Kelet-Magyarország, 1984. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. május 4. 0©00©Q Kórus, jazz, filharmónia Koncertek Nyíregyházán Több műfaj között válo­gathatnak az elkövetkező na­pokban a zenebarátok a Nyír­egyházán rendezendő kon­certeken. Május 5-én délelőtt 10-től énekelnek a művelő­dési házban a megye első ka­tegóriás kórusai. Fellép a kis- várdai ifjúsági vegyes kar, a mátészalkai pedagógus kórus, a Nyírbátori ÁFÉSZ Tinódi vegyes kara, a fehérgyarmati vegyes kar és a Liszt Ferenc vegyes kar Vásárosnamény- ból. Zárul a jövő héten az idei hangversenyévad. Nyíregyhá­zán az Országos Filharmónia hat előadásból álló bérleti so­rozatot szervezett, melynek befejező hangversenyét má­jus 9-én a művelődési ház­ban tartják. A Miskolci szim­fonikus zenekart Mura Péter vezényli, az est szólistája Nagy Péter zongoraművész. A mű­soron Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya, Ra- val: G-dúr zongoraversenye és Brahms szimfóniája szere­pel. Magykóllói program Táncház, filmklub, kamaraszínház Változatos szabad idős progra­mokat kínál a nagykállói műve­lődési ház májusi műsorterve. A legifjabb közönségre gondol­va a gyermekeknek bábkészítő foglalkozást, rajzversenyt, film­vetítést, táncházat szerveztek, s biztosan nagy sikere lesz majd 7-én a kedves rajzfilmfigurának, Hugónak, a vízilónak. A fiatalok­nak a videodiszkóban szól a zene több alkalommal, s már biztosan sokan készülnek Soltész Rezső koncertjére, amelyen közremű­ködik Eszményi Viktória, HeiUg Gábor és a Media együttes. Ballagási ünnepségre készül­nek a Ságvári Endre kollégium végzős diákjai, ezen a Kállai kettős népi együttes ad műsort. A fillmbarátkör tagjai A postás mindig kétszer csenget című nagy sikerű alkotást láthatják és beszélhetik meg. Színháznaptár A Móricz Zsigmand Szín­ház műsorán az elkövetkező egy héten át a legutóbb be­mutatott zenés vígjátékok szerepelnek. Pénteken a Bla- ha- és a Bihari-bérlet tulaj­donosai láthatják a Madame Louise szalonját, szombaton, a Kiss Mányi-bérletben hat­órai kezdettel a Lyuk az életrajzon következik. Hét­főn este a Madame Louise-t a József Attila és a Szigli­geti-bérleteseknek játsszák, szerdán és csütörtökön a Lyuk az életrajzon látható, 9-én a Jászai—Kós, 10-én a Vörösmarty—Bajor össze­vont bérletben. Folytatódnak a művelődési házban a szín­ház kamaraelőadásai: az Oszlopos Simeont ma este nézheti meg a közönség. Már az utcára került az idei színházi évad végéig ösz- szeállított műsorterv. A sze­zon utolsó előadását a kő­színházban június 6-án tart­ják. Hat darabot játszanak a hátralévő időben, ebből egy a bemutatás előtt álló Élet és halál játéka a hamusiva­tagban című dráma, mely­nek premierje május 19-én lesz. A Lyuk az életrajzon, a Madame Louise mellett még négyszer adják elő a gyer- rrtekdarabot, A bűvös fuvo­lát. Azok figyelmébe ajánl­juk, akik nem szeretnék el­mulasztani a lehetőséget: még egyszer és a szezonban utoljára látható az Oszlopos Simeon május 22-én és a Nem félünk a farkastól má­jus 25-én. Társulatunk több nyári előadásra, illetve ven­dégszereplésre készül. Lesenyei Márta művészete A Mai magyar művészet soro­zat kortárs képzőművészek mű­helyébe kalauzol el. A legújabb kötet Lesenyei Mártát mutatja be. Művészete Igen széles ívű és sok­rétű: az érmektől a kisplasztiká­ig, a nagyméretű köztéri szokrok és síremlékek soráig terjed. Munkásságának fő terét a nő­éi gyermekábrázolások jelentik. Alkotásaiban a valóság és a me­se, néha a mitológia különös ke­verékét nyújtja anélkül, hogy a szürrealizmus útjára térne. Alakjaiban