Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-19 / 239. szám

t Y iţ f, f j r ’T \ ‘ l. ' J V Vasárnap 1041 október ja BUDA?:Sí Örs 2ámhára ié fillér EIÓFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, POL ÉVRE 18, EGffiSZ ÉVRE « PENG«. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 721«. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 23». SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ BÉSíTÍNIIAESASAO FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRÖ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08, — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Á NEGYSZÁZADOS WERBŐCZY Irla : Bónis GyörgY egyetemi tanár EbWi az esztendőben mtilt négyszáz éve. hogy Werbőczy Istvám örök álomra hányta le faradt szemeit. Halála az egész magyar nemzet tetszhalálát jelképezi: csak néhány hónappal követte nagy nemzeti katasztró. fánk, Buda elfoglalásának napját. Kortárs elbeszéléséből tudjnk, hogy az agg jogtudós elhunyténak körülményei nem egészen tisz­ták; hire járt, hogy a budai basa mér­gezte.«* meg a szókimondó „magyarok lí­ráját“. De ha az ember elnémult is, müve tovább élt és a nemzet századokon keresz­tül merített erőt belőle. A magyar köryvek közül a Hármaskönyv érte el a legtöbb ki­adást, népszerűsége nagy volt már a XVl. század közepén, de nem csökkent a XIX. században sem. Ez a mü ötszáz kis oldalon elfér, de történelmi szerepét tekintve könyv, tárakkal ér feL A jog birodalmában, de messze azon kívül is alig volt olyan munka, amelynek ennyire sorsdöntő szerepe lett volna „mindkét hazában“, Magyarországon és Erdélyben egyaránt. Kolozsvár hazatért egyetemének jog- és államtudományi kara a közeljövőben ké­szül méltó módon megünnepelni Werbőczy István emlékét. Időszerű és illendő tehált ismét emlékezetünkbe idézni ennek a nagy magyar embernek alakját, megismerni vál­tozatos életét és fellebbenteni a fátyolt pá­ratlan hatásának misztériumáról. Werbőczy István alakja ott áll a magyar középkor és újkor határmeegyéjén. Születé­se egybeesik a magyar renaissance nagy uralkodójának, Mátyásnak trónralépésével. De Werbőczy túléli Mátyást, tevékenységé, uek súlypontja a Jagellók hanyatló koráira esik, a könyörtelen pártharcok és a ritkító önzés évtizedeire s a halál ott éri a meghó­dított Budavárában. Micsoda kontrasztja fénynek és árnynak, milyen skálája a nem­zeti hanyatlásnak egy emberélet tükrében! S ez a változatosság nem idegen Werbőczy pályájától sem: kisnemes családból, nagy­birtokosok szolgálatába emelkedik az ország első bírói, majd kormányzati tisztségére, az alulról jötték mohóságával óriási vagyont szerez magának, hogy a mohácsi vész után elveszítse méltóságát, vagyonát, eszményeit és végül életét. Werbőczy élete renaissance- pályafutás, s mint százada is, mégis mélyen a középkorban gyökerezik. A kisnemes gazdálkodók, kúriai ügyvédek leszármazója úgy lép elénk egyetlen müvé­ben, mint aki a görög és latin klasszikuso­kat, az egyházatyákat, a római és kálnoni jogászokat kitünően ismeri. Azt is olvassuk róla, hogy „elegánsan“ beszélt latinul, görö­gül és németül. Hol szerezte ezt a valóban korszerű műveltségét? Nincs nyoma, hogy bármelyik szomszédos ország egyetemén ta­nult volna, mint annyi magyar ifjú a közép­korban. Doktori cime nem volt pedig ezt Becsben, Krakkóban, Bolognában bizonyára megszerezte volna. Talán a magyar főisko­lák egyikén tanult, a pozsonyi akadémián, vagy a budai domonkosok főiskoláján. Mindenesetre eredményesen töltötte tanuló­éveit, ezt