Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. február / 2. szám
KONYHAMESÉK __________________________________________ Sü lt alma mézzel, mogyoróval Mondanám, hogy vegyünk hat szép, közepes méretű jonatánalmát, de ki talál manapság a zöldségesnél vagy a nagy bevásárló-központok pultjain nem keresztezett, nem nemesített, nem kimondhatatlan „köbüki” nyelven hangzó jonagold, goldstar, zöld, sárga, import, darabra árult flancosságok helyett valódi jonatánalmát? Én már évek óta nem láttam, de még emlékszem az ízére, a színére, a spájzban tárolt füstölt szalonna, kolbász szagával keveredő, télire elraktározott ládányi jonatán hason- líthatatlan illatára. Tavaszra ugyan megkopott íze is, színe is, zamata is, de télen csak úgy fröccsent édes-savanyú leve, harsant a húsa minden harapásnál, és ha a ruhánkhoz dörzsöltük a kamrahideg almákat, olyan fényesek lettek, mint a karácsonyfadíszek. A már kissé töppedt vagy hibás darabokat apu reszortja volt meghámozni, mert olyan szépen kanyarította le kis- bicskájával a héját, hogy az egész egyben maradt, és mint egy spirált, szét lehetett húzni. De az sem veszett kárba, mert anyu a villanytűzhely langyos lapjára rakta az almahéjat, ami utána órákig illatozott. Édesbús nosztalgiázás helyett azonban vegyünk, amit találunk, olyat, ami leginkább emlékeztet a régi idők jonatánjára. Legyen piros, egészséges és nem túl nagy. Fejenként jó, ha kettőt számolunk, mert nagyon finom, és egy meg sem kottyan. A kész töltött alma pedig nem nagyon édes, nem kalóriadús, és nem kell hozzá annyit pepecselni, mint általában az édességekkel. A szárukat távolítsuk el, ahogy kell, néhány erőteljes csavarással, majd karalábévájóval kanyarítsuk ki a magházát és még egy kis almahúst is, amit megehetünk azon nyomban. A héját hosszanti irányban éles késsel vágjuk be egy mil- liméternyire, négy vagy hat helyen, így a süléskor a héj virágsziromként kinyílik. A diónyi lukakba csöpögtessünk citromlevet, az íze és a színe miatt egyaránt jó szolgálatot tesz, majd nézzünk a töltelék után. A mogyorót, ami természetesen nem sózott, nejlonzacskóba vagy folpackba csomagolva zúzzuk össze húsklopfoló- val, hogy granulátumszerű legyen, és pirítsuk meg egy teflonserpenyőben. Tegyük tálkába, és adjunk hozzá annyi mézet, hogy jól összeálljon, de ne folyjon. Ízesítsük egy kis fahéjjal, majd kezdjük el töltögetni a pépet az almákba. Ha kevés a mogyorónk, tehetünk még bele mazsolát vagy kandírozott gyümölcsöt, esetleg reszelt narancshéjat. A töltött almákat vajjal kikent jénaiba tesszük, és közepes tűzön addig sütjük, amíg olyan puha nem lesz, akár a vaj. A látványnak sem utolsó édességet tálalhatjuk porcukorral meghintve, vagy savanykás, híg áfonya- vagy ribizlidzsem- mel megöntözve. Hozzávalók: Kétszer annyi alma, mint személy 6 almához 20 dkg natúr mogyoró 2 evőkanál méz fahéj citromlé porcukor vagy dzsem ízlés szerint mezsu KALENDÁRIUM 17. 1940. Szekeres Károly Munkácsy- díjas keramikus, szobrász, a Herendi Majolikagyár formatervezőjének születésnapja. A Nemzeti Színház „párizsi falán” látható Táncosnő c. alkotása. 19. 1861. Feszty Árpád felesége, Jókai Róza festő, író - Laborfalvi Róza unokája, akit Jókai Mór fogadott örökbe - születésnapja. (Ráday u. 21.) 22.1972. Istók János érdemes és kiváló művész, szobrász (Ráday u. 22.) halála. 1973. Dr. Jakabos Ödön író, utazó (Nyújtód, 1940 Brassó, 1979) - végigjárta Körösi Csorna Sándor útját - ezen a napon érte el Dardzsilinget, és találta meg a keresett sírt. Naplója szerint felvételeket és rajzokat készített, hogy Csomakőrösön felépíthesse másolatát. 24. 1939. Sződy Szilárd szobrász- és éremművész halála. A Közvágóhíd (Soroksári út 58.) kapuzatát őrző Bivaly és Bika szobrokat - Reinhold Begas berlini szobrász kőalkotásait - 1937-ben kijavította és bronzba öntötte. 25. 1944. Dési Huber István Kossuth- díjas festő, grafikus Budakeszin hunyt el. A Ferencvárosba 17 éves korában került. A Ranolder utcai szobáját örökítette meg egyik legszebb rajza: Az én tanyám. 29. 1844. Pályázatot írtak ki Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére. A győztes Erkel Ferenc - a magyar nemzeti opera megteremtője - domborműve, Veszély Ilona szobrász alkotása, a róla elnevezett utca 19. sz. épületének falán látható. Samodai Ferencváros 17,
