Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-21 / 144. szám

11 Kelet­Inagyarország HXXXVII. évfolyam, 144. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. június 2L^zomba^ MA Á székelyi kacsa titka (3. oldal) Gyermekvilág (7. oldal) | Építő­táborok vente visszatérő hír az I 3 újságokban: nyitnak az ■■ri önkéntes nyári épí­tőtáborok. Mégsem változat­lan tartalmú az évek mú­lásával ez a hír. Időközben országos mozgalommá szé­lesedett a hajdani, roman­tikus hansági vállalkozás. A diákok bekapcsolódása1 a nyári (és őszi) idénymunká­ba egyre nagyobb jelentő­ségű nemcsak termelési ér­tékben, hanem azért is, mert számos mezőgazdasági és építőipari munkában nélkü­lözhetetlen. A központi, me­gyei és egyetemi táborok létszámát egyébként az öt­éves és éves munkaügyi ter­vek részeként tervezik, ke­zelik. Megyénk tanulóifjúsága is kezdettől fogva tevékeny részese ennek az országos mozgalomnak. Az idén — június 22-től augusztus 2-ig — mintegy ötezer szabolcs- szatmári szakmunkásjelölt, közép- és főiskolás vesz részt a nyári munkákban: négy turnusban két-két hé­tig szedik majd a gyümöl­csöt, kötözik a szőlőt, segí­tenek az építőknek. Ebben az évben a tabdi, a bócsai, a boglárlellei, a bicskei, a répceszentgyörgyi, a bodakajtori és a lakiteleki építőtábor várja a szabolcsi fiatalokat, akik ezeken a he­lyeken a mezőgazdasági munkában segédkeznek majd. Egyre több az ország­ban az úgynevezett szako­sodott építőtábor, amelynek célja a termelőmunka mel­lett a fiatalok felkészítése a leendő, vagy éppen válasz­tandó szakmájára. A jö­vendő szakmunkásait me­gyénkből Budapesten a 31-es számú Építőipari Vállalat és a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat, Miskolcon a Lenin Kohászati Művek, Ta­tabányán pedig a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat várja. Hagyomány már, hogy a korábbi építő­táborokban kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó fiatalok külföldön dolgozhatnak, ezen a nyáron megyénkből százan Lengyelországban vesznek részt a nyári mun­kában. H elentős feladatokat ró ezeknek a munkáknak a megszervezése az állami gazdaságokra, ipari vállalatokra is. Nem csupán gazdasági okok miatt kell a diákok szervezett foglalkoz­tatását komolyan kezelni, félreismerhetetlen e táborok nevelőszerepe is. Ha rövid is a tábori turnusok ideje, alkalmas arra, hogy ismere­tet szerezzenek a gyakorlati munkával, s tapasztalataik­kal kiegészítsék az iskolá­ban tanultakat. B. G. A leszerelésért, a békéért Áz OBT nyilatkozata a nyugat-európai békemozgalmak közös fellépéséről Az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatot tett közzé: ebben üdvözli és tá­mogatásáról biztosítja a nyugat-európai békemozgal­mak legutóbbi közös fellépé­sét, melynek során 12 NATO- ország békemozgalmainak képviselői felkeresték a NATO főtitkárhelyettesét, s tiltakoztak amiatt, hogy a fegyverkezésben és a feszült­ség fokozására érdekelt erők továbbra is az enyhülé­si folyamat visszafordítására, a fegyverkezési verseny fo­kozására törekednek. A Béke-világtanács buda­pesti elnökségi ülésének szellemében a nyugat-európai haladó és békeszerető erők követelik, hogy függesszék fel a NATO azon határozatát, melynek értelmében ameri­kai gyártmányú eurostraté- giai fegyvereket, új fegyver- rendszereket helyeznek el kontinensünkön. A nyugat­európai haladó és békeszere­tő erők arra szólítják fel a józan, a háború megakadá­lyozásában érdekelt néptö­megeket, hogy határozottan foglaljanak állást az eny­hülés folytatása mellett, s emeljék föl szavukat