Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-20 / 66. szám
WB9. március 20. KELET-MAGYARORS2!AG S. oWai Gazdasági jegyzet Anyag — olcsóbban A „Kossuth” négy éve után Az anyaghiány, vagy tál- készletezés — vállalati és népgazdasági szempontból is káros Néhány esetben épben a rapszódikus ellátás mi. atti túlbiztosítás egyenes következménye. hogy egyes vállalatok nagyobb mennyi ségű anyagot, alkatrészt vá. súrolnak. Vasipari termékeket gyártó megyei üzemeinkben egyre többször hallani a panaszt; bizonyos rúd- és idomacél fajtáknál az ellátó vállalat csak úgy hajlandó kisebb tételben eladni, ha a vevő — esetenként — 20 százalék (!) mennyiségi felárat fizet. Nagyobb tételben megszűnik ez a plusz, sőt egyes esetekben már árengedményt is kaphat a feldolgozó üzem. Ez az intézkedés természetesen azokat az üzemeket érinti hátrányosan, amelyek kisebb nagyságrendű termelési értéket állítanak elő; elsősorban a tanácsi és szövetkezeti ipart. Egyenként és összesenben egyaránt. Vegyük példának, hogy a megye összes vasipari üzemé, ben néhány hónap leforgása alatt hozzávetőlegesen 100 tonna rúdacélra van szükség Ennek az ára nagy tételekben hozzávetőlegesen 100 ezer forint. Ha kis tételekben veszik meg. a plusz költség eléri a 15 ezer forintot. A tényekből önként adódik a javaslat; alakítsanak beszerzési társulást megyénk vasipari üzemei. Igaz, volt már kezdeményezés az egyik vasipari ktsz részéről, de támogatás és megértés hiányá ban nem járt eredménnyel. Természetesen egy ilyen társulás létrehozásához bizonyos forgótőke szükséges, amelyet az érdekelt vállalatok. üzemek adnának össze. Eredményesen működik már egv társulás Kecskeméten, sőt hasonló módon oldották meg a faipari ktsz-ek megyénkben is az anyagellátást; közös lerakatot létesítettek Nyírbátorban. Példákért sem kell tehát messze menni ahhoz, hogy egy vasipari anyagbeszerzési társulást megyénkben is megalakítsanak az illetékes üzemek. Hiszen nem csak a százezrekre, esetleg még többre menő milliók megtakarításáról van itt szó. Megtakaríthatnák még a sok budapesti gépkocsifuvart, je- jelentős rakodási költséget és napidíjat. És végül — bizonyos egvmás közötti és közös koooerálási manőverekkel — jobb lenne az anyagellátás is. Érdemes ezen elgondolkodni és mielőbb cselekedni. Tóth Árpád — Egyes szülők mégsem akarják megbocsátani, hogy elvettük a patinás gimnáziumot és szakközépiskolát csináltunk belőle — kezdi a beszélgetést Ökrös István, a Nyíregyházi Kossuth, Lajos Szakközépiskola igazgatója. S ezzel a problémák közepébe vágtunk, hisz a közvélemény egy része „siratja” a régi humán gimnáziumot. Azt gondolják a szakközépiskolában a műszaki, technikai ismeretek kapnak csak „zöld” utat. És a fiatalok egyoldalú tudással hagyják el az iskola kapuját. Érettségi, plusz szakmai képesítés így van-e? A Kossuth Lajos szakközépiskola négy éve lépett az oktató-nevelő munka új, korszerű útjára; a középiskolai végzettség, az érettségi mellett egy-egy szakmában is képesítést ad a tanulóknak. Az alapozás azonban a nyolc évvel ezelőtti kísérletekre nyúlik vissza, amikor az első tagozatos osztályokat megszervezték. Az élet, az iskolareform kívánta meg a korszerűsítést. A humán tárgyak jelentőségének megőrzése mellett a korábbinál nagyobb teret kaptak