a Hármaskonyv bevezetése is mu­tatja. Aztán a királyi udvar szolgálatába lé­pett, ahol ambíciói kielégítését remélhette. Eleinte nehezen haladt; levéltárőr, később jegyző volt a királyi kancellárián, majd pe­dig az ország központi bíróságán, a kúrián. A XV—XVI. század fordulóján kezd szere­pet játszani országos ügyekben s ezzel a politika terére lép. ahol annyi siker vár rá. Közéleti szereplésének néhány évtizedé- ben Werbőczy bámulatosan sokoldalú em­bernek mutatkozik. Amikor a fórumra lép, gyenge uralkodó alatt a hűbéri magánhata- lomra törekvő s azt sokban már meg is va­lósító főurak és a nemzeti egyenlőség ide­áljáért küzdő nemesek csapnak össze a sű­rűn összehívott országgyűléseken. Werbőczy az első perctől kezdve a köznemesi párthoz szegődik s annak lendítő ereje emeli őt a diéták hullámainak tarajára. Nem egy or­szággyűlés végzeménye viseli magán keze nyomát, sőt egyszer, szokatlan módon, job­bágytelkenként két dénár nemzeti ajándék megszavazásával jutalmazzák szerkesztői ér­demeit. Ezekben a törvényekben élénken nyilatkozik meg Werbőczy és pártja politi­kai meggyőződése: a nemzeti királyság meg­valósításán, a nemesség egyenlőségét vallják legszentebb eszményüknek. A középkori életben természetesnek kell tartanunk, hogy a politikai tevékenység nem zárja ki a bírói működést. Werbőczy is biró, ha élethivatását nézzük: előbb itMőmester, majd személynök lesz. A Mátyás óta állandó szervezetet nyert királyi bíróságnak feje és irányítója a személynök: ebben a minő­ségben az ország régi nagybiráinál, a ná­dornál és országbírónál is fontosabb. A sze- mélynöki méltóságban Werbőczy az első vi­lági ember. S itt meg kell jegyeznünk, hogy a politikus nem nyomja el benne a pártat­lan bírót; talán élete legnagyobb perében, nagy pártfogója és később királya, Zápolyai János ellen dönt és ezzel nem csekély ne­heztelést von magára. De igazságosnak kel­lett lennie, mert igy kívánta meggyőződése, mely szerint „mindenkinek, tekintet nélkül a személyekre, tartozott igazságot szolgál­tatni“ s ezt a szent, korona egy alattvalójá­tól sem tagadhatta meg. Ezt az igazságszeretetet, melyről egyéb, ként a Hármaskönyv számos lapja is tanús­kodik. nem szabad szem elől tévesztenünk Werbőczy vagyonszerzésének megítélésénél sem. Pályáján történt emelkedésével anyagi szaporodás is együttjárt. Birtokot kapott adományba a királytól, a köznemesi párt vezetőitől, nagybirtokosoktól, sőt perleke­dőktől is, jószolgálatai fejében. Tudjuk, hogy Werbőczy nem volt szerény az ajándé­kok kérésében sem, benne is élt a XVI. szá­zad nagy birtokszerzőinek mohósága. De ha nagy ügyekben nem hajlította meg a sze­mélyes tekintet, ne tegyük fel, hogy a ki- sebbekben pártosan Ítélt. Számos szolgálatot tehetett a hatalmas itélőmester és személy­nök lelkiismerete megterhelése nélkül is. Hi­szen gondoljuk meg, hogy a kor perjoga a Együtt ünnepel Kolozsvár a Székely Hadosztály Egyesülettel Ho délelőtt zószlószentelési ünnepet, este díszelőadást rendez a legendáshírű Hadosztály emlékét őrző egyesület Kolozsvár, október 18. Ritka ünnepet ül ma Kolozsvár városa. Ma tartja zászlószente- lési ünnepét a legendás hírűvé vált Székely Hadosztály emllékét őrző egyesülőt kolozsvári főszéke. Az ünnepély délelőtt 11 órakor kezdődik a Mátyás szobor előtt, este pedig díszelőadás­sal végződik a Nyári színkörben. A zászló- anya szerepét a Székely Hadosztály volt pa­rancsnokának, az egyesület országos elnöké­nek, Szent-keresztbegvi Kratochvül Károly ny. altáboraagynak. a