Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-21 / 144. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 21. Ágy, asztal és a jegyzet... Pontokból következtet a tételre FBiskolások a vizsgaidőszakban A nyíregyházi tanárképző főiskolán ezekben a napokban csap legmagasabbra a vizsgaláz: a nehezebb szigorlatokat a végére hagyják a hallgatók, s akinek utóvizsgát rendelt a sors, szintén a vizsgaidőszak végén teheti le. Mikor van nappal? A főiskola ezerötszáz nappali tagozatos hallgatója a legváltozatosabb módon készül a négy-öt vizsgára. Van, aki összetéveszti — vagy szándékosan felcseréli — a nappalt az éjszakával. Állítólag jobb úgy tanulni, ha a többség nem azzal foglalkozik. Nappal aludni egyébként is romantikusabb, mint a hagyományos módon, éjszaka. Komoly gondot okoz a tanulás megszervezése Kiss Attilának és feleségének. A házaspárok folyosóján kaptak egy kis szobát, de a főiskolásoknál — úgy látszik — a házasság fogalmához a tankönyvek és jegyzetek megosztása is hozzátartozik ... Tény az, hogy az általános tantárgyakból csak egy könyvük van, és így kénytelenek együtt tanulni. Vizsga mellé jogosítványt! — No, azért nem esünk kétségbe — nyugtat meg a fiatalasszony, aki orosz-történelem szakos. — Gyakran szervezünk különprogramOt, ilj^éhkor á máSik' ül á könyvhöz. Én vásárolni szöktem bemenni a városba, az ünnepi könyvhéten sok időt és pénzt elvertünk a könyvsátrak előtt. A művelődési központ programjaira is eljárunk. — Itt a főiskolán a diákpolitikusok klubjába megyünk le egy-egy jó vitára, én pedig szervező titkár vagyok egy alapszervezetben és a KISZ-munka a vizsgaidőszakban sem hal meg teljesen — mondja Kiss Attila. A matematika-technika szakos hallgatóknak a vizsgákon kívül még egy fontos dokumentumot ad a technika tanszék: gép jármű-vezetői jogosítványt szerezhet, aki akar. Az elméleti tudnivalókat a tanszék előadói tartották, a gyakorlati vezetést az ATI oktatóitól tanulták meg a hallgatók. — Nagyon kedvezményesen jutunk így a jogosítványhoz — szól Tóth Katalin. — Most a vizsgák mellett már gyakran lapozzuk a KRESZ-könyvet is, a szobatársak közül Fodor Erzsivel járunk vezetni. Így aztán nem kell azon törni a fejünket, mivel üssük agyon az időt, ha már a könyvek 'elfárasztot- tak bennünket. Nyúlszőr bajusz, Misa-mackó — Moziba is gyakran járunk, az ismert amerikai filmet, a Hairt már harmadszor nézzük meg — egészíti ki Burzuk Mária. — Én még egy pár napos barlangtúrát is beiktattam a barátaimmal a vizsgák közé. Nyúlszőr pamacsot ragasztottak Chaplin orra alá, az olimpiai mackó békésen megfér az ismert filmsztárok képei mellett, a faliszőnyeget jelmondat díszíti: az ember szerzője és szereplője saját drámájának. A szobát jegyzetek, térképek, .. lexikonok uralják: ilyen környezetben készül a vizsgára Bedecs Katalin és Bajzát Mária. — Együtt tanulunk a szigorlatra, Mari átjön hozzánk — mondja Bedecs Kati. — Igaz, így rendszeresen megtárgyaljuk a körülöttünk történő eseményeket — mondjam azt, pletykálunk? — és utána jobban megy a tanulás. T. K. Ma kezdődik a csillagászati nyár A Föld felszínén az évszakok változását a Föld képzeletbeli forgástengelyének és a Föld pályasíkjának egymással 66 és fél fokos szögeltérés okozza. Ennek következtében változik a Föld egy földrajzi pontja fölött a Nap delelési magassága. A tavaszi és az őszi napéjegyenlőség napján a Nap pontosan az égi egyenlítőn jár, a nappalok hossza egyenlő