Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1933-10-14 / 236. szám
Szombat, '1933. október 14. TTTHnnrnmiriiiiiiiift im mi iimnmuBi KutnOjsRa s a Hat nagyhatalom és három kontinens háborúsága lehet a keletkinai vasutak konfliktusának ügyéből ■■HB*’ Ţ Küszöbön az orosz-japán háború, amely valójában Kína birtokáért folyik — Kényes dilemma előtt az európai államok borítja Ázsia túlsó felét és a hadviselő felek martalékául dobja a mérhetetlen kincseket magában rejtő Kínát. Messzemenő következmények. Ha az orosz-japán háború valójában kitör — és ezzel a körülménnyel meglehetős valószínűséggel lehet számolni, ha ma nem, úgy holnap — annak a fentebbiek alapján elöre- láthatóon messzemenő következményei lesznek Európára, vagy legalább is az európai politikára nézve is. Az európai hatalmak számára ugyanis végeredményben ez esetben két ut áM nyitva: A keletkínai vasút ügye egyre erősebben kerül a távoikeieti problémák középpontjába és ugylátszik, hogy ez lesz ama bizonyos „eldönthetetlen“ kérdés, amelynek örve alatt fegyverrel igyekeznek eldönteni Ázsia túlsó felén, a valóban eldönthetetlen kérdéseket. A legutóbbi napokban, az oroszok által történt „leleplezések“ és a japán, majd mandzsu tiltakozások és kardesörtetés a végsőkig fokozták az amúgy is rendkívül feszült viszonyt, úgy, hogy egy uj orosz-japán-mandzsu háború kitörését minden pillanatban várni lehet■ Egyes, meglehetősen mértékadó megállapítások szerint ezt a háborút legfeljebb a közeljövőben beálló esontfagyasztó mandzsu tél halaszthatja el, mely (mínusz) negyven fokos hőmérsékletével és borzalmas fergetegeivel minden háborús mozgolódást lehetetlenné tesz. A keletkinai vasutak. A keletkinai vasutat a század elején a cári Oroszország építette, hogy ezzel a vasútvonallal megteremtse az összeköttetést európai Oi'oszország és Vladivosztok, illetve a Csendes óceán partja között. A vasúti vonalat egy szakaszon a Kina fennhatósága alatt álló Mandzsúrián vitték keresztül, hogy ezzel egyrészt Kínát is bekapcsolják a transz-szibériai forgalomba. másrészt, hogy ne kelljen a vonalat nagy kerülővel a lakatlan szibériai steppéken keresztül vezetni. Ezen a vonalszakaszon mara- iMdtak most össze a távolkclet hatalmai. A hölyzet már néhány évvel ezelőtt olyan éles volt, hogy a szovjet kénytelen volt háromhóna- pós hadjárat során „rendreutasitani“ Mandzsu- kuot, ezt a világháború után japán protektorátus alá került önállósított államot. A harc azóta több, kevesebb elánnal áll és a mandzsu kormány magatartása miatt a legutóbbi hetekben rendkívül kiéleződött, tekintettel arra, hogy a kormány a szovjettisztviselőket brevi manu letartóztatta, illetve működésűket más eszközökkel akadályozta meg. A szovjet, tekintettel arra, hogy minden áldozat árán is ki akarja kerülni a fegyveres összeütközést, mely számára óriási megerőltetést jelentene, a mandzsu kormány ez eljárására nem reflektált a várt eréllyel, hanem csupán a japán kormányhoz fordult magyarázatért, miután Mandzsu- kuot nem ismeri el önálló államnak. A válaszok és viszonválaszok egyre jobban elmérgesitet- ték a helyzetet, mig végül az oroszok által nyilvánosságra hozott dokumentumok, amelyek szerint Japán és Mandzsukuo háborúra készül, a két megvádolt államot nyilt fegyveres fenyegetésre késztette. Japánban e pillanatban már valószínűen katonai diktatúra vette át a hatalmat és tokiói lapok a legerélyesebben sürgetik az általános mozgósítást. Ennek megtörténte