Mária Terézia rend lovagjának hitvese tölti be. Kolozsvár városa együtt ünnepel az ünnep­lőkkel, a Székely Hadosztály Egyesülettel és büszke arra, hogy a világháború utáni, nem­zetközi áramlattal előkészített bolsevizmm őrületéből éppen Kolozsvárott alakult meg a Székely Hadosztály, e város falai közüli in­dult ki az első nemzetvédelmi mozgalom és . igy lett a Székely Hadosztály az igazságtalan, gyűlöletes trianoni békepgmncs revíziójának első apostola. Ki tudja mi lett volna Európának és e földrész egész kultúrájának sorsa, ha nem ra­gad fegyvert a maroknyi Székely Hadosztály, amely a;z akkori nemzetköziséggel megfertő­zött légkörben nem hódolt be az őrületei „nem akarok katonát látni“ jelszónak. Önző célok nélkül, hazafias nemzeti érzésből, a magyar igazság szent, ügyében bizva ragadta meg az eldobott vert. A hossz« háború szenvedé­seit cis nélkülözéseit elfeledve elhagyta évez­redes otthonát s rongyosan, senkitől sem tá­mogatva, hazafiatlan és hamisan csillogó ta­noktól környékezve rendületlenül állt Magyar- ország szent ügye mellé. Bár a sors nem. adta meg a dicsőséget, hogy szent célját teljes egészében megvalósítsa, a hősies, önfeláldozó mozgalom mégsem volt hiábavaló s igyekezett a hazug, tekintélyt, tisz­tességet, erkölcsöt, hitet és lelket aláásó és megmételyező nemzetközi propagandának gá­tat vetni, önfeláldozását a történelem, is iga­zolta. A Székely Hadosztály volt nemcsak Ma­gyarország. hanem egész Európa legelső el­lenforradalmi, fegyelmezett katonai alakulata. A Székely Hadosztály érdemeket szerzett arra, hogy Kolozsvár varasa büszke legyen rá és hálával, szeretettel gondoljon a Székely Hadoc-zWllyra, amely a legnagyobb nehézségek és szenvedések közepette hűségesen és önzet­lenül harcolt a magyar igazságért, Erdélyért és ismertté tette nevét és nemes célkitűzéseit az egész világ előtt. A huszonkét évi szenved« nem törte le. hanem megedzette a Hadosztály volt tagjait. A történeJem, hacsak részben is, igazságot szolgáltatott. A hősi halált halt névtelen hő­sök áldozata meghozta gyümölcsét. Erre gondoljunk, ezekkel az emlékekkel teli- tődjék meg lelkünk, amikor’ ma résatvesziiuk a Székely Hadosztály Egyesület ünnepén. Ünnepélyesen fogadta Kolozsvár KrafocHwill altábornagyot és feleségét Kolozsár, október 18. Szent-kereszthcgyi Kratochttrill Károly ny. altábornagy, a Szé­kely Hadosztály egykori parancsnoka és fe­lesége szombaton délután 2 órakor a gyors­vonattal érkezett Kolozsvárra, hogy résztve- gyenek a vasárnapi ünnepségeken. A várrae gyét dálnoki Gaal Elemér alispán, a várost Katona Béla tanácsnok képviselte a legendás hirn vendég fogadásán. Kratochwill altábor­nagy fogadásán képviseltette magát a volt 21-es honvéd, a 35-ös tábori ágyús ezred és az 51-es közös gyalogezred bajtársi szövet­sége is. A vonatról lelépő altábornagyot, karádi Nagy Lajos tartalékos főhadnagy, a Székely Hadosztály kivezényelt diszszázadának pa­rancsnoka fogadta. Üdvözölte a magas vendé­get vitéz dr. Biró Gyula, a kolozsvári Gaz­dasági Akadémia igazgatója, a Székely Had­osztály Egyesület kolozsvári főszékének elnö­ke és — az egykori bajtársak nevében — Kovács András tartalékos főhadnagy is. Az altábornagy feleségének gyönyörű vörös ró­zsa csokrot nyújtották át. A vendégek ezután a Központi Szállóban levő lakásukra hajtattak. Kratochuril! altábor- nagy szombaton délután meglátogatta a ka­tonai és polgári hatóságok vezetőit. perbeli bírságoktól kétharmad részt a bíró­nak juttatott, s a vidéken utazó itélőmester