minden olyan kísérlet ellen, amely veszélyezteti az európai tör­ténelemben egyedülálló tar­tós, békés fejlődést. Meggyőződésünk, hogy a békét kívánó társadalmi erők közös fellépésével, szilárd akaratával és következetes harcával el lehet érni, hogy Európa és a világ valameny- nyi országának kormányai tárgyalóasztalhoz üljenek és konstruktív párbeszédet kezdjenek a béke és az eny­hülés megerősítéséről, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séről, a leszerelés megvaló­sításáról, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséről. Az OBT továbbra is kész arra, hogy minden olyan kezdeményezéshez és akció­hoz csatlakozzék, amely a bizalom légkörének helyreál­lítására, az enyhülés terén el­ért eredmények megszilár­dítására és továbbfejleszté­sére irányul. A szovjet—magyar ürpáros látogatása Borsod és Heves megyében Valerij Kubászov, a Szo­juz—36 parancsnoka és Farkas Bertalan kutató űrha­jós — az első szovjet—ma­gyar űrpáros —, valamint az Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi repülésirányí­tó parancsnoka vezette szov­jet küldöttség és Magyart Bé­la kiképzett űrhajós vidéki programja pénteken Borsod- Abaúj-Zemplén megyében folytatódott. A vendégeket Nyíregyházá­ról elkísérték a megyehatárig Szabolcs-Szatmár párt- és ál­lami vezetői. Tokajban Bor­sod és a nagyközség párt- és állami vezetői fogadták a ven­dégeket. A két kozmonautát kenyérrel, sóval és papriká­val köszöntötték a helybeliek, a fiatalok virágcsokrokkal kedveskedtek nekik. Az út innen Miskolcra vezetett, a közbeeső falvakban zászlócs­kákkal integető apróságok, úttörők, felnőttek éljenezték a vendégeket. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan Miskolc határában nyitott gépkocsiba szállt át: a József Attila, a Szeles és a Kazinczy utcán végig lelkes tömeg köszöntötte az érkező­ket. Zúgott a taps, valóságos virágesővel fejezték ki örö­müket a kedves vendégek láttán, akiket a megyei párt- bizottság épülete előtt ünne­pélyes külsőségek között fo­gadtak. A zászlódíszbe öltö­zött városközpontban ezrek és ezrek várták az űrhajósokat és kíséretük tagjait. A pártszékház előtt nagy szeretettel, baráti kézszorítás­sal üdvözölte őket Grósz Ká­roly, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei pártbizottság el­ső titkára és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, valamint a megye párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteinek szá­mos képviselője. A pártbizott­ságon tájékoztató hangzott el az észak-magyarországi terü­let életéről és tevékenységé­ről, s az űrpáros is tartott rö­vid élménybeszámolót a koz­moszbeli utazásról. A vendégek ezután a me­gye egyik legnagyobb ipari központját, a diósgyőri Lenin Kohászati Műveket keresték fel. A szívélyes fogadtatást pergő események követték: a tanácsteremben díszoklevelet, emlékplakettet és dísztőrt kaptak a kozmonauták, aki­ket itt tiszteletbeli kohásszá avattak. Megtekintették az elektroacélmű Il-es üzemét, ahol a Szojuz—36 nevet fel­vett szocialista brigád tagjai­val beszélgettek és brigád­napló-bejegyzésükkel, ko­hászkalapok dedikálásával örökítették meg ittjártukat. Valerij Kubászov és Far­kas Bertalan délután a mis­kolci sportcsarnokban nagy­gyűlésen tájékozott a város lakóival. A magyar és a szov­jet himnusz, valamint az el­nöki megnyitó után Grósz Károly beszédében hangsú­lyozta: hazánk első űrhajó­sának repülését, a magyar tudósok, mérnökök alkotása­inak gyakorlati alkalmazását mindenekelőtt az tette lehe­tővé, hogy hazánk szilárd és (Folytatás a 4. oldalon) Befejeződtek Nyíregyházán az országos útügyi napok Két napon át tanácskoztak az útügyi szakemberek Nyír­egyházán, a tanárképző főis­kolán. A Közlekedéstudomá­nyi Egyesület közúti szakosz­tálya és nyíregyházi szakcso­portja rendezésében tartották meg az országos útügyi napo­kat. A mintegy 250 résztvevőt Ojtozi János, a KTE megyei szervezetének elnöke köszön­tötte, majd Hegyi Kálmán, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta megnyitójában az úthálózat megóvásának je­lentőségét, a szűkös fejlesztési lehetőségek mellett az átgon­dolt munka szükségességét. László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se a közúti szállítás megyei jelentőségéről beszélt. Az utóbbi tíz évben négyszeresé­re nőtt a szabolcs-szatmári utakon az áruszállítás, míg a személyforgalom háromszoro­sára emelkedett. Naponta 60 ezer ember utazik munkahe­lyére, az utakon 30 ezer sze­mélygépkocsi közlekedik. A megye úthálózatának fej­lődését Papp Gábor, a közúti igazgatóság vezetője ismertet­te. Amíg a felszabadulás idején az állami utak 85 szá­zaléka egyszerű Jcövesút volt, s az átlagos szélesség alig ha­ladta .meg a 3 métert, addig napjainkban szinte kizárólag aszfalt burkolatú utakon zaj­lik a forgalom. Az 1965-ben elhatározott 15 éves fejleszté­si program alapján a mint­egy 2100 kilométer hosszú ál­lami úthálózaton nagyarányú burkolatszélesítési és -erősíté­si munkálatokat hajtottak végre. A megyében levő utak átla­gos szélessége 5,8 m. Kedve­zőtlen viszont, hogy az utak kétötödének teherbíró képes­sége még mindig nem éri el a kívánt szintet, pedig a nagy raksúlyú teherautók és ka­mionok forgalma a mellék­és összekötő utakon is meg­jelent, A főúthálózat korsze­(Folytatás a 4. oldalon) Megtartotta alakuló ülését a Nyíregyházi Városi Tanács A végrehajtó bizottság eskütétele. (Elek Emil felvétele) Pénteken tartotta alakuló ülését a Nyíregyházi Városi Tanács. A 92 tagú testület tagjait, az alakuló ülésen megjelent vendégeket — dr. Tar Imrét, az MSZMP Sza­bolcs-Szatmár megyei Bizott­ságának első titkárát, dr. Pénzes János megyei tanács­elnököt, Szemerszki Miklóst, a nyíregyházi városi pártbi­zottság titkárát, dr. P. Szabó Gyulát, a Hazafias Népfront megyei elnökhelyettesét, Je- szenszki Gábor és Gilányi János országgyűlési képvise­lőket, valamint a város dísz­polgárait — a korelnök, Nagy Barnabás köszöntötte. A alakuló ülésen először 5 tagú ügyrendi bizottságot vá­lasztottak, amelynek elnöke, Jaczkó Pál jelentést tett a ta­nácstagok megválasztásának törvényességéről. Ezt köve­tően Lukacs Sándorné, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára a bizottság nevében javaslatot tett arra, hogy a végrehajtó bizottság tagjainak számát a tanácsülés 13-ban állapítsa meg. Ezután a népfróntbizottság javaslatá­ra a tanácsülés megválasztot­ta a tisztségviselőket. A ta­nács elnökévé ismét dr. Gyu- ricsku Kálmánt, elnökhelyet­tessé dr. Petrus Istvánt és Czakó Istvánt választották. A tanács tagjai általános elnök- helyettessé drr Petrus Istvánt jelölték. A tisztségviselők megvá­lasztását követően dr. Pénzes János megyei tanácselnök be­jelentette, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén dr. Nagy Ár­pádot, a városi tanács vb-tit- kárát, saját kérésére, érde­mei elismerése mellett, más. beosztásba történő áthelyezé­se miatt felmentette, a végre­hajtó bizottság titkárává 1980. július elsejétől meghatározat­lan időre dr. Körössy Kál­mánt, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettesét ne­vezte ki. A tanács tagjai ezután a népfrontbizottság