt), Csicsikov a Holt lelkekból, aki üzleti céllal végigette egész Oroszországot, és persze az Omega nagy slágere: ...hull a hó, fú a szél... A tél nálam orosz lelkületű. Barátságos, tea­illatú, kívül hideg, belül meleg oroszság, ahol teljes békében él egymás mellett a flancos pi­ros kaviár és a pórias pirog. Na, meg a leve­sek! Mert ebben a műfajban az oroszok fe­lülmúlhatatlanok! Mindenből képesek levest csinálni: uborkából, káposztából, céklából, krumpliból, hússal, hús nélkül, de szigorúan tejföllel, amitől egyből barátságos harmóniá­ba kerül a magyar koszttal. Drága Ludocska! A minap megpróbáltam belőled kiszedni a tonhalsaláta receptjét, de valahogy elvesztünk a részletekben, az élet dolgai felé kalandoztunk, és a tonhalsaláta elkészítését nem beszéltük meg. Nem baj, majd máskor. Most én üzenek neked, egy orosz recepttel, kicsit magyarrá szelídítve, hogy alkalmasint te is megfőzhesd, ha van hozzá kedved. Az orosz levesnek szíve van, ahogy neked is: meleg, tarka lelke, sokféle ízből, színből áll, ezért igazán csak nagy családnak vagy baráti társaságnak jó készí­teni, együtt kanalazni a gőzölgő levest, szép komótosan, kipirult arccal, kevés vodkától fűtötten. Hozzávalók sok személyre: egy kiló hús vegyesen (marha, sertés, birka); 2 liter húsle­ves (esetleg leveskocka); 20 deka füstölt tarja; 4 pár virsli; fél kiló vöröshagyma; egy kiló leveszöldség; 20 deka csemege uborka; 4 kis doboz sűrített paradicsom; olajbogyó; kapribogyó; olaj; babérlevél; kapor; petre­zselyem; só; bors; citrom; tejföl. A húsokat két liter vízben leveszöldséggel és fűszerekkel puhára főzzük. Amíg hűl, egy másik nagy lábosban olajon megpároljuk az apróra vágott hagymát, beletesszük a paradi­csomsűrítményt, és felengedjük a levessel. A húst és a főtt zöldségeket apróra vágjuk, majd visszatesszük a lébe. Hozzáadjuk a karikára vágott virslit, a felaprózott uborkát, a kapri-és olajbogyókat, és az egészet még 4-5 percig forraljuk. A citromot tálaláskor te­gyük a lábosba, felét hajszálvékony karikára vágva, a másik felét belenyomva. A tejföl csak a tányéron kerüljön a levesbe, és ízlés szerint. Az eredeti szoljankareceptek vesével és vadhússal is operálnak (én azt teljesen kihagyom), viszont a leveszöldséget nem te­szik bele. Fogjuk fel úgy, hogy ez egy nagyon gazdag „kőleves”, amibe minden belefér. Alapja a sokféleség, meghatározó íze édes­savanyú, színe pirosas. Ettől nem érdemes eltérni, de ami beleillik ebbe a keretbe, szerintem nem fosztja meg szoljankaságától. Tudom, hogy te, drága Ludmilla, úgysem a leírás alapján készíted el, ahogy én sem. Egy biztos, a szoljankaleves nagyon kiadós és lak­tató, akár ünnepi étel is lehet. Többször melegíthető, íze nap mint nap érik, gazda­godik, sűrűsödik. Sok foszlós, friss fehér kenyér is legyen mellette! Utána már csak egy kis édesség dukál, jó sok vajjal készült tésztából, áfonyadzsemmel. Jó étvágyat, kedves Ludmilla! mezsu KALENDÁRIUM kapott menedéket 119 napig a fasizmus ide­jén; erről értesít az aranybetűs márvány emléktábla. 19.1855. VÖRÖSMARTY Mihály, a Szózat költője 149 évvel ezelőtt hunyt el. A kerület „legirodalmibb házában” a Bártfay irodalmi kávéház AURÓRA-KÖR „társaságában” éppúgy otthon érezte magát, mint ahogyan „megfogta” a Mester u. és az Angyal u. sarkán volt ARANY ANGYAL kocsma han­gulata. A magyar színjátszásnak, a Nemzeti Színház megalapítása eszméjének az 1800-as években egyik legkövetkezetesebb szószólója volt. 1889. BOKROS BIRMANN Dezső szo­brász és festő 115 éve született. Az Üllői u. 11. sz. alatt 1945 őszén alakult EURÓPA ISKOLA neves tagja 1948 novemberéig vett részt a művészcsoport munkájában és kiál­lításain. 1890. KÁLLAI Ernő 114 éve szü­letett. A művészeti író, kritikus egy ideig Londonban a British Múzeumban és a National Galleryben dolgozott. Az Üllői u. 11-13. sz. alatt 1945-ben az EURÓPA ISKO­LA alapító tagja volt. 1954 ugyenezen hónapja végén hunyt el. 22. 1882. ARANY János, a szegény föld­művescsaládból származó nagykőrösi tanár halálának napja. 1860-ban költözött Nagy­kőrösről a Három pipa/Erkel u.-ba, 1864-67- ig az Erkel u. 20. sz. ház lakója volt; ennek falán márvány emléktábla hirdeti, hogy e házban lakott nemzetünk koszorús költője. 24.1902. LATABÁR Kálmán Kossuth-díjas kiváló színész (a „kis Latyi”; Bóni, Kálmán I. Csárdáskirálynő; Mujkó, Lehár E, A víg özv­egy; Frosch, Strausz Denevér;...) e napon született. Kerületünkben is lakott. 26. 1808. 192 éve született ZICHY Manó gróf, császári és királyi kamarás. Anglikán hitvesének, gyönyörű fiatalasszonyt ábrázoló márványszobrát francia mesterrel faragtatta. A Kálvin téri altemplom emlékművén ez a felírás olvasható: „STRACHAN Sarolta, gróf ZICHY Manó hitvese, meghalt 1851- XI-12.” 1904. A Bakách téri iskolánknak a király és a királyné által ajándékozott két szobrot MAYER KÁROLY és ZALA György szobrászok készítették. Samodai J. 2004. november

Next

/
Oldalképek
Tartalom