a háború közvetlen kitörését jelentené. Kina a konfliktus oka. Ennek a nagy harci kedvnek és a háború bekövetkezésének igazi oka azonban messze meghaladja a keletkinai vasút ügyének jelentőségét. Kétségtelen, hogy a vasút igen nagy jelentőségű, különösen stratégiai szempontból, a hatalmakra nézve, azonban a nagy konfliktus oka valójában Kina. Ennek az óriásbirodalomnak birtoklásáért folyik a harc a szovjet és Japánodé Amerika, Nagybritamnia, sőt Francia- ország között is és a távol keleti kérdésben, a világháború után elvesztett gyarmatainak ügyéből kifo’yóan Németország is érdekelt. A néhány száz kilométeres vasúti vonal kisded problémája ilymódon egyszerre világüggyé dagad, amelyben hat nagyhatalom van közvetlenül és rajtuk keresztül három kontinens köz vetve érdekelve. Kié az utolsó szó? Konfucius és Lao-tse mélységes és számunkra oly bizarr tanai feneketlen álomba merítették a felkelő nap országának 400 millió lakosát, akik különös állami, társadalmi és gazdasági berendezkedésükkel évezredeken át őrizték meg ősi sajátságaikat és szokásaikat, amelyeket megdönthetetlen formákba merevítettek. A mult század derekán indult meg a bare Kináérl a nagyhatalmak között- Amerika, Oroszország és Nagybritannia egymással versengtek, hogy ipari befolyást nyerjenek Kínában és ebben a versenyben résztvett Francia- ország, majd Németország is- A másik sárga birodalom: Japán, mely a kinai kultúra emlőin tartotta fenn magát, csakhamar észrevette ezt a fehér törekvést és hihetetlen energiával és tehetséggel igyekezett egyenrangúvá lenni az európai hatalmakkal. Ezt a japán igyekezetei közismerten nem várt és szinte elképzelhetetlen siker koronázta, úgyhogy Japán a század elején mar mint egyenrangú fél avatkozott be a Kínáért folyó harcba, hogy a maga számára szerezze meg a Csendes óceán partvidékein a hegemóniát. — A keletkinai vasút ügye ilyen körülmények között valóban csak ürügyül szolgál, eme másik és valódi távolkeleti pro bléma megoldására, amelybe eddig a tulajdonképpen érdekelt félen: Kínán kivül már mindenki beleszólt Az utolsó szó azonban alighanem Kínát fogja u.egihetni, ahol az u. n. ifjú Kina erős és sikeres lncot folytat a régi korlátok letörésére és a mennyei birodalom modernizálásáraJapán egyelőre az enfante terrible szerepét játszatja a kis Madzsukuoval és kezébe adja a fegyvert, hogy egy meggondolatlan pillanatban leadja a végzetes lövést, mely lángba vagy csendes szemlélői lesznek a távolkeleti eseményeknek és egy népszövetségi tiltakozás után hagyják háború által teremtett uj helyzetet kialakulni, hogy azután ahhoz mérten folytassák érdekpolitikájukaí, vagy pedig ugyancsak a népszövetségi alapokmány, vagy valamelyik másik nemzetközi szerződés, illetve megegyezés alapján módot keresnek és találnak azonnali beavatkozásra és ezzel részesei lesznek a távoikeieti kon- flagrációnak, mely iilyen körülmények között könnyen egy második világháború kiindulási pontja lehet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ha a hatalmak az első békés és bölcs megoldást választják is — amire meglehetősen sok reménység van — az európai politikában az emitett háború esetén igen nagyarányú eltolódások következnek be, amelyek kialakulásával és horderejével egyelőre teüjesen lehetetlen számolni. A legközelebbi naipok eseményei minden esetre meg fogják mutatni, hagy a keletkinai vasút vitás ügye valóban meg- rázza-e ismét a világot, vagy pedig mint az eOmult 