javaslatárá a végrehajtó bizottság tagjá­vá választotta Czakó István tanácselnök-helyettest, dr. Gyuricsku Kálmán tanácsel­nököt, dr. Hársfalvi Péter tanszékvezető főiskolai ta­nárt, Kerekes Imrét, a Kemév igazgatóját, dr Kovács Ist- vánnét, a Száév főépítésveze­tőjét, dr. Körössy Kálmánt, a végrehajtó bizottság titkárát, Leflerné Munkácsi Máriát, a Nyírségi Nyomda retusőrét, Markovics Gyulát, a Vagép vállalat igazgatóját, dr. Mo­hácsi Lászlót, a megyei kór­ház osztályvezető főorvosát, dr. Petrus Istvánt, a tanács általános elnökhelyettesét, Szűcs Mihályné boltvezetőt, Tukacs Sándornét, a városi népfrontbizottság titkárát és Varga Gyulát, a városi párt- bizottság első titkárát. »NAz ünnepélyes eskütétel után a tanácsi gazdálkodás el­lenőrzésére a testület 5 tagú számvizsgáló bizottságot vá­lasztott, amelynek elnöke Mesterházi Márta lett. Ezután dr. P. Szabó Gyula a Hazafias Népfront megyei elnökségének javaslatát is­mertette, amelynek alapján a városi tanács tagjai előbb nyílt, majd titkos szavazással öt megyei tanácstagot vá­lasztottak. Nyíregyháza vá­rost az elkövetkező öt évben dr. Csépányi Ferenc római katolikus kanonok, dr. Gyu­ricsku Kálmán városi tanács­elnök, Nádasi Zsuzsanna, a nyíregyházi papírgyár gépke­zelője, Seres Antal, a Száév műszaki igazgatóhelyettese és dr. Tisza László, a megyei ta­nács elnökhelyettese képvise­li a megyei tanácsban. A megyei tanácstagok meg­választása után dr. Pénzes János megyei tanácselnök a múlt évi társadalmi munká­ban elért eredményekért, a települések közötti verseny­ben elért második helyezésért gratulált a tanács tagjainak és vezetőinek, majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a népfront megyei elnöksé­ge nevében átnyújtotta a he­lyezéssel járó zászlót, amely- lyel együtt 500 ezer forintot kapott a megyeszékhely. Az elismerő szavak után a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága nevében köszöntötte a megválasztott tanácstagokat, a végrehajtó bizottság tagjait és a tisztségviselőket. Az alakuló tanácsülésen 105 népi ülnököt választottak a testület tagjai. Nyíregyháza kommunistái­nak nevében Szemerszki Mik­lós, a városi pártbizottság tit­kára köszöntötte a testület tagjait, majd dr. Tar Imre a párt megyei végrehajtó bi­zottságának üdvözletét tol­mácsolta a június 8-án meg­választott tanácstagoknak, a végrehajtó bizottság tagjai­nak, a tisztségviselőknek és a népi ülnököknek, akik felelős­ségteljes és fontos megbíza­tást kaptak választóiktól. El­mondta: a jelölő gyűléseken kétszázezernél többen vettek részt, s mintegy nyolcezer ész­revétel hangzott el. Ezek nagy része indokolt, reális, többsé­gük a következő tervidőszak­ban megvalósítható. — Én optimista vagyok — folytatta a megyei pártbizott­ság első titkára —, mert a mi választóink nemcsak kértek, hanem felajánlották munká­jukat, tehetségüket, s vállal­ták, hogy segítenek megolda­ni feladatainkat. Pártunk XII. kongresszusa — számolva a külső és belső lehetőségekkel — nagyon reális, világos, egy­értelmű politikát fogadott el, olyan programot adott, amely biztosítja a továbbfejlődést. A mi pártbizottságunk is tel­jesíthető programot hirdetett, amely garancia megyénk di­namikus fejlődéséhez. Befejezésül a megyeszék­hely tanácsi testületének fel­adatairól szólt, amelyet csak a választókkal kialakított jó együttműködéssel lehet meg­valósítani. A jókívánságokért dr. Gyu­ricsku Kálmán tanácselnök, a megyei tanácstagok nevé­ben pedig Seres Antal mon­dott köszönetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom