Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

1980. május 29. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Az űrutazás visszhangja a szülőföldön Szaporodnak a világűr magyar nevezetességei Nyíregyházi beszélgetés dr. Gööz Lajos fizikussal Dr. Göőz Lajos, a Besse­nyei György Tanárképző Fő- i'&'ola docense a fizika tan­széken, tagja a TIT országos csillagászati és űrkutatási vá­lasztmányának. Természe­tes, hogy különösen élénken foglalkoztatja a szovjet—ma­gyar közös űrrepülés. Szer­dán, már a sikeres űrrande­vú után, a főiskola planetá­riumában beszélgettünk. Egy­szerű, de nagyon szemléletes mozgó maketten magyarázta az űrutazást. — Ismert kifejezés lett a kutató űrhajós szó. Mit je­lent ez a fizikával foglalko­zó szakember számára? — Azt a már megjelent hír­adásokból tudjuk, hogy na­gyon gondosan kimunkált, majdnem percre beosztott kutatóprogramja van Farkas Bertalannak, tehát nem egy formális megnevezés — ter­mészetesen a teljes progra­mot én sem ismerhetem. De mondok egy példát. Az elekt­ronikus műszerekhez nagy szükség van nagy tisztaságú kristályokra, például a rend­kívüli módon elterjedő félve­zetőkre. Földi körülményeic között nagyon sok gondot okoz ezek előállítása. Rész­ben a szennyeződés lehetősé­ge, részben a földi gravitáció okoz gondot. A súlytalanság állapotában az űrlaborató­riumban olyan szabályos rendszerű, nagy tisztaságú különleges kristályokat nö­vesztettek, amelyek ma még beláthatatlan lehetőségeket tartogatnak egyes tudomá­nyok kiugró fejlődéséhez. — Sokat hallunk mostaná­ban az űrfényképekről. Ké­szít-e ilyeneket Farkas Ber­talan? Mit lehet azokon lát­ni? — Ma már mindennapos az űrfénykép, természetesen Farkas Bertalan is készíthet ilyet, ha a tudományos prog­ramban szerepel. A szakem­berek számára nem a szépsé­géért, hanem tartalmassá­gáért elbűvölő egy űrfény­kép. Mondok egy példát. Egy korábbi űrutazás során a fel­vételeket továbbították a Földre. Az egyiken különle­ges, jellegzetes földtani szer­kezetet fedeztek fel. Próba­képpen készítettek ott egy kutatófúrást, s a különleges érdekesség, hogy az űrhajó­sok még fönn dolgoztak, már Göőz Lajos a planetárium makettjénél: „Farkas Ber­talan most körülbelül ezen a pályán repül. És itt tudnám megmutatni azt a Kulin György által felfedezett kisbolygót, amelyet néhány hete Ortutayról neveztek el, e néven „lis­tázták” nemzetközileg. Szaporodnak a világűr magyar ne­vezetességei." bebizonyosodott, hogy az adott helyen komoly mennyi­ségű földgázt rejt a talaj egyik alsóbb rétege. Külön­ben az űrfelvételek kiértéke­lése során olyan szintet ér­tek el Magyarországon, hogy például egyedül a földi erő­forráskutatással már hárman foglalkoznak, s munkájuk nagyon nagy értékek felszín­re hozatalával kecsegtet. — Mekkorák lehetnek az űrobjektumok, és mennyi in­formációt tudnak szolgál­tatni? — A hetven dekástól a 85 ezer kilogrammosokig a leg­különbözőbb nagyságúak. Ez utóbbi például 6,5 méter szé­les, a hossza 26 méter. Ami az információt illeti, hatal­mas mennyiség. Ezt jellemzi például, hogy az emberiség néhány ezer évig végzett és feljegyzett égboltmegfigye­léseinek megfelelő tudomá­ö az, a mi Bercink! □ edd reggel, még nincs nyolc óra. Most is éppen olyan patyolattiszta Etelka nővéren a fehér köpeny, mint máskor, nincs rajta egy gyűrődés sem. — Olyan álmos vagyok, hogy a szemem majd leragad — újságolja Garai Béláné (Etelka nővér) a