14 év annyi casus bellije — esetleg a jótékony mandzsu tél hatása alatt — akta- szerű elintézést nyer, hogy egy idő múlva ismét előkerüljön a világ népeinek sorsáról szóló irattárból. Zathureczky Gyula. A debreceni szépségkirálynő viharos házasságának bonyodalmai a magyar bíróság előtt (Budapest, október 13.) Evekkel ezelőtt a debreceni szépségkirálynő választáson első lett egy hajdumegyei földbirtokos leánya. A szépségkirálynőt nem sokkal később feleségül vette egy ismert debreceni ügyvéd. A házasság azonban kezdettől fogva boldogtalan volt. Az esküvő után pár hónappal már megindult a válóper, amelyet most jogerős kúriai Ítélet fejezett he. A kúria Thébusz-tanácsa mondta ki a végső szót ebben a házassági bontóperben. Az ügyvéd férj ugyanis azon az alapon kérte a házasság felbontását, hogy a feltűnően szép leány nem volt szerelmes belé, amikor elvette öt feleségül. — Egy fiatal hadnagy udvarolt menyasszonyomnak, — adta elő az ügyvéd — aki csak szülei parancsára lett mégis az én feleségem. Ezt én az esküvő előtt is tudtam, még’s feleségül vettem öt, mert azt gondoltam, hogy majd csak megszeret. Alig néhány héttel az esküvő után a debreceni helyőrség tiszti bálján megjelentem fiatal feleségemmel, aki egész éjszaka táncolt, különösen azzal a hadnaggyal, aki már leánykorában is udvarolt neki. Hajnalfelé két jóbarátom közölte velem, hogy fültanui voltak annak, amikor feleségem ezt súgta a hadnagynak: — Szeretlek, a tiéd leszek. — Amikor erről tudomást szereztem, hazarohantam. Feleségem nem sokkal később szintén hazajött, de én felháborodásomban nem engedtem be, Emiatt vesztünk össze véglegesen. Ezenkívül még más okokra is hivatkozott az ügyvéd, amikor házasságinak felbontását kérte. Többek között elpanaszolta azt is, hogy felesége és az ő édesanyja között napirenden voitak a veszekedések. Any- nyira elmérgesedett közöttük a helyzet, hogy az asz- szony becsületsértésért és rágalmazásért feljelentette anyósát. A debreceni törvényszék a lefolytatott kihallgatások alapjaa fel is bontotta az ügyvéd és az egykori szép- ségkirálynö házasságát.. A fiatalasszony azonban feUebbezett a táblához és a fellebbezési bíróság nem talált okot a házasság felbontására. Amig a válóperi tárgyalások folytak, az ügyvéd és a hadnagy párbajt vívtak, amely az ügyvéd súlyos sebesülésével végződött. A válóperi tárgyalások izgalmai következtében a fiatalasszony két ízben, ön- gyilkosságot is kísérelt meg. Most azután az ügy a kúria elé került, amely Ítéletében a következőket állapította meg: — Két tanú eskü alatt vallotta ugyan, hogy az udvarló előttük eldicsekedett, milyen kijelentést tett neki az ügyvéd felesége, ezt a kijelentést azonban az asszony tagadta, sőt tagadta maga az udvarló is. Minden valószínűség amellett szól, hogy az udvarló a bál mámoros hangulatában ismerősei és jóbarátai előtt bizonyára csak dicsekedett, — valószínűleg alaptalanul, — hogy milyen hódításéi vannak. A kúria azt sem ta.álta a házastársi kötelesség súlyos megsértésének, hogy az asszony becsületsértésért és rágalmazásért feljelentette férjének édesanyját. Ilyen feljelentés és pereskedés az anyós és a menye között a kúria szerint bontó okul nem szolgálhat. Ady Endre mm életéről, verseiről, jelieméről Irta: Révész Béla. Ara 60 lej. Vidékieknek is a pénz I és 10 lej portó előzetes beküldése- ! esetén azonnal szállítja a Keleti Ui- I ság kiadóhivatala Cluj—Kvár, strada B. L. Pop (volt Brassai u.) 5 sz. a.
