Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. november / 11. szám
2004. november F antasztikus állatkert - Antonio Santinelli emlékkiállítása Antonio Santinelli olasz grafikus és festőművész műveiből nyílt kiállítás a Galéria IX-ben. A Ferencvárosban működő és megalakulásának éppen 5. évfordulóját ünneplő Magyar Rézkarcolók és Litográfusok Egyesülete és az olasz Senigallia város kulturális egyesületének közös munkája ez a rendezvény. Mindkét város tisztelgése ez a kiállítás a fiatalon, 1997-ben meghalt alkotó európai szellemiségű munkássága előtt. Az egyre bővülő kölcsönösség, az évszázadok óta meglévő kapcsolat a két nép, nemzet között ismét kiteljesedhet. Az önkormányzat támogatja a helyi művészeket, segíti őket a külkapcsolatok építésében is. így jelentős kiállítás születhetett az együttműködésből. Mély, humanista érzéstől áthatott munkák ezek - idézem Gegesy Ferenc polgármester megnyitót bevezető szavait. Senigallia városából a művész barátja, egy művészeti szakíró emlékezett személyes emlékeit idézve az alkotóról, végül P. Szabó Ernő művészettörténész méltatta a kiállított alkotásokat. Harminc grafika és két festett önarckép! Mindössze 3-4 év termése! Ez maga a kiállítás! De ha a művésszel együtt végigjárjuk az összes stációt, rádöbbenhetünk: egy boschi világ leképezése ez. Vagy úti fotók pokoljárás közben. Szorongásait, tépelődéseit elsősorban festői módszerekkel, akrillal, olajfestékkel idézi elénk. Ebből mutatóban itt a két önarckép. A grafikában láthatjuk inkább a művész életprogramjának teljes dokumentálását. Antonio Santinelli nem küzdött a népszerűségért. Akkor, amikor mindenki a kortárs művészet áramlatainak és a posztmodern művészeti divatnak hódolt, ő a művészi érzékenység kialakítását, ennek fokozását tartotta fontosnak. Filozofikus tépelődései, kételyei fogalmazódnak meg grafikáiban. Nála a teremtés gesztusa a fontos. A teljes életet jelenti számára a művészet. A tisztánlátás kényszere vezeti őt egy képzeletbeli világ megjelenítése felé, ezt ütközteti a valósággal. így jöhetett létre ez a Bosch- látomásos ábrázolási mód. Mik ezek a képek? Az állatok farsangja talán? Vagy inkább az utolsó ítéletre gondolunk nézésük közben? Esetleg a belső sérült lélek kivetülései, amikor különös, képzeletbeli lényeket fest, rajzol, és bár néha feltűnik az emberi alak vagy arc, csak a mögöttest, az emberi lelket próbálja megfogalmazni. Döbbenetes és torz világ ez, melyben nincs lehetőség a mellébeszélésre. Mint Balzac Szamárbőrében, egyaránt feltűnik a világ harmóniája és a mögöttes torz valóságos arca. Ez a tisztánlátás az, amely bizony nehezen elviselhető. Ebbe bele lehet halni. Knox Manapság nem szokás a pozitív érzelmekről szólni. A jóság, a szeretet, a segítőkészség mai világunkban szinte teljesen ismeretlen fogalmak. Bevallom, zavarba jöttem, amikor az Iparművészeti Múzeum kupolájában rendezett kiállítás megnyitóján mégis erről esett szó. A megnyilatkozó, emlékező kollégák, tanítványok újból és újból Litkei József közmondásos jóságát, se- gítőkészségét emlegették. Sajnálom, hogy nem ismertem személyesen, sem mint festő- vagy iparművészt, sem mint alakrajzot oktató mestert. Kár hogy nem lehettem ennek a mai Verrocchió- nak tanítványa, csak kortársa, így csak elképzelni tudom, milyen is lehetett a már 15 éve halott ember és művész. „Valóban középkori mesterhez illő' érzéke volt az anyagokhoz, mindent ismerősen fogott a kezébe, érezte, hogyan kell bánni vele, szerszámokat készített, hihetetlen türelemmel kísérletezett. Műtermében minden volt, mint egy alkimistaműhelyben, furcsa eszközök, különleges lakkok, oldószerek” - emlékezett a kolléga, Szinte Gábor festőművész. Miközben folyamatosan alakrajzot tanított az Ipar- művészeti Főiskolán, sorra újabb művészeti problémák izgatták. Készített nagyméretű akvarelleket, majd a hetvenes években felélesztette a szitanyomás technikát. Készített gobelineket, tervezett és kivitelezett nagyszerű, festett üvegablakokat. Kísérletezett a bőrrel is, egyfajta bőrdomborítást, bőrrelief technikát alakított ki. A kiállításon ebből is szép darabok láthatóak. A dúcra rádomborított vagy rápréselt bőrt textil- és bőrfestékekkel színezte, patinázta. A számos hazai és külföldi kiállításon részt vett művész egész munkásságának keresztmetszetét láthatjuk ezen a kiállításon. Van itt mindenből, amivel életében foglalkozott. Remek ceruza- és tusrajzok, számos akvarell, természetesen megcsodálhatjuk nagy szitanyomatait és kedvenc technikáját, a bőrdomborításokat. A mester valaha mindig egy elfelejtett vasajtót keresett, melyen át vissza lehetne lépni 400 évvel az időben. Tizenöt éve már annak, hogy megtalálta azt az ajtót, és belépett rajta. Eltűnt testi valójában szemeink elől, csak műveit láthatjuk. Knox FELHÍVÁS A Környezetvédelmi, Közterületi és Közbiztonsági Bizottság díjmentes veszélyeshulladék-gyűjtési akciót hirdet 2004. november 13-án 9.00-13.00 között.HELYSZÍNEK: Napfény utcában (az ABC előtt); Bakáts téren (az Önkormányzat épülete előtt); Lenhossék utcai parkban (a park Márton utcai oldalán). A háztartásban feleslegessé váló alábbi hulladékokat gyűjtjük: elem, akkumulátor, fényeséi, lejárt szavatosságú gyógyszer, növényvédőszer, festékes- és higítósdoboz, fáradt olaj, tisztítószerek, savak. A gyűjtést a Palota Környezetvédelmi Kft. szakemberei végzik. Ha ezek az anyagok a háztartási hulladékokkal együtt kerülnek a szeméttelepre, komoly környezeti problémákat okoznak. Környezetünk védelme érdekében kérjük, szíveskedjenek igénybe venni az akció lehetőségét. 18 MAI TO0COT© Litkei József emlékkiá lítás az Iparművészeti Múzeumban