sóstói kórház III-as belgyógyászati osztályának ápolónője. — Éjfélig voltunk éb­ren az éjszaka, néztük a tévét, utána meg az izgalomtól nem tudtam aludni. Amikor meghallottam, hogy Farkas Bertalan nevét mondják a riporterek, aki a világűrbe a magyar űrha­jósok közül elsőként repül, izgalmamban felkiáltottam. A férjem azt hitte, rosszul lettem. Mi van velem — kérdezte. — Nem hallod, a Berti van a Szojuz 36-os űrhajón. Béla csak nézett rám. Én meg majd rosszul lettem, de aztán elmagya­ráztam ki is az a fiú. A belgyógyászati osztály minden dolgozója tudta már, hogy Etelka együtt járt iskolába Farkas Bertalannal. — Persze addig nem voltam teljesen biztos a dologban, míg a fényképét meg nem mutatták. Ezt vártam nagyon. S amikor megláttam, felismertem, ez ő, a mi Bercink, akinek a kisvárdai Bessenyeiben a fejét is ütöttem a vonalzóval. Igen ez ő. Mégis olyan hihetetlennek tűnt az egész. Nagyon ren­des fiú volt már akkor is. Tudtuk az osztályban, hogy az MHSZ-be jár Nyíregyházára, s repülős akar lenni. Én azt is tudtam róla, hogy ezért sokat tanul, s hogy a Szovjetunió­ban végzett — Egyik alkalommal, amikor látogatóban itthon járt összetalálkoztunk. A szüleihez utazott Gyulaházára. Annyit már akkor sejtettem, hogy Bercink nagy dologra készülhet. Végtelenül örülök, hogy a mi Bercink, az osztálytársam az első magyar űrhajós. Szerencsés repülést és sikeres visszaté­rést kívánok nekik. ' F. K. nyos anyagot egy űrszondá­ról néhány óra alatt meg­kaphatjuk. így a Jupiterről szerzett eddigi összes tudá­sunknak megfelelő ismeret- anyagot egy Pioneer űrszon­da két-három óra alatt meg­adta. Elképzelhető, hogy egy jól felszerelt űrhajó, vagy űrlaboratórium évezre­dek alatt felhalmazott tudás­anyagot igazol, fejleszt to­vább, új tudományágak fej­lődését nyitja meg. Nagyon komoly tudományos munkák­ról van szó. Már évek óta tudjuk, hogy például egy űr­szonda 1987-ben fogja el­hagyni a naprendszert (ez lesz az első ilyen eset), eh­hez 15 évi repülés szükséges. — Személyesen mit vár az első magyar űrhajóstól? — Farkas Bertalan számos új magyar műszert vitt fel az űrlaboratórumba, ame­lyeket ott próbálnak majd ki a gyakorlatban. Ezek sikerét is várom. Ez lesz tulajdon­képpen a korona egy évek óta tartó komoly tudomá­nyos munkára, amelyet a magyar szellemi élet adott az űrutazásokhoz. Farkas Bertalan repülése ehhez to­vábbi ösztönzést ad, egyben elismerése is a magyar űrku­tatási részeredményeknek. M. S. Nyíregyházán készül Emlékérem az űrhajósoknak A szovjet—magyar közös űrrepülés, az első magyar asztronauta sikeres fellövése Tóth Sándor szobrászművész képzeletét is megragadta. Alig érkeztek meg az első hí­rek, még friss volt a nyomda- festék az újságok és falraga­szok papírján, melyen Farkas Bertalan képe látszott, a Nyíregyházán élő művész, a magyar éremművészet neves képviselője megkezdte leg­újabb művének alkotását. A sok nemzetközi és hazai sikert ért szobrász, több ma­gyar emlékpénz alkotója, ma már bemutatja azt az emlék­érmet, amelyet bronzba önt­ve készített el. Ezzel kívánja megtisztelni az űrpárost, amelynek egyik tagja Sza- bolcs-Szatmár megyéből in­dult el a világhír felé vezető nem könnyű úton. A megyé­ben élő művész alkotása bi­zonyára az asztronauták szá­mára is kedves emléket jelent majd. n kozmonauta gimnáziumában „A mindenséggel mérd ma­gad!” — hirdeti a vörös dra­périán a felirat a Bessenyei főbejárata fölött. Ez hazánk egyetlen középiskolájában sem lenne szokatlan, ám a betűk mellé elhelyeztek még mást is: az első magyar űr­hajós, Farkas Bertalan érett­ségi tablójának fényképét. S ezt már csupán a kisvárdaiak tehetik meg, jelezvén: a Bes­senyei volt a kozmonauta alma mátere. A zászlódíszbe öltöztetett gimnázium előcsarnokában szerdától kiállításon mutat­ják be hírneves tanítványuk kisvárdai éveit. Helyt kapott a tablón a szolnoki főiskolán töltött esztendők néhány em­léke is. Farkas Bertalan a va­dászpilóták öltözékében, majd már egy későbbi, csillagváros^ fotó, amelyet a szülőktől ka­pott ajándékba az iskola — Kubászovot és Bertalant áb­rázolja a felkészülés feszült munkája közben. Láthatók az első magyar űrhajós tanulmányait meg­örökítő osztálynaplók, nyo­mon követhető belőlük Farkas Bertalan szorgalma, céltudatossága. Érdekesség­ként a néphadsereg igazolá­sa? Farkas Bertalan megje­lent a repülőnövendékek szá­mára kötelező egészségügyi vizsgálaton. Az iskola másik eseménye volt, hogy az egyik KISZ- alapszervezet ünnepélyes ke­retek között felvette az „Első magyar űrhajós” alapszerve­zet nevet. Az a kis közösség kérte mindezt, amelynek patronáló tanára Balogh Frigyes, Farkas Bertalan egykori osztályfőnö­ke. Választási nagygyűlés a Magyar Hajó- és Darugyárban A Hazafias Népfront budapesti és XIII. kerületi Bizottsága május 29-én, csütörtökön választási nagy­gyűlést tart a Magyar Hajó- és Darugyárban. A Ma­gyar Rádió este 6 óra 30 perces kezdettel, a Magyar Televízió pedig este 8 órától számol be az esemény­ről. (MTI) Közzétették az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége az Országos Választási Elnökség legutóbbi ülésén benyújtotta az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát. Az Országos Vá­lasztási Elnökség megvizsgálta a jelölések törvényességét. Megállapította, hogy valamennyi jelölés és jelölt megfelel a törvényes követeményeknek, ezért a jelöléseket elfogadta. A 352 országgyűlési választókerületben a lakosság 367 jelöltet állított. Ebből a kettős jelölések számának és szék­helyének, továbbá a képviselőjelölt nevének, jelenlegi fog­lalkozásának feltüntetésével a főváros és a megyék csopor­tosításában hozták nyilvánosságra. Az alábbiakban Szabolcs- Szatmár megyei képviselőjelöltek névsorát közöljük. 1. Nyíregyháza, Jeszenszki Gábor, a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat lakatosa; 2. Nyíregyháza, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bi­zottságának ny. titkára; 3. Nyíregyháza, Gilányi János, a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója; 4. Üjfehértó, dr. Harmat László, az újfehértói Gyümölcs­ös Dísznövénytermesztési Kutató Intézet igazgatója; 5. Tiszavasvári, Hosszú László, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának titkára; 6. Gávavencsellő, Héry László, a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet elnöke; 7. Nagyhalász, Kovács Andrásné, a Kender-Juta Poli- textil Vállalat nagyhalászi gyárának munkásnője; 8. Nagykálló, Kelemenné Balogh Katalin, a Nagykállói 2. sz. Általános Iskola tanára; 9. Nyírbéltek, Hornyák Tiborné, az MSZMP Nyírbéltek nagyközségi Bizottságának titkára; 10. Nyírbátor, Sőrés István, a Növényolajipari Vállalat nyírbátori üzemének művezetője; 11. Mátészalka, Biró Miklós, a MOM mátészalkai gyár­egységének vezetője; 12. Nagyecsed, Szántó Sándor, a nagyecsedi Rákóczi Tennelőszövetke?.et üzemágvezétője; 13. Csenger, dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára: 14. Jánkmajtis, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára; 15. Fehérgyarmat, Széles Lajos, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács V. B. fehérgyarmati járási hivatalának elnöke; 16. Vásárosnamény, Fodor István, az IGV vásárosnamé- nyi írógépgyárának központifűtés-szerelője; 17. Tiszaszalka, Tóth József, a barabási Béke Termelő- szövetkezet gépcsoportvezetője; 18. Kisvárda, dr. Kulin Lászlóné, az Egyesült Izzó kis­várdai gyáregységének üzemorvosa; 19. Nyírtass, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; 20. Záhony, Tóth Géza, a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsának titkára. Értelmiségi fiatalok országos tanácskozása Fels ötárkányban Óvári Miklós tartott előadást A KISZ Központi Bizottsá­gának értelmiségi fiatalok tanácsa a Heves megyei Fel- sőtárkányban rendezte meg éves felkészítő tanácskozását. A szerdán zárult háromna­pos megbeszélésen mintegy 200 értelmiségi fiatal vett részt. Szerdán Óvári Mikló?, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára tartott előadást a XII. pártkongresszus egyes kérdéseiről, s azokról a kong­resszus határozatából adódó feladatokról, amelyeknek a végrehajtásában az értelmi­ség különösen érdekelt, majd válaszolt a fiatalok kérdései­re. A tanácskozáson Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bfiíottságának titkára az if­júsági szövetség időszerű fel­adatairól tájékoztatta a részvevőket, dr. Verebélyi Imre, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatója pedig a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésének kér­déseiről tartott előadást. ÖRÖM. FÉLTÉS, BÜSZKESÉG „Bízom a fiamban... II Nagy a sürgés-forgás Pá­cinban, a Táncsics Mihály utcában ezekben a napok­ban. Sokan kopogtatnak be Farkas Lajos portájára, s gratulálnak, kívántak a bol­dog, s izgatott szülőknek fiúk számára jó hazatérést. — Elhihetik, — mondja az öröm könnyeivel küzdve az édesanya — hogy két esz­tendeje, amióta Berci fiúnk a Csillagvárosban élt és ké­szült a feladatra, mindent tudtunk róla, és kis család­járól. Ám ez a hétfő esti esemény bennünket is meg­lepett. Nehéz találni szava­kat azokra az érzésekre, amelyek — különösen a si­keres összekapcsolás után bennünket eltöltenek. Ne­vezhetnénk ezt büszkeség­nek, örömnek, de azért félt­jük is nagyon ... Kétízben jártam jómagam is az űrhajósok városában — folytatja a kedves arcú, mosolygós Farkas néni, — Berci elvitt bennünket az űrhajós múzeumba. Rácso­dálkoztam azokra a hatal­mas berendezésekre, ame­lyek az űrutazást szolgál­ják, s melyek egy része ma már igazi történelem. Oda­haza, csillagvárosi ottho­nukban megtaláltam a fi­am űrhajósnaplóját. Hihe­tetlen, mennyi mindent kell elsajátítania egy ilyen cél megvalósítására készülő fia­talnak. Láttam a jó osztály­zatokat, olvastam a dicsérő sorokat is. Tudom: Berci nagyon felkészült erre a tettre. Féltem — mint min­den anya ezt tenné a fiával) — de büszkén mondom: bí­zom is fiamban ... — Én a sikerre szavazom — veszi át a szót a család legkisebbje, a 15 esztendős Lajos, Lala, ahogy az ottho­niak nevezik — sokat volt együtt másfél évtizeddel idő­sebb bátyjával. — Sokat mesélt kinti, él­ményeiről. S abban is biz­tos vagyok, hogy mindent megtanult, megismert. Na­gyon büszke vagyok a bá­tyusra ... K. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom