Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

4 KELEThMAGYARORSZÁG 1980. május 29. Képviselőjelöltjeink Á munkásérdek szószólója Hatodik éve lakik Nyíregy­házán, de május elsején még­is Záhonyban van, együtt in­dul a felvonulókkal, köszön­teni a munka ünnepét. A szép sorozat az idén szakadt meg, amikor családi okokból távol maradt. — De ha hívnak Záhony­ba, akkor bármikor megyek — mondja Tóth Géza, a Szak- szervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának titkára. — Pontosabban fogalmazva: nemcsak akkor megyek, ami­kor hívnak, hanem gyakran megfordulok a körzetben, volt munkatársaim, baráta­im között. Immár negyedik ciklusban jelölték képviselőnek Tóth Gézát a záhonyi választóke­rület 15 községéből. A záho­nyi vasutasok között talált otthonra 1955-ben a 22 éves fiatalember, akinek az élete azóta is sok szállal kötődik a vasúthoz, a záhonyi körzet­hez. Igazolta ezt azzal is, hogy korábban a parlament­ben elhangzott felszólalásá­ban sürgette többek között a vasúti közlekedés korszerűsí­tését, az átrakókörzet ez irá­nyú gondjainak megoldását. A változást napjainkban bár­ki lemérheti, aki a körzetben megforduL — A szakszervezeti munká­ban ugyancsak a dolgozók ér­dekeit képviselem. Már nem egyedül a vasutasokét, ha­nem sokkal inkább a megye valamennyi munkásét —em­líti mai megbízatásáról. Már pályakezdésének évei­ben a munkában szorgalmas, a társadalmi áldozatvállalás­ban fáradhatatlan fiatalem­bernek ismerik meg Tóth Gé­zát. Életútjának állomásai bi­zonyítják, hogy méltó felet­tesei"' és' mu'nkatá'fáái bizal­mára, újabb és újabb felada­TÓTH GÉZA tokát kap. A vasútnál kül­sős forgalmi szolgálattevő­ként kezdte, majd Budapes­ten, a MÁV tisztképző inté­zetének elvégzése után mint rendelkező forgalmi szolgá­lattevő irányítja a határállo­máson a vonatok mozgását. Közben a KISZ-ben tevé­kenykedik, pártmunkában se­gíti a fiatalok beilleszkedését. A kétezer embert foglalkoz­tató Záhonyban előbb állo­másirányítónak, majd ve­zénylőtisztnek nevezik-ki. A fiatalok pedig megválasztják a csomóponti KISZ-bizottság titkárának. — Mindig új feladatokkal találtam magam szemközt. Úgy igyekeztem, hogy megfe­leljek a követelményeknek, becsülettel ellássam munkám — mondja. — A megbízatások is ennek alapján változtak. Előbb ál- lomásfőnök-helyettes, majd 33 évesen már az ország-egyik legnagyobb állomásának, a nemzetközi forgalomban ki­emelkedő helyet elfoglaló Záhonynak a főnöke. Erre az időszakra esik a záhonyi vil­lamosítás, a vasúti átrakás nagyarányú gépesítése. Üj emberek jönnek, emelkednek a feladatok a vasúti munká­ban. — A munka mellett szük­ség volt arra is, hogy tanul­jak. A marxizmus—leniniz- mus esti egyetemét, utána a szakosítókat végeztem el — beszél erről. S tegyük hozzá, hogy vörös diplomával államvizsgázott, a Kiváló Dolgozó kitünteté­sek mellett Érdemes Vasutas kitüntetéssel is elismerték munkáját. Mint állomásfőnö­köt választották meg ország- gyűlési képviselőnek, majd 1970-ben a MÁV záhonyi üzemi pártbizottságának tit­kárává választották. Nem annyira a napi munka, ha­nem a politikai agitáció, a szervezés lett a feladata. Er- rőL így vall: — Tudom, sokszor nehe­zebb az emberek fejében rendet teremteni, mint a sí­nek között. A politikai mun­ka szépsége pedig éppen ab­ban rejlik, hogy a meggyő­zés, a nevelés eszközével hat­ni tudunk az emberekre, változtatni, a közösségért fe­lelőssé tudjuk tenni őket. Ez maradt irányelve akkor is, amikor 1974-ben úja.tjb, magasabb megbízatást ka­pott. mint az SZMT titkára. Földrajzilag talán távolabb került a választókerületétől, azonban mint ember megma­radt ugyanolyan segítőkész­nek, mint képviselő továbbra is szívén viselte a választó- polgárok ügyes-bajos dolga­it. Lányi Botond Nevelni — a katedrán kívül is Általában az olvasó idegen­kedik az életrajzi adatoktól: mit mond az emberről né­hány száraz, lexikonszerű adat. Ha leírjuk, hogy Gilá- nyi János nyíregyházi közép­iskolai igazgató bányászcsa­ládban született, jómaga is a bányánál kezdte, mint bá­nyászírnok — ebből a leg­fontosabbat nem tudjuk meg. Mit érzett, gondolt, terve­zett a fiatal bányászfiú, mi­lyennek látta a világot, ön­magát, kiknek köszönheti, hogy leérettségizhetett, hon­nan vette a küzdéshez a bá­torságot, hogy beiratkozzék az egyetem matematika—fi­zika szakára. Mind-mind nyi­tott kérdés, amire legfeljebb egy életrajzi regény, vagy napló adhatna hiteles felele­tet. Ehelyett azonban be kell érni azzal, hogy felidézzük néhány mondatát önmagá­ról ... — Minden vágyam az volt, hogy pedagógus legyek. Ami­kor ez sikerült, nekem ez volt életem legnagyobb ered­ménye, öröme. Nem gondol­tam arra, hogy egyszer én leszek a közgazdasági igazga­tója, ráadásul egy nagy te­kintélyű előd után ... Bizony a tanulóéveket meg kellett fizetni. Tizennégy éve arihak, hogy a Széchenyi szakközépiskola Igazgatója lett, menet köz­ben kellett megtanulnia a tantestület vezetését. A mun- kásindfttatás adta ehhez a legtöbb segítséget, az egyéni­ségében gyökerező alapvonás, hogy mindig tisztelje az em­bert, hallgassa meg a véle­ményét és úgy döntsön. Csak így tudott eleget tenni fele­lősséggel az igazgatóra háru­ló feladatoknak, amelyek folyton változnak. Az évek során új épületet kapott a Széchenyi, amiben az igazgató fáradozása is benne van. Az új iskola ke­vés lenne önmagában a si­kerhez. A jó tantestületi lég­GILÁNYI JÁNOS kör, az alkotó munka teszi, hogy jól érzik magukat a ta­nárok. a diákok, s egyre több középfokú képzettségű szak­embert adnak a megyének, az országnak. Miután Gilányi Jánost a 3. számú nyíregyházi választó- kerület képviselőnek -jelölte, izgalmas kérdésnek tűnik: vajon egy 45 éves vezető be­osztású értelmiségi, aki a szakmában és a közéletben egyaránt elismert, megbecsült ember, mit vár a következő évektől, milyen ambíciók he­víthetik az életkori sajátos­ságok szerint már „befeje­zett” embert. — Sok minden foglalkoz­tat, ami egyúttal a holnap izgalmát, a változtatás tenni­valóját adja az embernek. Én is tapasztalom a tudati tényezők elmaradását, azok hátrányait. Külön is foglal­koztat a városban élő, de még nem városi életmódot, élet­vitelt folytató emberek neve­lése. Nagy a felelősségük az iskoláknak, a művelődési in­tézményeknek is. Nevelnünk kell a katedrán kívül is, hogy jobban magukénak érezzék a várost az itt lakók. Ne tapos­sák le a parkok füvét. . tisz­tességesen beszéljenek egy­mással a buszon, a boltban... Kevés ideje volt átgondol­ni, felvázolni a „külön” prog­ramját, amiért szívesen és szenvedélyesen „hadakozhat” majd a T. Házban. Mégis van néhány elképzelése képvise- lőjelölti tarsolyában ... — Elsőnek egy alapvető dolgot kell. hogy tisztázzon az ember önmagában. Ez pe­dig az, hogyan lehet az em­ber patrióta, a szülő-, vagy lakóhely érdekeinek képvise­lője, anélkül, hogy önző mó­don, csak a helyi érdekekre gondol, netán fölé helyezi az ország, a népgazdaság, a na­gyobb családénak. Ügy tar­tom, egyik véglet sem jó. Miről szólna legszívesebben a T. Házban? Erről csak szűkszavúan beszél, hiszen még korai ezen töprengeni, de néhány kérdést már meg­fogalmazott magában a pá­lyaválasztásról, a szakmun­kásképzés némely vonásáról, a hiányszakmákról, csakúgy, mint az átlagembert naponta érintő szolgáltatási visszás­ságokról. Saját háza táján maradva a pedagógustekintélyt említi, amelynek kovácsolói a neve­lők lehetnek, ha nagyobb tu­dással dolgoznak, erősítik a tanár-diák viszony emberi vonásait, segítik a pedagógus- pályára alkalmas fiatalok jobb kiválogatását. — Mit szeretek még a ne­velésen, a közéleti munkál­kodáson kívül? A futballt Korábban magam is rúgtam a labdát, de úgy látszik a kor is, meg az elfoglaltság is te­szi, hogy már a teniszütőhöz is alig nyúlok, lassan évek óta ott van a szekrényem­ben. Kikapcsolódás? Van egy, kis telkünk, a benti fárasztó munka után ott valósággal újjászületek... Páll Géza Naponta 400 ezer köbméter víz A nyíregyházi Béke Tsz kertészetében a káposztapa­lánták öntözéséhez szerelik a csöveket a tsz dolgozói. (Elek Emil feiv.) ÖNTÖZNEK fl mmm ni ■■nm inain nn ni—ii A májusi eső aranyat ér — tartja a gazdaember. S ha nem jön az égi áldás, gon­doskodik a mesterséges eső­ről: öntözi a földeket. Sza- bolcs-Szatmárban jelenleg 13 500 hektár öntözésére van lehetőség, ám ebből tavaly csak 7680 hektárt öntöztek rendszeresen, s ebben az esztendőben is hasonló nagy­ságú területre számítanak a szakemberek. Sajnos, az időjárás május­ban sem úgy alakult, mint ahogy azt a szakemberek szerették volna: kevés volt a csapadék, s az sem mindig a megfelelő időben, helyen hullott. Szerencsére a gaz­daságok okultak a tavaly májusi aszályból, s ahol ön­tözési lehetőséggel rendel­keznek, mindenütt időben el­végezték az üzemi próbákat, ellenőrzéseket, sőt, május el­ső napjaiban a legtöbb he­lyen már az öntözéseket is megkezdték. Felkészült az idényre a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is, ahol megtud­Izgatott készülődés előzi meg az utolsó napokban az ünnepi könyvhét nyitányát: a könyvterjesztők a sátrak­ba, pavilonokba kerülő köny­veket rendezik, a könyvtáro­sok az író-olvasó találkozók programját egyeztetik, pró­bálnak a fellépő művészeti együttesek. Az idei ünnepi könyvhét megyei megnyitó­ját május 30-án délután fél négykor Nyíregyházán, a Kossuth téren tartják. Kilencvennégy könyv je­lent meg az idei könyvhétre. Most először a teljes kínála­tot sikerült az előzetes kiál­lításon bemutatni a megyei könyvtárban. A legkíváncsibb olvasók tehát már tájékozód­hattak, mivel jelentkeztek a tűk, a megye öntöző főmű­veinek kapacitása mintegy 7800 hektár öntözését teszi lehetővé, s az előzetes ter­vek szerint hatezer hektáron használják majd ki a gazda­ságok ezt a lehetőséget. Szabolcs-Szatmárban ki­lenc tározó gyűjtötte össze a szükséges vízmennyiséget, itt mintegy 11 millió köbmé­ter víz áll a gazdaságok ren­delkezésére. Legnagyobb ezek közül a leveleki, ahol több mint négymillió köb­kiadók. Az utca embere pe­dig ezúttal is karnyújtásnyi­ra találja majd a könyveket, az alkalmi árusítóhelyeken, sátrakban. A Kossuth tér egy héten át lesz a könyvünnep me­gyei eseményeinek centruma. Valóságos fesztiválja lesz ez a hét a megye művészeti együtteseinek, előadóinak. Ál­talános iskolai, továbbá mű­velődési házakban működő együttesek lépnek a közön­ség elé, térzene csalogatja a ráérőket, naponta versnép­szerűsítő műsor hangzik el, a legkisebbek pedig aszfalt­rajzversenyen alkothatják meg legkedvesebb könyveik eseményeit, alakjait. méter vizet tárolnak. A fő­művek kapacitása egyébként másodpercenként 6,9 köbmé­ter, ami azt jelenti, hogy ti­zenhat óra alatt a megyében 400 ezer köbméter vizet lehet a földekre juttatni. Jelenleg Szabolcsban fő­leg a rétek, legelők öntözése folyik, de Tiszabecs és Köl­ese környékén már megkezd­ték a rizstelepek elárasztá­sát is. (bg) LAKÁSONKÉNT 80 FORINT Nyomáspróba - bizton­ságunkért A megyei tanács vb ipari, valamint építési-közlekedési és vízügyi osztálya a januá­ri árváltozások miatt újból megállapította a TIGÁZ ál­tal végzett tervfelülvizsgála­ti díjakat és a nyomáspróba­díjakat. Az új árak 1980. má­jus 1-től érvényesek. A la­kossági díjak lényegében csak fillérekkel változtak, a közületi díjak változása sem lényeges. Mint ismeretes, a Tiszán­túli Gázszolgáltató Vállalat szakemberei a gázfűtéses la­kások tervét felülvizsgálják, elvégzik a gázvezetékek és gázberendezések szilárdsági és tömörségi nyomáspróbá­ját is. A gázfogyasztó beren­dezések és vezetékek idő­szakos ellenőrzése szintén a feladataik közé tartozik. Min­den kérés nélkül — nyilván­tartásuk alapján — három- évenként ellenőrzik a palac­kos gázkészülékeket és öt­évenként a vezetékes beren­dezéseket. Az idevonatkozó szabályok értelmében a gáz- fogyasztók kötelesek elősegí­teni munkájukat. A fontosabb, illetve a leg­gyakrabban használt árak: a kiviteli tervek előzetes felül­vizsgálatáért lakásonként 50 forintot lehet kérni. A fo­gyasztóvezeték nyomáspróbá­jának díja lakásonként 80 forint, „egyéb” épületeknél ez a díj épületenként 50 fo­rint. A gázfogyasztó beren­dezések és vezetékek idősza­kos ellenőrzésének díja veze­tékes gázszolgáltatásnál: alap­díj családi ház esetén 53 Ft, tömblakás esetén lakáson­ként 42 forint. A pb-gáz-szol- gáltatásnál a háztaijási ké­szülékek ellenőrzése telephe­lyen 30 forint, telephelyen kívül 37 forint. Jó tudni: ha a fogyasztó két kötelező felülvizsgálat között javíttatja a vezeté­ket, az újabb kötelező felül­vizsgálati idő kitolódik, vagy­is az újabb 3, illetve 5 év a javítástól számít. Még vala­mi: az üzemzavar-elhárítás­sal egyidejűleg végzett ellen­őrzésért a TIGÁZ szakembe­reinek díjat felszámítani nem lehet. Az ünnepi könyvhét programjából Előzetes kiállításon mutatják be a megyei könyvtár épületében az ünnepi könyvhétre megjelenő kilencvennégy könyvet. (Jávor L. felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom