Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-14 / 236. szám

KElETIÜJsm 'Szombat, ‘1933. október 14. Csehszlovákiában beszüntették az utolsó tót napilapot is .—»■i —«■— Jiu» Az ungvári polgármester nem hagyja jóvá a városi tanácsosok magyar nyelvet védő határozatát (Pozsony, október 13.) A szlovenszkói ke­rület-igazgatóság ma szüntette be az utolsó tót néppárti napilap megjelenését. A rendelet sze­rint a Rózsahegyen megjelenő tót néplap ál­lamellenes magatartása miatt nem jelenhet még többé. Ez a lap sokáig hetilap volt, de amióta tömegesen tiltották be a szlovák lapo­kat, napilappá alakult át. A Hlinka-pártnak ezek szerint egyet­len egy sajtóorgánuma sincs Csehszlo­vákiában. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Üngváron a városi képviselőtestület továbbra is a magyar nyelvnek, mint hivatalos nyelv­nek használata mellett foglalt állást. Ungvár polgármestere kijelentette, hogy nem fogadja el a határozatot, mert az törvényellenes és Üngváron éppen úgy megszűnik hivatalos nyelv lenni a ma­gyar, mint Pozsonyban, vagy Kassán. * i Kényszerszabadságra megy a prágai nuneius. (Prága, október 13.) Ciriaci prágai pápai nuneius, a csehszlovák államünnep, október SS-a előtt el fogja hagyni Prágát, és szabad­sági a megy. A nuneius el akarja kerülni a közte és a csehszlovák kormány között felme­rült konfliktus miatt azt a helyzetet, hogy a diplomáciai kar doyenjeként neki kell­jen üdvözlőbeszédet mondania a csehszlovák államünnepen Massaryk köztársasági elnök és Malypetr miniszterelnök előtt. A nunciaturához közelálló körökben han­goztatják, hogy Ciriaci távozása nem végleges, minthogy szó sincs arról, hogy a szentszék visszahívná. A nuneius november folyamán újból visszatér Prágába. Az Universul szerint az is irredentizmus, ha az aradi magyarság kegyelete mauzóleumba akarja elhelyezni a vértanuk földi maradványait Ccvaciu román tanár kétségbe vonja Kara Győző ásatásai­nak sikerét — Ismét uszit az Universul a magyarság ellen (Kolozsvár, október 13.) Megírta a Keleti Újság, hogy a K a r a Győző tanár vezetésével az aradi vesztőhelyen végzett ásatások alkal­mával megtalálták három vértanú eddig fel- kntatatlan sírhelyét és csonjait. Karával pár­huzamosan C o va c i u Nestor román-tanár is hasonló kutatásokat végzett. Ugylátszik Kara felfedezései kínosan érintették Covaciu urat, hiszen a babér nem őt illette meg s ennek tulajdonítható, hogy a bukaresti lapokban egyik támadás a másikat követi a kiváló ma­gyar professzor ellen, de az itt élő magyar­sággal szemben is. Nem is szólva arról, hogy kritikán aluli hangon írnak a negyvennyolcas forradalom tizenhárom vértanújáról, akik a népek szabadságáért áldozták életüket a bitó- fán. Az Universul legutóbbi számában ismét hosszú cikk foglalkozik a kérdéssel. — Egy október 5-én keltezett táviratban jeleztük, hogy Aradon nagy irredenta tünteté­seket terveznek október 6-ára. Ezt a napot a trinanoni békeszerződés óta Aradon „irredenta napnak“ nevezték el, rendszerint megemlékez­nek az 1849-es Kossuth forradalom vezéreiről, akik az osztrákok, szerbek és Avram Janen i Ománjai ellen léptek fel. Arról is beszámol­tunk, hogy ebből az alkalomból Budapesten s Magyarország minden fontosabb pontján gyászünnepségeket rendeztek az Aradon te végzett vezérek emlékezetére és az aradi róm. katholikus templomban is ugyanez történt s ráadásul egy tanár halálának ürügye alatt felvonultatták egyes iskola növendékeit is. — Jelentésünkről tudomást szerzett a Temesváron ülésező tartalékos tisztek kon­gresszusa is, amelynek köreiben kinos feltűnést keltett. A lap ezután így folytatja: — Az idén Magyarországon október 6-án külön is megünnepelték, hogy Kara Győző, aradi magyar gimnáziumi tanár felfedezte Kossuth Aradon kivégzett híveinek sírjait és kiszedte a csontokat, hogy azt egy szarkofágba helyezve, az uj sírhely a magyarok bucsujáró helye, Mekkája legyen. — Kara Győző tanár azonban botrányos Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. hamisításokat végzett, mert Kossuth híveinek csontjait nem onnan ásta ki, ahol valóban nyugszanak, hanem egy régi temetőben, ahol újabb ásatások esetén száz meg száz hullát találnak. Kossuth-csontoknak nevezte el egy ro­mán, esetleg egy szerb temetőnek örök lakóit és az exhumálást ügyészségi engedély nélkül végezte, ami természetesen hatósági közbelé­pést eredményezett, Ezenldvül bitófáknak mi­nősített olyan forgácsokat, melyekről Covaciu Nestor professzor kimutatja, hogy rothadt fák. — Erről a felfedezéséről Kara professzor október G-án a budapesti rádióban előadást is tartott, polemizálva Covaciu tanár úrral és hangsúlyozva, hogy az aradiaknak nincs pén­zük egy mauzóleum felállítására, feltétlenül szükséges tehát a magyarországi testvérek anyagi támogatása. Érthetetlen előttünk, mit lát