a természettudományos, műszaki, technikai tárgyak, mint a modern ember műveltséganyagának elengedhetetlen tartozékai, önmagát szervezve, és bővítve az évek során szemünk előtt rakták le a munka és politechnikai oktatás alapjait, építettek tanműhelyeket A szak- középiskola az állandó átalakulás, fejlődés állapotában van, jelenleg is építkeznek, hogy a tanulók helyben, majd az üzemi gyakorlatokon ismerjék meg a termelő munkát Könyvtár, énekkar — Szerintünk igen komoly nevelőértéke van annak a munkának, amit a tanulóink végeznek — folytatja az igazgató. — Éves viszonylatban 300 ezer forintos termelési értéket tesz ki az iskola tanulóinak közös munkája. Miniatűr alkatrészeket, kis sorozatban üzemileg nem gazdaságos gépi berendezéseket készítenek a gyerekek. Látják a munkájuk hasznát, értelmét, s ez újabb ösztönzést ad Képünk az iskola tanulói munkáinak kiállításán készült. Hammel József felvétele számukra a tanuláshoz. Kapcsolatunk a „bázis” üzemekkel, az AKÖV-vel, az ÁMG- vel és a Hajtóműgyárral jó. A munkáskollektívákban a gyerekek nemcsak a műszaki, technikai készségeket, ismereteket sajítátják el, hanem teljesen közel kerülnek az élethez, a valósághoz. Nem gond — a tapasztalatok szerint — a végzős diákoknak a továbbtanulás a felsőfokú ipari technikumokban, műszaki egyetemen, vagy« a tudományegyetemeken. Sem az elhelyezkedés a megye ipari üzemeiben. Ennek az is feltétele, hogy a szakközépiskolában ötven-ötven százalékban tanulják a gyerekek a humán és a technikai-gyakorlati ismereteket. Bár általában egy jeggyel jobbak a tanulmányi eredmények a műszaki, technikai tárgyakból, minden lehetőség adott, hogy a magyar, történelem, művészeti, esztétikai tárgyakban is elmélyülhessenek. Mindezt nemcsak a tantárgyak oktatásának színvonala, árnyalt vezetése segíti, hanem az országban a középiskolák között egyedülállóan gazdag könyvtár, az archívum is. Élen: a munkás-paraszt gyerekek — Évek óta nem sikerült létrehozni az énekkart. Most tehetséges énekkarunk van, már a városi szemléken is jól mutatkoztak be. Hasonlóan az irodalmi színpad, melynek tagjai aranyérmet szereztek az iskolának. A képzőművészet iránti érdeklődést a képzőművész-szakkörben elégítjük ki. Szép. kovácsoltvas munkáikat a fővárosi „Tanért-boltokban” is áru- sí tjálc. így egészítik ki a tanórák oktató-nevelő hatását az iskola önálló szakköreinek, kulturális csoportjainak munkái, melyek szerves részei az iskolareform együk fő követelményének: a szocialista típusú emberek nevelésének. A továbbtanulás szempontjából is értékesek a korszerű műveltség elsajátítása érdekében kifejtett erőfeszítések. A Kossuth Lajos szakközépiskolában a tanulók 61.7 százaléka munkás-paraszt szülők gyermeke Róluk külön is gondoskodnak: tanulmányi előmenetelük jobb az iskola átlagánál. Mint az iskola igazgatója mondta: az iskolareform szellemeben minden tanulónak egyenlő esélyeket akarnak teremteni, hogy egyetlen tehetséges munkás-paraszt gyerek se kallódjon el. S legyen esélye a 'továbbtanulásra, főiskolai, egyetemi felvételre, semmivel sem kapjon kevesebb tudást, mint a gimnáziumok tanulói. Az eddigi eredmények alapján: a Kossuth Lajos szakközépiskola megőrizte régi patináját, hagyományát, melyhez az életközelség járult az utóbbi években, ami Igen előnyös, hasznos „hagyomány”. Páll Géza 18000 Vöröskereszt-tag Szabolcsban Április /5-én megyei konferencia Nyíregyházán Befejeződtek a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének községi, városi és járási vezetőségválasztásai A választásokon mintegy 18 ezer Vöi'ö->_ kereszt-tag adta le szavazatát. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének taglétszáma". az elmúlt év végéhez viszonyítva, jelentősen megnőtt. 1988. december 31-ig 338 alapszervezetben 17 025 Vöröskereszt-tagot tartottak nyilván a megyében, ezzel szemben a választásokon már 345 alapszervezetben 18 ezer 85 tag vett részt. A vezetőségválasztások befejezése után a Vöröskereszt megyei vezetősége már az új feladatokat dolgozza ki. Legfontosabb teendőként ismét a térítésmentes véradások növelését, megszervezését tartják, de ugyanilyen erővel dolgoznak a polgári védelmi egészségügyi szakaszok kiképzésének tervén is. Az utóbbi 2—3 esztendő alatt alaposan megnövekedett az ifjúsági vöröskeresztes munka jelentősége és feladata is. Ma már. valamennyi megyei középiskolában van vöröskéresztes Csoport melyeknek tagjai különösen az április elsejevel induló tisztasági mozgalomban veszik ki majd a részüket. Az elmúlt évben Szabol cs- Szatmárban 283 egészségügyi felvilágosító tanfolyamot tártottak a Vöröskereszt megyei szervezetének rendezésében. Ezeken a tanfolyamokon több mint 13 ezren vettek részt. Ebben az évben úgy a tanfolyamok, mint a hallgatók számát emelni szeretnek, s így 800 felvilágosító tan- folyamot terveznek és mintegy 15 ezer hallgatóra számítanak. A vöröskeresztes mozgalom első legjelentősebb ’ megyei eseménye április 15-én lesz, amikor sor kerül a megyei korferenciára. A vezetőség megválasztása mellett kijelölik a 11 kongresszusi küldöttet is, akik reszt vesznek május 29-én és 30-án Budapesten, a Magyar Vöröskereszt országos kongresszusán és ott Szabolcs-Szatmárt fog_ ják képviselni. (tosj) Húszmilliós haszon Mintalegelő kísérletek a vásárosnaményi járásban Nagy kiterjedésű, 11740 hold rét-legelő van a vásáros- naményi járás szövetkezeti községei használatában. Évekkel ezelőtt elhanyagoltságuk volt jellemző. Alig adták meg holdanként a 25—30 mázsa zöldfűhozamot. Nitrogén- műtrágyát csak az elmúlt évben kezdtek használni, holdanként 110—120 kilót, s eredménye 5—8 mázsa hozamgyarapodást eredményezett. 1967-ben a járás két közös gazdasága, a jándi Előre és a vásárosnaményi Vörös Csillag kezdte meg a szakszerűen gondozott és hasznosított mintalegelő kialakítását. Ezek a tsz-ek egy holdra számítva már 4 mázsa műtrágyát (zömmel nitrogén tartalmút) adagoltak egy esztendőben. Pontosan ellenőrzött méréseket végeztek fűhozam, a legelőn tartott növendék szarvasmarha húsgyarapodása és tehenek tej hozamnövekedése céljából. Eredmény: 70—80 mázsa fűhozam a legelők holdján, 67—83 deka átlag napi húsgyarapodás jószágdarabonként, míg a tej a teheneknél 6—7 literről 10—12 lett naponként. Vagyis a helyesen kezelt legelő jóval több és változatosabb fűhozamot, s ezen keresztül több húst, több tejet eredményez. A példán okulva a járás más öt tsz-e is elhatározta mintalegelő kialakítását. S máris megkezdték fokozott gondozásukat: holdanként 3 mázsa műtrágyái szórtak ki. Biztosították az öntözési teltételeket, s a szakaszos, illetve adagolt legeltetések érdekében beszerezték a szükséges villanypásztorokat. Hozzávetőleges számítás szerint, ha a járás összes rét- legelő területén bevezetnék a helyes szakszerűséget és ápolást, évenként mintegy 20—25 millió forinttal növekedne gazdálkodásuk célszerűsége. <ab> Falunap Leveleken Emlékezés Patay Istvánra A Sárospatakon állított díszes emléktábla után, a közelmúltban Debrecenben is utcát neveztek el a nyírma- dai születésű Patay ístván- ról. A 76 éves, emigráns Kossuth Lajos — öreg szemére, beteg kezére való tekintet nélkül; szép. apró, gyöngy- betűkkel — így ír Patay István halálakor, az özvegyhez: „Asszonyom! Hazánk Nagy. ságod elhunyt férjében egyik leghívebb fiát. jogainak, sza badságának egyik legelszán tabb bajnokát vesztette el: ki hadban-békében sziklakén: állotta helyét inga'hatatlanul egész életén át, rendületlenü' az idők, s emberek változékonyságának hullámzó habjai közt.” Ugyanebben a levélben Kossuth Lajos így jellemzi Patayt: „Patav István olyan ember volt, ki halálával űr hagy maga után: az ő elhunytéval egy oly férfiúval lett szegényebb a szegén-.' Magyar Haza, ki joggá' mondhatta — mit többet ser ki közötti.! -k még élők közö- — hogy szivébe volt vésve költő intő szózata: „Hazád nak rendületlenül légy híve. óh magyar”, és hogy ez religiójának soha meg nem szegett dogmája volt.” Kossuth Lajos így fejezi be sorait: „.. .engedje meg nekem Nagyságod, hogy hontalan magányom messze távolából én is teljesítsem a fájdalmas végbúcsú kötelességét annak irányában, kihez engem az együtt átküzdött nagy idők dicsőségének, szerencsétlenségének emlékei: a zászló, melynek igaz szívvel hűséget esküvénk; — a jelen keservei, a jövő reménye, s az öreg keblemben örökifjan élő önzetlen honszeretet közös hitvallása szorosabb kapcsokkal csatoltak, mint más sokakat.” Az ismeretlen Kossuth-le- vél feltárása után rajzolódott ki Patay István sok kincsű . !ete. Szabolcsból Indult. Nyír- madán született 1807. május 19-én. Fiatal korában a sárospataki kollégiumban tanult, majd Szabolcs megye szolgálatába lépett. 1848 nyárin a forradalmi kormány hívó szavára fegyveres szol ílatra jelentkezett. Alapító i és első parancsnoka — a észben saját költségén felszerelt — 48. önkéntes (szabolcsi) -zászlóaljnak. A szeptemberi vészterhes napok idején már Perczel Mór tábornok alvezére. Igen nagy szerepe volt abban, hogy Ozoránál sikerült Jellasics utóvédjét fegyverletételre kényszeríteni. Az ozorai győzelem trófeáit is ő vitte Pestre. Később szabolcsi, szatmári és borsodi ifjakból önálló honvédzászlóaljat szervezett. A korabeli újságok híradása szerint egy-egy válságos pillanatban csapata élére állva, puskával a kezében vezette rohamra zászlóalját, életét nem kímélve, személyes bátorságát bizonyítva ezzel is A dicsőséges tavaszi hadjárat idején már dandárparancsnok. Az ő lovának lábai érték elsőként az osztrákoktól visszafoglalt Pest földjét. Buda ostroma alatt a főváros korlátlan politikai és katonai hatalommal felruházott térparancsnoka. Később katonailag az aradi vértanúk egyike, Schweidel József tábornok, polgárilag pedig a híres Irányi Dániel váltotta fel. Az ismét nagy veszély ben forgó Komáromba, ma jó a Délvidékre rendelik. Köz ben hadosztályparancsnoi lesz. A szabadságharc utolsó csatájában, a szomorú emlé> kű temesvári csatamezőn az elesett Gaál László tábornok utódaként, hadtestparancsnoknak nevezték ki. A súlyosan sebesült Bem, a hátráló magyar seregek fedezését is teljesen Patayra bízta. A világosi fegyverletétel után ő is menekülni volt kénytelen. Szabolcsi, borsodi barátai, ismerősei bújtatták, mentették. Később a részleges amnesztia folytán szabadult. 1860-ban bekövetkezett. enyhülés után Nyírmadáról Debrecenbe költözött, hogy az országos politikába jobban bekapcsolódhasson. 1861-ben, 1865-ben és 1869-ben, három ízben is Debrecen országgyűlési képviselőjének választották. 1867-ben Kossuth Lajos intelmeinek megfelelően a kiegyezés ellen szavazott. Még a koronázási ‘ceremóniáról is távolmaradt Ekkor már Patay István izavát szinte az egész ország figyelte. Neve fogai cm volt. Ezért előbb mindent megtettek, hogy az idegen hatalom zsoldjába állítsák. Amikor ez nem sikerült, akkor óriási hajszát indítottak ellene. Ennek során családjának többi agjaival is szembeállították. 372-ben kiszorították Debre- enből. Ekkor már csak a uíjdúszobcszlói kerületben uidott mandátumot szerezni, majd három év múlva már ott sem. Üldözték és anyagilag lehetetlenné tették, de a neve továbbra is fogalom maradt Halála alkalmából ezren és ezren utaztak Debrecenbe, a közeli hajdú városok lakosain kívül, Szabolcs, Szatmár, Borsod, Heves, Zemplén, Bihar, Szolnok és Abaúj megyék területéről is. Debrecenben még soha nem látott tömeg, 20 000 ember gyűlt össze Patay István temetésén! Halála után az osztrák császári önkény emlékét szándékosan elfelejtette, bemocskolta. De nekünk emlékeznünk kell a nagyszerű hősre, Szabolcs megye nagy fiára, akinek munkásságát megismerve a közelmúltban fehér márványba vésett arany betűkkel állítottak örök emléket a volt iskolavárosa, Sárospatak dolgozói. Ezen az emlékezetes sárospataki ünnepségen személyes jelenlétével is tisztelgett Collegnó város (innen írta Kossuth Lajos a Patay Istvánt méltató szép levelet) kommunista polgármeterének vezetésével egy népes olasz; és Collegnó testvérvárosa, az NDK-beli Neubrandenburg polgármesternője vezetésével egy német küldöttség is. Debrecenben egy szép, új utcát neveztek el Patay Istvánról. A szülőfalu. Nyírmada is készül Patay Istvánnak emléket állítani. Buday György Közel kétmilliós társadalmi munka Társadalmi munkaversenyt kezdeményezett az elmúlt év* ben az egész baktalórántházi járásra kiterjedően Pusztádon bős község lakossága. A kea< deményezés a KMP és a Magyar Tanácsköztársaság fél évszázadik évfordulója tiszteletére történt A kihíváshoz a járás mind a 19 községe csatlakozott A verseny tapasztalatainak, értékelésére március 26-án Levelek községben falunap keretében kerül sor. A nagy sikerűnek ígérkező falunap szervezésében a járás minden számottevő tömegszervezete részt vesz. A pusztadobosi versenykihívás alapján a járási tanácshoz érkezett jelentéseket már értékelték. Kiderült, hogy a tervezett 785 ezer forint értékű társadalmi munka végeredménye jóval meg. haladja a másfél milliót: 1 709 418 forint S előreláthatólag Leveleken egy másik, a községfejlesztési tervekből adódó feladatok teljesítésére^ illetve túlteljesítésére újabb versenymozgalom indul eL Mitől patinás egy iskola?