az éjszakákéval. Jelenleg nálunk, az északi féltekén rövidek az éjszakák, hosszabbak a napalok. A Nap járásában egyre közelebb kerül a csillagos ég képzeletbeli ráktérítőjéhez, felkelési pontja északkeletre tolódik, viszont északnyugat felé nyugszik le. A legszélsőbb helyzetét június 21-én, 6 óra 47 perckor (KÖZEI) éri el. Az óránk ekkor a bevezetett nyári időszámítás szerint már 7 óra 47 percet mutat. Ezt tekintik az északi féltekén a nyár csillagászati kezdetének. Ekkor a Nap pontosan a ráktérítő mentén jár, az éjszaka a. legrövidebb, pontosan 8 óra 2 perc, s majdnem 16 órán keresztül élvezhetjük derült idő esetén a Nap közvetlen fénysugarait. Ettől az időponttól a nappalok rövidebbek lesznek, az éjszakák pedig megnyúlnak, a Nap járása az égbolton közeledik az égi egyenlítőhöz. Innen ,a térítő elnevezés. M. Takács Ferenc Számos helyen kezdődik a következő tanév új iskolában. A gávavencsellői költségvetési üzem Ibrányban nyolc tantermes és tornatermes általános iskolát épít 20 millió forintos költséggel. A tervezett befejezési határidő december 30., de a kivitelezők november 7. tiszteletére átadják. (Jávor László felvétele) Ki fizesse a költségeket? Kullancsinvázió Sóstón Évről évre ismétlődő gond, hogy nyáron elszaporodnak a kullancsok az erdőben. Az idén valóságos invázió árasztotta el Sóstót és a parkerdőt. Nagy veszélyt jelent ez a kiránduló, strandoló, táborozó felnőttekre — még inkább a gyermekekre — hiszen az aprócska élősködő súlyos fertőzéseket, többek közt agyvellőgyulíadást, visszatérő lázt, vérzéses vesegyulladást okozhat. Ezért sürgősen meg kell kezdeni a kártékony rovarok irtását. Hivatalosan a terület üzemeltetőjének, tulajdonosának, illetve fenntartójának kötelessége az irtás. Egyelőre még nem dőlt el, hogy ki fizesse a költségeket. A vegyszer drága — 500 forint egy liter — ráadásul csak nagy: 25 literes csomagolásban árusítják. A Sóstó leglátogatottabb körzete több vállalat, intézmény, szervezet kezelésében áll, s köztük még nem jött létre megegyezés arról, hogyan is oldják meg a fertőtlenítést. Pedfff 'SCB'gé»' összefogásra van szükség. Hiszen, ha például a Szavicsav kiirtja a kullancsokat a strand területén ez aligha ér valamit, mert a kerítésen túlról visz- szaszivárognak a kártékony rovarok. A Köjáll szakemberei évek óta társadalmi munkában végzik ezt a munkát — de a magas anyagköltségek miatt egyedül már nem tudják megoldani a teljes fertőtlenítést. Az erdő egész területén nem lehet, de nem is kell kiirtani a kullancsokat. Ám a forgalmas helyeken — így az erdei tornapályán, a parkerdőben, a kultúrparkban, az anyás csecsemőotthonban, az úttörőtáborban és a Sóstó több látogatott körzetében — feltétlenül védekezni kell a fertőzést terjesztő rovarok ellen. h. zs. i A Magyar Ifjúság 21. számában „Szabolcsi vizit” címmel jelent meg minden sza- bolcs-szatmárit közelről érintő írás, amely arról ad tájékoztatást, milyen a körzeti orvosi ellátás megyénkben. Megtudjuk, hogy a 234 körzeti orvosi állásból mindössze 13-at nem tudtunk betölteni. De ott sem maradnak az emberek egészségügyi ellátás nélkül, átjár hozzájuk a szomszéd falu körzeti orvosa. Fiatal körzeti orvosaink becsületesen helytállnak, ezt példázza a cikkben bemutatott dr. Némethy Pálma ér- pataki és dr. Shariff Mohamed leveleki körzeti orvos élete, gyógyító munkája. A Pályaválasztás című szak- folyóirat idei 1. száma 37 sza- bolcs-szatmári községben végzett vizsgálat tapasztalatait ismerteti. Az elmúlt két évben a 8. osztályt végző cigány tanulók mintegy 60 százaléka jelentkezett továbbta- 'ríülásra. A tanulók többsége mindkét évben szakmunkás- képzőbe jelentkezett. A fiúk építőipari, a lányok könnyűipari szakmákra. A továbbtanulás iránt alig van igény a családi környezet, a hagyományok miatt, pl. Kántorjá- nosi, Milota, Mérkvállaj, Szatmárcseke cigány tanulói között. Igény tapasztalható azoknál a családoknál, ahol a szülők már maguk is rendszeresen dolgoznak, a putriból rendes lakásba költöztek. A vállalati, szövetkezeti kulturális alap képzését és fel- használását vizsgálták a népi ellenőrök Mátészalkán. A vizsgálat eredményeit közli a Népi Ellenőrzés c. szakfolyóirat 6. számában Selmeci Margit. A vizsgálat általánosan jellemzőnek találta, hogy a vállalatok tudomásul veszik a bejáró dolgozók úgymond „szervezetlenségét” és a legelemibb szervezési feladatokat sem látják el. A jól felszerelt klubtermek nem adnak részükre megfelelő programot. A népi ellenőrök kritikusan észrevételezték, hogy a könyvállomány gyarapítására szánt pénzből túl nagy részt fordítanak a különböző iskolákban, egyetemeken tanuló vezetők szakkönyvigé- nyeinek kielégítésére. A Pártélet 6. számában „Párttagok a szocialista brigádokban” címmel a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatról jelent meg ismertető cikk. A párttagok kivétel nélkül résztvevői a szocialista brigádok valamelyikének. A szocialista brigádok társadalmi munkában évente két esetben, tavasszal és ősszel elvégzik az üzemek belső takarítását, festését, kisebb karbantartását. Minden brigád évente legalább egy újítást nyújt be,i ezek egy része a munkavédelmet szolgálja. Oroszlánrészük van abban, hogy az öt évvel ezelőtt ötven-, ma pedig már nyolcvanötféle sütőipari termék szerepel a vállalati terméklistáján. Rádiósorozat Bartók Béláról Bartók Béla születésének 100. évfordulóját 25 mozaik- ’ból álló portrésorozattal köszönti az Ifjúsági Rádió. Az így láttam Bartókot című, augusztus 20-án kezdődő műsorsorozat olyan kortársak emlékeit idézi fel, akik a nagy muzsikust élete különböző szakaszaiban és munka- területein személyesen ismerték. A három adásban családtagok, tanítványok, munkatársak, barátok állnak a mikrofon elé. Megszólal a sorozatban özvegye, Pásztory Ditta zongoraművésznő, valamint fia, ifjabbik Bartók Béla is. Szerepel az adásokban Kósa György és Takács Jenő zeneszerző, Molnár Antal zenetudós, Ferencsik János, Kos- suth-díjas kiváló művész, valamint az egykori tanítványok és munkatársak sorából Sándor György és Székely Júlia. A nagy zenetudós és a világhírű író, Thomas Mann budapesti találkozásának történetét Hatvány Lajos özvegye eleveníti fel a mikrofon előtt, Lukács György filozófus húga pedig mint a gellérthegyi Lukács-villa egykori lakójáról emlékezik meg Bartók Béláról. A sorozat olyan kortársak hangját is felidézi, akik ma már nem állhatnak mikrofon elé. így Kodály Zoltán, Szigeti József és Szabolcsi Bence beszélgetése Bartókkal archív felvételről hangzik el a rádióban. A félezernyi dolgozót foglalkoztató fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet létszámában, s 32 milliós tervében elenyésző a cipőjavitó részleg 626 ezer forintos részesedése. Ezt a szolgáltatást nem csak a város, de a járás lakói is elismerően emlegetik. Az idén — változatlan létszámmal — a részleg dolgozói 650 ezer forint értékű munkát végeznek. A képen varga Ferenc cipész szandált javít. <M. K. felv.) A tárgyalóteremből Támadás —tanítás előtt Történt február 12-én, hogy a Köjáll ellenőre a nyíregyházi 2-es iskola korrekciós osztályaiban tisztasági ellenőrzést végzett. Az osztályokban több gyermek fejében találtak serkét, köztük volt Dávid Zoltánná Varga Margit 36 éves nyíregyházi lakos gyermeke is. A nevelő a. serkés hajú gyermekeket hazaküldte, a szülőknek pedig egy felszólítást küldött, hogy addig ne vigyék a gyereket iskolába, míg a Köjáll nem ad egy igazolást, hogy megszűnt a serkés állapot. Dávidné fia 3 nap múlva igazolás nélkül állított be az iskolába,'ezért — mivel a védőnői ellenőrzéskor a gyermek fejében már négy alkalommal is serkét találtak — a nevelője ismét írt egy feljegyzést: „Kérem a gyerekkel a Köjáll papírját holnap felküldeni." Másnap reggel 8 óra előtt a nevelőnő a tanítás megkezdéséhez készült a tanteremben, amikor fiával együtt megjelent Dávid Zoltánná. Becsukta maga mögött az ajtót, s támadólag közeledett a nevelőnő felé. — Mi baj van. anyuka? — kérdezte a nevelőnő, de Dávidné tenyérrel, ököllel ütötte-verte, s közben a gyerekek előtt trágár szavakkal szidta a nevelőnőt. A menekülés is eredménytelen volt, mert Dávidné elzárta előle az utat, két gyereknek azonban sikerült kiszökni a tanteremből és segítségül hívni a tantestület néhány tagját. A garázda Dávidnét megfékezték, s el sem engedték, míg a rendőrség meg nem érkezett. Az iskola nevelőit és a gyermekeket megbotránkoztató Dávid Zoltánnét a bíróság garázdaságért 4 hónap szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. LOVAK N em szabolcs-szatmári, országos jelenség, hogy fokozatosan csökken a lóállomány. Ma az országban 126 ezer lovat tartanak számon, ebből Szabolcs-Szatmár- ban mintegy tizenkétezer található. Bár a gépek egyre jobban kiszorítják a termelésből a négylábúakat, a termelőszövetkezetek lóállománya még jelentős, hatezer körül van. A lovaknak leginkább a háztáji ágazatokban, a kertek művelésében, a háztáji szállításokban veszik hasznát. A ló értékes, exportcikk. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat valamikor 2—3 ezer lovat vásárolt fel évente, tavaly már csak 700 volt al kínálat. A lovakat Francia- országba, az NSZK-ba és Olaszországba szállították, főleg vágóállatként, de egy részüket továbbtenyésztésre, vagy igásállatnak vették meg külföldön. A lovak iránt most újra megnőtt az érdeklődés. Az újabb rendelkezések lehetővé teszik a háztáji gazdák lótartását és ezzel sokan élnek. Nagy a kereslet a hidegvérű fajták, az igénytelenebb muraközi típusok és a különböző tenyésztésű magyar félvérek iránt. A tenyésztési, tartási kedvet növeli, hogy az állattenyésztési felügyelőség állomásain a kistermelők — a tenyésztési szezonban — ingyen fedeztethetik kancáikat. Január 1-től emelték a vágócsikó és vágóló felvásárlási árát, megnőtt a sportlovak értéke is. Az országban 60 lovasiskola és -szakosztály működik, a megyében a legismertebb a kisvárdai. Valamennyi agrár felsőoktatási intézményben van lovasszakosztály, de nem csak szakosztálytagok, a turisták is szívesen lovagolnak. A lótartás jeles éve 1980. Á híres lipicai fajta idén 400 éves, ennek jegyében rendezték meg április végén Szilvásváradon a lovasnapokat és ennek jegyében kerül sor a hortobágyi lovasnapokra is, amelyen szabolcsi versenyzők és lovak már nemegyszer szép sikert arattak. (seres)