kifogásolható­nak abban. Miszerint, hogy a vértanuk földi maradványait konzerválóbb helyre akarják át­tenni, mint amilyen a csupasz föld- És lia az elszegényedett erdélyi magyarság nem tudja előteremteni a szükséges anyagi alapot, .azon is csak rosszindulattal lehet fennakadni, hogy hä a szükséges alapot amerikai, vagy hódme­zővásárhelyi magyarok adnák össze. Ebből iga­zán nem lenne világkatasztrófa. Az Universul azt is állítja, hogy október G-án Aradon gyászmisét celebráltak a róm- katholikus templomban. Valami csakugyan igaz ebhői az állításból. Nemrégiben meghalt- Neudenbach gimnáziumi tanár és a gyászmisét történetesen október 6-án tartották meg. Való az is, hogy a halott hozzátartozói nem sejtet­ték, hogy a gyászmise megtartására külön en­gedélyt kell adnia az Universul szerkesztősé­gének. A gyászmisen csakugyan megjelent két középiskola néhány növendéke is. A lap mindezt irredentizmusnak minősiti és ilyen téves beállítással izgatja a román köz­véleményt. Mindezek betetőzéséül az ellen is ki­fogást emel, hogy a máriaradnai búcsút ez idén is megtartották. Az Universul azt is tudni véli, hogy a katholikus Kolping legény- egyletek élén volt osztrák-magyar magasrangu tisztek állanak! Hogy ezt a valótlanságot hon­nan szedte, azt bizonyára maga a cikkíró sem tudja. Engedjék meg azonban a hatóságok, hogy ez egyszer mi figyelmeztessük arra, hogy az Universul rendszeresen uszit a magyarság ellen, az uszitás ellen pedig a büntető perrend­tartásnak megvannak a világos paragrafusai. Uj sinoksf választott az erzsébetvárosi iagyar Párt Barabás képviselő beszámolói KisküknllőiBegyében (Dicsőszent márton, október 13.) A Magyar Párt erzsébetvárosi tagozata folyó hó 8-án tar­totta meg tisztújító közgyűlését, melyen meg­jelent a vármegye magyarpárti képviselője, dr. Barabás Béla is. A közgyűlést dr. Grósz Albert, tagozati ügyvezető aielnök nyitotta meg, majd felol­vasta a Budapestre távozott dr. Issekutz Vik­tor, volt tagozati elnök lemondó levelét. Gily- lyén Kálmán dr. elnöklete alatt kandidáló­bizottságot küldöttek ki, melynek javaslata alapján megválasztották az nj vezetőséget a következőképpen: Elnök: dr. Grósz Albert. Alelnökök: Csulak Samu, Lába József, Solymosi István. Főtitkár: Postás Dénes- Titkárok: Barabás György, Len­gyel Lajos. Jegyző: Horváth Albert. Pénztá­ros: Karsay József. Ellenőr: Kuti Lukács. Megválasztották a 22 tagú intézőbizottságot és végül vármegyei közgyűlési kiküldötteknek: Barabás Ferencet, Gajzágó Salamont, Gál Do­mokost, Gál Ferencet, dr- Gillyén Kálmánt, Nemes Sándort, Solymosi Istvánt, Szenkovits Jánost, Szederjesi Mihályt, dr. Szentpétery Já­nost. A választások megejtése után dr. Barabás Béla képviselő tartott beszédet. Üdvözölte az uj elnököt és vezetőséget, áldást kérve munká­jukra. /Különösen a pénzügyi krízis okait és várható következményeit ismertette. Egyes ro­mán pártok felelőtlen demagógiája a pénzügyi krízis megváltoztatására nem talál más gya­korlati programot, mint a magyar egységet képviselő Magyar Párt elleni izgatást. Ismer­tette a lej stabilizációjakor a román állam ál­tal kötött nemzetközi szerződéseket. Nem egyes román pártok kijelentéseitől és plakátjaitól függ ez a kérdés s bár ha a magyarság többsé­gének tetsző is a kérdés, — a Magyar Párt érezve felelősségét, hangzatos jelszavakkal nem szédítheti az embereit, amikor ismeri a kérdés­nek a lényeget. Beszéde további folyamán kifejtette, hogy a magyarságnak életlehetősége és életlehető­ségének feltétele az egység. Mert ha a magyar­ság egységes marad, jöhetnek még reá súlyos szenvedések, de ezeken keresztül vágja magát. A történelem tanulságai szerint a népek pusz­tulásának oka belül van, erkölcsi romlottsá­gukban, egymás iránti gyűlölködésükben s az egységet megbontó, egymást marcangoló s eszményekkel nem bíró népet a világ minden politikai és gazdasági garanciája sem ment­het meg a pusztulástól. Örömmel állapította meg, hogy Erzsébet­város magyarsága megérti és átérzi, mi az ő kötelessége a nemzete iránt és hogy egysége­sen áll a Magyar Párt zászlója alatt. A közgyűlés dr. Barabás Bélát hosszasan és lelkesen ünnepelte. Kisküküliő vármegyében a községi tagoza­tok egy része már megtartotta és meg fogja tartani szervező és tisztújító közgyűlését, más részének a közgyűlései programszerűen tervbe vannak véve, úgyhogy a megye magyar kép­viselői mindeniken jelen tehessen. Már meg­tartották Magyarkirályfalván, Sövényfalván, Ádámoson, Dombón, Héderfáján, Gogánban, Gogánváralján, Balavásáron, Csávoson, Yámos- gátfalván, amely községekben Barabás Béla, Pekri Géza megyei tagozati elnökkel, illetve dr. Vajda Béla tagozati főtitkárral együtt vett részt. Radnótim és Kerelőszen tpálon Gyárfás Elemér dr. szenátor vett részt a közgyűléseken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom