Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
ARA: 1,40 FORINT 1984. május 4., péntek XLI. évfolyam, 103. szám A TOT megtárgyalta Gondok az áruforgalmazásban MA Irodalomóra magánlakásban (3. oldal) A nyíregyházi főiskolai tangazdaság gyulatanyai üzemében 100 hektár napraforgót és 450 hektár kukoricát vetnek. Képünkön: Pályer István gépével a Ferenctanyán kukoricát vet. (Elek Emil felvétele) 4 tanácsok napirendién Szolgáltatás, szociális ellátás Felszántják a tanyák helyét Milliók földvédelemre Erősödik az agrártermelés kínálati jellege, és ez az elmúlt egy-két évben gondokat vetett fel. A közös gazdaságok az áruellátás színvonalának tartásához az eddigiekhez hasonló mértékben igyekeznek hozzájárulni, ám egyre többször találkoznak értékesítési nehézségekkel. A termelőszövetkezeti áruforgalmazás helyzete a korábbinál lényegesén bonyolultabb lett, és az érdekelt partnerekkel közösen kell megtalálni a kivezető utat, megválasztani a lehető legjobb megoldásokat — ezt állapította Az idén tizenegyedik alkalommal ad otthont Nyíregyháza a szervezéstudományi nyári akadémiának. Gyakorló szervező és vezető szakembereket várnak a július 9—13. közötti rendezvényre. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezési szakosztályának és megyei szervezetének eseményén a sikeresen alkalmazott korszerű, újszerű szervezési megoldásokról és a szervezői teljesítménynövelés lehetőségeiről szólnak az előadások. A témát három szekcióban vitatják meg a szakemberek. Az elsőben a korszerű szervezési technikákról és meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtöki ülésén, amelyen az áruforgalom helyzetét elemezték. Eleki János, a TOT főtitkára érzékletes számokkal mutatta be, milyen mértékben nőtt a tsz-ek árukibocsátása. A közös gazdaságok joggal vetik föl, hogy az áru mozgását nem követi a pénz megfelelő mozgása, azaz a partnerek most már mind többször csak tetemes késéssel fizetnek. A TOT adatai szerint a követel és tartozás egyen(Folytatás a 4. oldalon) azok alkalmazási lehetőségeiről szólnak, a másodikban a szolgáltató szervezetek, vállalatok működtetésének fejlesztési, szervezési módszereiről tanácskoznak, míg a harmadik szekcióban a szervezői teljesítménynövelés lehetőségeiről esik szó. Az akadémia zárónapján a szervezés területi helyzetéről és továbbfejlesztési feladatairól fórumot rendeznek az illetékes minisztériumi vezetők közreműködésével. A nyári akadémia előkészítő bizottsága a jelentkezéseket az SZVT titkárságán várja. Kisvárdán a dohánybeváltó üzem dolgozóinak egészségügyi, szociális, művelődési helyzetét, Fehérgyarmaton a szolgáltatásfejlesztési terv végrehajtását értékelte csütörtöki ülésén a tanács végrehajtó bizottsága. A kisvárdai testület értékelése szerint a dohánybeváltó üzem 45 dolgozója megfelelő munkakörülmények között dolgozik, ötszázhetven hektáron termeltetnek dohányt, tavaly 870 tonna száraz dohányt vettek át, az idén az év közepéig 600 tonna készáru be- és kitárolása, valamint 1300 tonna dohány kezelése a feladat. Az idén felújítják a szociális létesítményt, a nődolgozóknak a szezonon kívüli papíripari tevékenység folytatásához megfelelő munkakörülményeket teremtenek. Étkezésükről saját üzemi konyhájuk gondoskodik. Fehérgyarmaton a város lakosságán kívül 48 környékbeli község lakosságának igényeit is ki kell elégiteni 9 szolgáltató szervezeteknek, Az utóbbi három évben jelentősen — 525-ről 630-ra — emelkedett a kisiparosok száma, s 64-ről 73-ra nőtt a szakmák köre. A szolgáltatás ennek ellenére nem fejlődött a kívánt mértékben, mert az állami vállalatok és szövetkezetek nem mindig tudták megvalósítani fejlesztési elképzeléseiket. A Patyolat például megszüntette tisztítóüzemét, s várhatóan csak 1985- ben nyitja meg tisztítószalonját, addig felvevőhelyeken veszik át tisztításra a ruhaneműt. Javult, de korántsem megfelelő színvonalú a gépjárműjavítás, s szervizüzem létesítésére még kilátás sincs. Az asztalos- és vasipari szövetkezet javító részlege meghatározó szerepet tölt be az elektroakusztikai berendezések és háztartási gépek javításában. A lakáskarbantartásból az építőipari, szákipari és szolgáltatóipari szövetkezet, valamint az asztalos- és vasipari szövetkezet vállal részt, de az ilyen jellegű munkák zömét továbbra is kisiparosok végzik. Nem megfelelő a ruházati szolgáltatás, különösen sok gondja vg|i a lakosságnak amiatt, hogy kevés a férfiszabó, ma még nem elegendő a fodrászati szolgáltatás, csökkenteni kellene az órajavítás vállalási idejét. Javult viszont a személy- és áruszállítás, a kommunális szolgáltatás, és egyre jobban megfelel a lakosság vásárlási igényeinek a helyi áfész. Nemzeti kincsünk, a termőföld évről évre csökken. A parlagon heverő földek termőre fordítása érdekében több központi intézkedés született. A megyei földhivataltól kapott tájékoztatás szerint a közeljövőben csaknem tizenöt és fél millió forint vissza nem térítendő központi támogatást kapnak azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek növelik a termőterületet. A felszabadulás óta hazánkban 800 ezer hektárral csökkent a művelhető földterület. Megyénkben a csökkenés mértéke hasonló az országos átlaghoz, évente átlagosan ezerhektámyi. A szántóföldeket a jogszabály fokozottan védi. Egy kormányrendelet szerint az eddigieknél magasabb térítési díjat fizetnek azok a gyárak és vállalatok, amelyek szántóföldből vesznek el területet ipartelepítésre. A térítési díj is a központi földvédelmi alapba kerül. Ebből az alapból igényelhetnek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek az elhanyagolt földterület hasznosítását vállalják. Az alapból kamatmentes hozzájárulás is igényelhető földrendezések, földcserék, földátadások és nagyüzemi táblásítások térítésének fedezésére. A parlagterület nagyobb része elhagyott, romos tanyákon van. A vállalás, illetve a támogatás eredményeként idén nem kevesebb, mint 138 romos tanyát szüntetnek meg, s ezek helyén — több helyen már az idén — kukoricaföldek, gyümölcsösök lesznek. A tanyák eltakarítása nagy munkával jár. Szükséges eltávolítani a törmelék építőanyagot, a kútgyűrűket, a korhadt fákat. A támogatás a munkálatoknak csak egy részét fedezi. A romos tanyák eltűnésének nemcsak gazdasági, esztétikai haszna is lesz. Megyénk mezőgazdasági üzemei az igényelt összegnek mintegy a felét kapták meg. Pontosabban 15 millió 414 ezer forintot. A Nyírmadai Állami Gazdaság ebből az összegből 550 ezer forintot kap tanyák és gyepterületek felszántására. A kölesei tsz 200 hektár rossz minőségű gyepterületet fordít termőre, ezért egymillió 600 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kap. A nagycserke- szi tsz főleg azért részesül a támogatásból, mert 37 romos tanyát tüntet el a föld színéről. Ehhez a munkához 600 ezer forintot kapnak a nagy- cserkeszdek. A megyei földhivatal a megyei tanáccsal közösen ellenőrzi, hogy a központi támogatást valóban a kijelölt célra fordítják-e a mezőgazda- sági üzemek. (n. 1.) Nyíregyházám Szervezéstudományi nyári akadémia Farkas Bertalan a kiállítás megnyitóján. Farkas Bertalan megnyitójával Interkozmosz ’84 kiállítás Nyíregyházán Újra hasznosítani Óvjuk jobban környezetünket Több száz érdeklődő előtt nyitották meg Nyíregyházán tegnap délután az Interkozmosz ’84 kiállítást és előadói konferenciát. Az esemény- sorozatnak — amelyen hazánk részvételéről