élelmezése még későbbi időben sem esett ki­fogás alá. Amikor előkelő családból szár­mazó főpapok és főurak idegen uralkodóktól tekintélyes összegeket fogadtak el, Werbő- czyt nem is próbálták megvesztegetni Mo­hács után ura ellenjelöltjének, Ferdinand királynak emberei. S azt. se feledjük, hogy számos hivatalos külföldi ntjának költségét sokszor súlyos kölcsönök felvétele árán, mindig .maga fedezte. Mert a személynökre már diplomáciai kül­detéseket is biaott hazája. A mohácsi vész előtti években Velencében, Rómában, Wormsban, Nümbergben jár, hogy a keresz­tény uralkodóktól a török ellen segítséget kérjen. De egyik helyen sem nyer egyebet szép szavaknál. Ezek az utak nem egyszer világot vetnek Werbőczy gondolkozására. Velencében a magyar küldöttség élén ma­gyar beszéddel fordul a dogéhoz, pedig ki­válóan, folyékonyan beszél latinul. Worms­ban a birodalmi gyűlés elé idézett ^ Luther Mártont hívja meg ebédre, s a fehér asztal mellett iparkodik tételei megváltoztatására bírni. Nemzeti nyelve és vallása iránti ra­jongás; és szinte gyermeki naivsága tűk- röződnek e tetteiből. A követjárások nem hoznak segítséget, az országban pedig minden eddiginél heve­sebben dúlnak a pártharcok. Werbőczy elemében van, mint szónok s egy gyujtőha- t.ásu beszéde után a király kénytelen el­bocsátani a régi főtisztviselőket. Az ország első méltóságára, a nádorságra őt ajánlja ekkor a köznemesség. — Kit tehetnének, kit választhatnának jobbat és kegyelmesebbet, igazabbat és vi- gyázóbbat, — mondja az egyik szónok — kinek az ország és a közösség romlása In­kább fájna, aki az ország szabadságait és törvényét jobban tudná, mint Werbőczy uram? Nem jobb olyat tennünk, ki mindent tud és mást taníthat? Válasszunk valahai* mi tagunkból is, nemcsak mindig a régi nem­zetségekből. Válasszunk olyat, akinek a szegény nemes nyomorúsága fájt! A lelkes gyülekezet közfelkiáltással emeli őt a nádori méltóságra. Werbőczy magas méltóságában sem váfl- toztatott elvein. Ezt külsőségekben is ki- fejezte, mert az eddigiektől eltérően „Ma­gyarország nádora és szolgája“ cimen irta magát okleveleiben. Ezt a második megje­lölést akkor is használta, mikor nem egé­szen egy évi hivataloskodás után a közne­messég elfordult tőle és az országgyűlés megfosztotta méltóságától. Mert a nádor nem változott meg, de hívei gyorsan változtatták uraikat, A főnemesi reakció pénzzel, szép szóval és fenyegetéssel nemcsak letételét érte el. hanem még azt is, hogy a diéta hűtlenségben marasztalta s ezért feje- és jószágvesztésre ítélte. Csak szökéssel menthette meg életét a köznemes­ség egykor ünnepelt szónoka, . .Magyarország szolgája“. Még felvidéki kúriáján tartózkodott, ami­kor a magyar hadsereg összeomlott- a török f.ulerő csapásai alatt a mohácsi síkon. Az ország hamarosan két királyt is választott.; Habsburg Ferdinand öröklési szerződésekre, Zápolyai János a nemzeti királyság eszméi­re hivatkozott. Werbőczy, eddigi pályafu­tásához hiven, Jálnos király mellé állt, kan­cellárja lett és követte őt jó és balsorsban egyaránt. Vele tartott bujdosásában is. Az ellenpárt nem tudta eltéríteni ura hűségé­től. Királya érdekében vállalta nyolcvan éves korában a rendkívüli megerőltető kons­tantinápolyi követjárást is. Mert János as ellenkirállyal szemben a török segítséget kérte és nyerte el így kényszerült a nem­zeti királyságért lelkesedő Werbőczy as idegen hatalom felsőbbségét elviselni és munkáéin. Meg kellett érnie, hogy János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom