Képes Hét, 1929 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-14 / 28. szám - Szép Ernő: A Buonaparte-fiu

A galwestoni szépségverseny győztesei. Baloldalt a Miss C niverstmmá választott Liesl Goldarbeiter, jobbra a második dijat nyert newyorki szépségkirálynő. (Eredeti felvétel a díjkiosztások napjáról.)

a maga ura és parancsolója elé s szépen ledütötték a hátukat.

Csak egy fiú nem. Ez a gosse, amint átadta a nádpálcát a negyedévesnek (egy Chasseloup marquis-nak) tovább is úgy állott egyenesen, arccal a nyurga, szőke negyedéves felé.

— Hoplá! ■— és a negyedévesek fenn termettek a gosse-ok nyakában. A gosse-ok a karjaikkal jól a derekuk mögé szorították a lovasaik lábszárait. Kapáltak, nyerítettek, nyilhogtak mindenféle bohóc hangokon, táncoltak, mint az igazi lovak és közel ugorva a másik lóhoz, harapdálták egymás karját és odarugdostak egymás bokájához. Ennek a lovascsatának különben az volt a főcélja, hogy a lovasok a harc hevében mennél többet húzzanak rá nádpálcával az ellenfél lovára.

— No, hülye, fordulj meg! -— és Chasseloup marquis csavarintott egyet a gosse vállán; már lendült is, hogy a nyakába ugorhasson. A többiek mind nyeregben voltak, csak öt várták.

De a gosse el se mozdult a helyéből. Mintha le lettek volna a cipői srófolva a földbe.

A Chasseloup-fiu rácsudálkozott a gosse-ra. Még dühbe se jött, csak idegesen nevetett.

— Mi lett? Nem fordulsz meg azonnal?-— Nem. Az én nyakamba senki fia nem fog felülni.

A lovasok oda kiabáltak:

— Mi lesz ott? Gyerünk! Előre, Chasseloup!

A marquis pirosán, mint a kamélia:

— Fiuk, ez a taknyos ...

És most már dühvei belekapott a gosse gallérjába:

— Azonnal megfordulni!

— Soha! — A gosse lecövekelte magát, nem lehetett megingatni.

A Chasseloup-ifiu felkapta a nádpálcás jobbkezét, de a kis köpcös elsőévesnek a sötét szemei, mint két apró ágyutorok, úgy meredtek föl reá, onnan azonnal gránátok fognak elsüviteni.

A marquis-nak rezgett a szája, grimasz vonaglott az orra lejtőin, s hápogott kicsit, inig megzavart eszméletével megtalálta a hatalom hideg igéit:

— Megtagadta az engedelmességet! Reggel kihallgatáson jelentkezik a kapitány ur előtt.

A gosse szalutált.

A lovasok közelebb csődültek. Zugás támadt, nevetés, hüledezés.

Chasseloup marquis megfordult, a reszketeg nádpálcával oda mutatott azok közé a maradék elsőévesek közé, akik a virágágy szélén leültek publikumnak:

— Te, te ott, hozzám! '

Az uj ló boldogan ügetett a negyedéves irányába, ve-