mutatnak be képeket, fotókat, kiállítási tárgyakat — a Tudomány és Technika Háza ad otthont. A május 3—10-e között nyitva tartó tárlat bepillantást nyújt az 1967- ben a szocialista országok között létrejött Interkóz- mosz-program életébe. A Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz tanácsának titkára, Baj Attila ismertette: a magyar kutatók, űrhajósjelöltek, orvosok, mérnökök összehangolt munkájára volt szükség, hogy a nemzetközi programban figyelemre méltó teljesítményt érjen el egy ilyen kis ország, mint hazánk. Az Interkozmosz négy legfontosabb kutatási területe, a kozmikus fizika, a kozmikus meteorológia, az orvosbiológia és az űrtávközlés mellett az utóbbi években az erőforráskutatás is fontos témája lett a közös erőfeszítéseknek. Ezután Farkas Bertalan alezredes, űrhajós beszélt a* négy évvel ezelőtti szovjet— magyar űrrepülésről. Megnyitó szavaiban utalt rá: a gyors technikai haladás mellett is minden űrrepülés tartogat valami kuriózumot a résztvevőknek. Éppen ezért a leggondosabb kiválasztás és felkészítés sem nélkülözheti a szerteágazó orvosbiológiai vizsgálatokat és a műszaki technikai kutatásokat. A nap folyamán Farkas Bertalan találkozott Varga Gyulával, a megyei párt- bizottság első titkárával. Az MTA Interkozmosz tanácsa, a TIT, az MTESZ, a MÉM Repülőgépes Szolgálata, az MHSZ és a MÉM RSZ nyíregyházi repülőklubja és a mezőgazdasági főiskola közös rendezvényét tudományos előadói konferenciával folytatták. Először dr. Szilágyi Tibor professzor, a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem Kórélettani Intézetének vezetője szólt az űrhajósok szervezetét legjobban igénybe vevő súlytalanságról. Ennek kedvezőtlen hatása izomsorvadásban és csont- ritkulásban nyilvánul meg. Dr. Remes Péter, a kecskeméti repülőorvosi intézet orvos-alezredese a legmodernebb vizsgálati eljárásokat mutatta be, amelyeket ma az űrorvostannak mindennap alkalmazni kell. Végül a távérzékelésről és az erőforráskutatásról hangzott el egy-egy előadás. Évente 1,2 millió tonna szilárd és 1,8 millió köbméter folyékony hulladék keletkezik a háztartásokban — ezt nevezik kommunális hulladéknak. Elhelyezése egyre nagyobb gondot jelent mindenhol — éppen ezért kellett például idén több mint hárommillió forintot pótlólag előirányozni a megyebeli településele hulladéklerakó helyeinek költségeire. De egyre nagyobb mértékű megyénkben az úgynevezett veszélyes hulladékok keletkezése is — a mezőgazdaságban mintegy 11 ezer tonna, az iparban pedig 63 ezer tonna keletkezik évente. Ezek közé tartozik a rossz gumiabroncstól kezdve a galvanizálás közben keletkező iszapig sok minden. Egy dologban azonosak: a környezetre, az egészségre ártalmasak — különösen nagyobb koncentrációban. Elhelyezésükről igen körültekintően kell gondoskodni — erről tárgyalt csütörtökön Nyíregyházán dr. Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese a megye vezetőivel. A megyében tavaly közel ötmillió forint bírságot róttak ki több üzemre a környezet veszélyeztetéséért — ám ez a pénz nem ide kerül vissza, ahol pedig szükség lenne rá. Többek között erről is szó esett a megbeszélésen, mint ahogyan téma volt a nyíregyházi társulásos formájú ve- szélyeshulladék-tároló anyagi támogatása, és az Elekterfém Ipari Szövetkezet által tervezett beruházás, mely kisebb üzemekben keletkezett galvánisza- pot hasznosítana újra. Emellett támogatást kér a megye a tanárképző főiskola botanikus kertje fejlesztéséhez is — a főiskolán szeretnének ugyanis bázist teremteni a jövő nemzedék környezetvédelmi, természetvédelmi neveléséhez. (A veszélyes hulladékok elhelyezésének gondjairól szóló írásunk lapunk 2. oldalán olvasható.)