megjelenik a szemé­lyiség, a környezet, az atmoszfé­ra. Színek és napfény, tragédia és boldogság, mind-mind megannyi építőköve szobrainak. Lesenyei Márta szobrászművész munkás­ságát Kratochwlll Mimi ismerte­ti. A Képzőművészeti Kiadó új­donságát színes és fekete-fehér reprodukciók díszítik. Képünkön az Óvodások című alkotás lát­ható. Irodalmi Presszó Május első jeles irodal­mi eseménye a vasárnapi irodalmi matiné. A Sza- bolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat valamint a me­gyei írócsoport ismét szét- küldte meghívóit az Iro­dalmi Presszó rendezvé­nyeire. A matiné vendége má­jus 6-án Petrőczi Éva. A házigazda Katona Béla mutatja be a költőnőt, méltatja közelmúltban megjelent Hárfakalitka cí­mű verseskötetét. Az iro­dalmi délelőttön közremű­ködik Jancsó Adrienn színművész. Az irodalmi matiné vasárnap 10 órakor kezdődik a Korona bár- helyiségében. Péntek: Néhány napja kez­dődött meg az alkotó munka a sóstói nemzetközi művésztele­pen, külföldi és hazai szobrászok dolgoznak a Blaha Lujza sétány épületében. Ebből az alkalomból nyíUk a táborhoz kapcsolódó ki­állítás a megyei művelődési ház Lenin téri kiállítótermében a művésztelep egyik lelkes résztve­vője, az évről évTe visszajáró Szabó István szobrászművész al­kotásaiból. A tárlat megnyitója délután négykor lesz. Este hétkor várja a nosztalgia­diszkó a régi törzsvendégeket és mindazokat az érdeklődőket, akik szívesen hallgatják meg tár­saságban a régebbi évek sláge­reit. Szombat: Délelőtt 10-től csen­dül föl a dal a megye első kate­góriás kórusainak bemutatóján. Délután háromtól ötig a kicsiket fogadják a népművelők az „Apá­ról fiúra . .. lányoknak is” soro­zat most következő foglalkozásán. Vasárnap: Délelőtt 10-re várják a gyerekeket a Meseikert-báhszín- ház előadására. A legkisebbek a Csodálatos kalucsni történetét láthatják. Délután háromtól ötig a Vajda-bokori gyerekeknek szer­veznek programot az ottani kLubkönyvtárban — elsősorban azzal a céllal, hogy a könyvekkel minél jobb barátságot kössenek. Az ötórai teához természetesen ötkor szólal meg a zene a klub- kávéházban, este hétkor pedig az érdeklődők a Hangsúly című rádiós folyóirat nyilvános hang- felvételén vehetnek részt. A mű­sorban a debreceni és a nyíregy­házi színház tagjai működnek közre. Hétfő: Folytatódik a fiatalok­nak szóló egészségügyi felvilá­gosító előadássorozat, délután 3 órai kezdettel. Kedd: A művelődési ház szer­vezi a napközis nevelők tovább­képzését délután NagykáUóban a napköziben. Két előadáson fo­gadják a régi filmek iránt ér­deklődő közönséget a nosztalgia­moziban. Szerda: Nyírbátorba mennek a napközis nevelők, a továbbkép­zés keretében megismerkednek a különféle gyermekjátékok ké­szítési technológiájával. Este hét­kor kezdődik a filharmóniai kon­cert. ★ Nagy érdeklődéssel kísért ren­dezvényre készülnek a Honvéd utcai művelődési házban: 5-én este hattól divatbemutatót tarta­nak. Vendégségben Szolnokon Szabolcs-Szatmár megyei napokat rendeznek a szol­noki megyei művelődési és ifjúsági házban. Az április 27-én kezdődött és május 11-ig tartó rendezvénysoro­zat keretében kiállítás nyílt a nyíregyházi díszítőművé­szeti stúdió tagjainak mun­káiból, megyénkbeli üzemek termékeiből, a nyíregyházi fotoklubban és a megyei gyermek-képzőművészeti tá­borokban készült fotókból és tárgyakból, Felső-Tisza-vi- déki szőttesekből és mester­kendőkből. Műsort adnak a bábosok, s most készül a be­mutatkozásra a Nyíri amatőr- filmklub és a 4. sz. iskola kó­rusa. Az Ófehértói Takarék- szövetkezet 1983-ban költözött új épületbe. A hagyományos szolgálta­tások — betét- és köl- csönkezelés — mellett átutalási betétszámlát, biztosítási kötvényeket kezelnek, személygépko­csi-befizetéssel és a fel­vásárlások pénzügyeivel is foglalkoznak. A jelen­legi betétállomány 8, a kölcsön összege kétmil­lió forint, (jávor) DRÁGA AZ ÉGETÉS Veszély! rejt a hulladék A mezőgazdaság és az ipar modernizálódásának sajnos nemcsak áldásait élvezzük, de kártevéseit is viseljük, hi­szen soha nem látott méretekben növekszik a levegő és a vi­zek szennyezése, egyre nagyobb mennyiségben kerülnek ki ; mezőgazdasági üzemekből és a gyárakból, az összefogla­lóan veszélyes hulladékoknak nevezett, környezetet és egész­séget károsító anyagok. Mint a megyei tanács mű­szaki, kommunális és kör­nyezetvédelmi bizottságának legutóbbi ülésén is elhang­zott, a megye 101 ipari, 250 mezőgazdasági és 123 kis­ipari termelője évente mind- összesen 62 ezer tonna hulla­dékot termel, s ezen meny- nyiségből 41 ezer tonna biz­tonságos elhelyezése nem megnyugtató. Azonban nemcsak az elhe­lyezés okozhat — nem csu­pán átvitt értelemben — fő­fájást, hanem az üzemek je­lentős részének a problémá­hoz való viszonya is, hiszen a veszélyes hulladékok ke­letkezéséről, kezeléséről, ár­talmatlanításának módjá­ról kötelezően előírt adat­szolgáltatást, az ipari üze­meknek csak 70 százaléka teljesíti. A hulladékok bizonyos faj­táinak, így az állati eredetű hulladékok egy részének ár- tarmatlanítása, a fáradt olaj kezelése, valamint az ólom- és egyéb fémhulladékok új­rahasznosítása, részben meg­oldottnak tekinthető, ez azon­ban a gondok kisebbik ré­szét jelentik csak. Igaz, be­csülendő erőfeszítéseket tesz­nek egyes üzemek, köztük az Alkaloida, az Elekterfém, az 5. számú Volán Vállalat a gondok felszámolására, de egyebek közt a pénzügyi for­rások csekélysége miatt las­sú a folyamat. Egyes területeken később megvalósítható tervek is szü­lettek; az újonnan létesíten­dő szemétteleppel párhuza-* mosan, ahhoz csatlakozva épül majd a veszélyes hulla­dékok elhelyezésére alkal­mas tároló Nyíregyházán, és Záhonyban is kialakultak már a tervek. Tényként könyvel­hető el, hogy elsősorban a geológiai adottságok miatt, regionális jellegű, veszélyes hulladékot kezelő telep Sza- bolcs-Szatmárban nem épül, de az még kérdéses: hol és mikor lesz felépíthető? Azonban nemcsak a táro­lásról és a megsemmisítésről kell az erre hivatottaknak gondoskodniuk, hanem leg­alább ekkora mértékben az újrahasznosításról is, amire megyénkben eddig csak této­va lépéseket tettek. Igaz, számos esetben nem is lenne értelme gyáranként, üzemenként megkísérelni a megoldást, hanem területi, sőt országos mértékben kell erről gondolkodni. így pél­dául figyelmet érdemel az Elekterfém képviselőjének beszámolója, aki elmondta, hogy a bécsi üzemek összes galvániszapot termelő üze­mének hulladékát egyetlen nagy telepen hasznosítják, s ez minden érdekeltnek kifi­zetődő vállalkozás. Az ország néhány pontján nálunk léte­sített telep feltehetően ha­sonló hasznot hajthatna. Végül fontos megemlíteni még egy szempontot. Azt, hogy a hulladékok égetéssel való megsemmisítése egyre nagyobb terhet ró a vállala­tokra, hiszen míg korábban egy tonna elégetése 4800 fo­rintba került, addig ma már ugyanezért 7000 forintot kell fizetni. Speidl Zoltán István, a király L assan egy éve lesz, hogy egyre-másra érkeznek hozzánk Koltay Gábor új filmsike- Irének hírei. A nyári ki­rálydombi előadások, a le­mezek és kazetták után a napokban filmen is közön­ség elé került az István, a király — szakítva a hagyo­mányos forgalmazási elv­vel — egyszerre mind a tizenkilenc megyében. A forgatókönyvírók — Boldizsár Miklós, Koltay Gábor, Bródy János — olyan drámai szerkezettel vázolják fel a 996 és az ezredik esztendő közötti időszakot, amelyben a tör­ténelmi igazság összetett­sége jelenik meg; István az Európában való meg­maradás lehetőségét az ősi szabadságjogok feladásá­ban, a keresztény hitben, a modern államberendezke­désben látja. A vele szemben álló Kop­pány az ősi jogok és szo­kások talaján áll, az ő sza­badságeszménye a totális függetlenség, az idegen be­folyásoktól mentes állam­aikat. Kettőjük összecsa­pásának árnyékában fel­lelhető szenvedésekről és örömökről, megsebzett hi­tekről, kicsinyes haszonle­sésekről és igaz tragédiák­ról szólnak az alkotók. Nagy érdeme al filmnek, hogy főhősét, Istvánt — Pelsőczy László kitűnő alakításában — vívódó, meg-meg keseredő ember­nek láttatja, aki vállalja küldetését, annak ellenére is, hogy az emberileg bol­dogtalanná, magányossá teszi. Olyan győztes ő, aki­nek lelkét nagy-nagy fáj­dalmak marcangolják. A robusztus alkatú Koppány (Vikidál Gyula) mozgása, temperamentuma, zakla­tott igazságkeresése s az ősi erényekbe vetett hite is meggyőző. Voltaképpen ő is tragikus alak. Rajtuk kí­vül hangsúlyos szerepek­ben alakítanak maradan­dót. Berek Kati, Sára Ber­nadett, Victor Máté, Balá- zsovits Lajos, Deák „Bili” Gyula, valamennyien se­gítve a főhősök jellemfej­lődését. A nagyszerű szereposz­táson túl a film másik nagy értéke a Bródy János verseire szerzett Szörényi Levente-muzsika, amely az utóbbi évek vitathatatla­nul legnagyobb teljesítmé­nye a rockműfajban. Az egyenletes színvonalú zene egyszerre táplálkozik a magyar népzenéből, a re­gősök zenei hagyományai­ból, az egyházi muzsikából és a mai keményrockból, ezáltal lehetőséget teremt az egymással szemben álló alakok és csoportok zenei jellemzésére is. Koltay Gábor, a film rendezője olyan látvány- keretet teremt filmjéhez, melynek hatása meghök­kenti, majd egyre inkább magával ragadja a nézőt. A szín-, a fényi-és a moz­gásvariációk sokasága, ba­rokkos gazdagsága nem fedi el a történelmi drá­mát, hanem emberközelbe hozza azt. Hamvas László Beleszaladt a késbe... . .. legalábbis ezt áUította a vádlott, Szarka Gyula huszonhat esztendős nagycserkesz! alkalmi munkás — unokatestvére sérülé­séről. Hogy miért tartotta volna pontosan a másik hasa magassá­gában tizenhárom centis kését, arra elfogadható választ nem tu­dott adni. A rokon férfinek tu­lajdonképpen még szerencséje is volt, mert a penge elakadt a bordáján, s „csupán” a kötőszö­vetet és az izmokat vágta át. Gyógyulása mintegy három he­tet vett igénybe. Pedig nem úgy indult az este december 29-én, mint ami ilyen véres kifejletbe torkollik. Az unokatestvérek együtt mentek haza Nagycserkeszre munka után. A buszról leszállva azon­ban — jó szokás szerint — előbb a kocsma felé vették útjukat. Addig iszogattak, míg sikerült hajbakapniuk. Ennek ellenére hét óra tájban együtt indultak to­vább. A veszekedés folytatódott, mígnem — majdnem szó szerint — utolsó érvhez folyamodott Szarka, elővette a kését... A fiatalember már rutinos vád­lottként állt bíróság elé, koráb­ban garázdaságért, s erőszakos cselekményei miatt háromszor adott munkát az igazságszolgál­tatásnak. Legutóbbi büntetésé­ből 1981 végén szabadult. A Nyír­egyházi Városi Bíróság dr. Bod­nár Zsolt tanácsa súlyos testi sértés bűntettében találta bű­nösnek Szarka Gyulát, s jogerős határozattal egy év és két hónap börtönre ítélte, valamint két esz­tendőre eltiltotta a közügyektőL (Pd)

Next

/
Oldalképek
Tartalom