Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

^PtW-WÄO'VARORSZ Aw "tt <«9iff (Folytatás ast 1. oldalról) lüetl-fbjen is Jelentős — ál­lami döntési körbe tartozó j— beruházások biztosítják a népgazdaság tervezett növe- dését. Sor kerül a Tiszavidéki Vegyi Kombinát nitrogénmű­trágyagyár iRtenzifikálásárat üzembe-lép — többek között — Százhalombattán a 3 mil­lió tonna év kapacitású kő­olajfinomító; a lágymányosi beépített bútorokat gyártó; üzem; a győri hűtőház, stb. A további fejlődést szolgálja többek között á Duna menti és a kőbányai hőerőmű; a Lenin Kohászati Művekben új nemesacél hengersor; Dunaújvárosban folyamaté« öntőmű; Budafokon karton- papírayártó gépsor; a borsodi új sör és malátagyár, s a győri műbőgyár építésének, illetve bővítésének megkez­dése. Fentiek mellett tovább nö­vekszik a vállalati beruházás sok, s ennek megfelelő fi­nanszírozásban a vállalati pénzforrások részaránya. A. beruházások ágazatok sze­rinti megoszlásában csök­ken az ipar és a szállítás-, hírközlés részesedése, s nö­vekszik a mezőgazdaságé és » lakásépítésé. Ipar Az ipari termelés az 1968. évihez képest mintegy 6 szá­zalékkal nő, ezenbelül az egyes iparágak fejlődése elté­rő. Az alapanyaggyártó ipar-; ágak zömében a szükségle­tek kielégítése érdekében a terv az ipar átlagánál gyor­sabb ütemű fejlődéssel szá­mol. A kőolaj- és földgázipár termelése emelkedik; ugyan­akkor a szénbányászat ter­melése csökken; a villamos- energla-ipáré’ 7;' a kohászaté 6; a gépiparé 7; ■ az építő- anyagiparé 7,3; a vegyiparé 9; a könnyűiparé 3 és at élelmiszeriparé százalék­kal nő. — ■ A termelés viszonylag mér­sékelt bővítése feltehetően elő fogja segíteni az ipar bel­ső arányainak javítását, á hatékonyság fokozását, a ke­reslethez való jobb alkal­mazkodást. >' Az iparban foglalkoztatot­tak száma, mintegy SS-r-40 ezerrel .bővül. Az egy fog­lalkoztatottra jutó társadal­mi termék ért„éke az ez évi­nél gyorsabban nő. Az építőipar teljesítménye 1969-bén 6—7 százalékkal lesz nagyobb, mint éz évben. Az ehhez szükséges 8—9 ezres létszámnövekedés biztosítha­tó. Az iparban és az építőipar­ban a kol-mány' által; megha­tározott feltétérek"’érvényesí­tésével folytatni keli ja mun­kaidő csökkentését. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelésnél az ideihez viszo­nyított 2—3 százalékos nöye-. kedésével számol. Ez megfe­lel a harmadik ötéves tervben erőirányzo.tt ütemnek. A' növénytermelés a terv szerint mintegy " 3—4 száza­lékkal nő;'Á ‘tervezett 'gabo­natermelés 1969-ben biztos alapot nyújt a hazai szükség­let kielégítésére. A növekvő műtrágyáéllátás. az öntör zött 'terülef bővítésé és a me­zőgazdaság- vízellátásának javítása is elősegíti a terve­zett hozamok elérését. Az állattenyésztés színvo­nala 1969-ben csak mérsékel­ten emelkedik. A takarmány- helyzet kedvező ugyan, a je­lenlegi állatállomáhy ’ miatt azonban, .a .hústermelésben jelentős fejlődéssel nem szá­molhatunk: A baromfiterme- lés tovább növekszik. Az erdőgazdálkodás faki­termelése mintegy 2 százalék­kel nő, az: erre kijelölt terü­leteken folytatódik az erdő- telepítés és: a fásítás. . Közlekedés Az áru-'- és személyszállí- tás • teljesitménvériék növeke­dése Várhatóan -2—3' százaié^ kos lesz. A vasút a várható szállítá­si igényeket az ez évihez ha­sonlóan jövőre is kielégíti. Meggyorsul a vasúti közleke­dés korszerűsítése, nő a vil- ' lambs- és Diesel-vontatás aránya. A közúti áruszállítás jövőre is az átlagosnál gyor­sabban növekszik; az autó­buszközlekedés azonban az egyre növekvő igényeket tel­jes egészében. még öem elé­gíti ki. Az országos úthálózat fej­lesztése éís korszerűsítése a harmadik ötéves tervben elő­irányzottnak megfelelően folytatódik. A légiközlekedés 1969-ben két TU—134-es gépet állít üzembe. Külkereskedelem Az államközi egyezmények és egyéb megállapodások alapján a külkereskedelmi forgalom tovább bővül. A szocialista országokkal lebo­nyolított forgalom mintegy 7 százalékkal, ezenbelül az export 6, az- import pedig 8 százalékkal emelkedik. Tő­kés viszonylatban mind az export, mihd az import 3 százalékos növekedése vár­ható. A kivitel tervteljesíté- se, illetve túlteljesítése szük­ségessé teszi a külkereskede­lem piaci munkájának meg­javítását, a termelővállalatok részéről pedig a minőség és a műszaki színvonal további fejlesztését Mivel a tőkés piacokon a növekvő értékesítési nehéz­ségek miatt az eddiginél na­gyobb elhelyezési problé­mákkal kell megküzdeni, több figyelmet kell fordítani a kooperációs lehetőségek kihasználására, továbbá gaz­dasági • kapcsolataink bővíté­sére a fejlődő, országokkal is, Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1969-ben tovább emelke­dik a lakosság életszínvona­la. Az egy. fore jutó reáljö­vedelmek 4—5 százalékkal haladják meg az Ideit; a munkások és- alkalmazottak reálbért mintegy 3 százalék­kal nő. A lakosság nagyobb jöve­delmével összhangban a terv a kiskereskedelmi forgalom 8—9 százalékos emelkedésé­vel számol. Á kiskereskedel­mi- forgalom - növekedését a hazai termelés mellett a bőr vülő' import is segíti. Élelmiszerekből a lakos­ság várhatóan mintegy 4 százalékkal vásárol többet az ideinél. Előreláthatólag to­vább bővül az állami, szö­vetkezeti kiskereskedelem és a mezőgazdasági termelők kökvetlfcn piaci kapcsolata. A húsellátás., az 1968. évihez képest főleg - baromfiból növelhető számottevően; to­jásból, tej-í és tejtermékekből az ellátás bőséges lesz. Kávéból, teából, citromból továbbra is zavartalan kí­nálat várható. Á ruházati termékek kí­nálata jelentősén növekszik; egyes árucsoportokban azon­ban jövőre sem lesz teljes a választék. A tartós .fogyasztási cikkek nagy többségéből zavartala­nul kielégíthető a kereslet. Bár jövőre is az ideihez ha­sonló számú személygépko­csi kerül eladásra, e téréit a kereslet előreláthatólag to­vábbra is meghaladja ä vá­sárlást lehetőségekét. Építőanyagokból az árufe­dezet a forgalom lö százalé­kos növelését teszi lehetővé, de a kereslet néhány anyag­féleségből továbbra is . meg­haladja a kínálatot, . A tüzelőanyagok várható kereslete és kínálata össz­hangban van. A1 lakosság tü- zelőanyag-felhasználSsában a szénhidrogénéit (gázolajter- mékekV aránya jelentősen növekszik ’ A lakossági szükségleteket kielégítő ipari szolgáltatások összértéke mintegy 6—7 szá.- zalékkal bővül. Az átlagos­nál gyorsabb ütemben fej­lődnek a tartós fogyasztási Cikkek elterjedésével (gép­járműjavítás, háztartási gé­pek és elektroakusztikai gé­pek javítása) és a háztartás­sal összefüggő szolgáltatási ágak (lakáskarbantartás, textiltisztítás). Egyes szolgál­tatási ágak fejlesztéséhez az állam jeléntős támogatást nyújt. Ä fogyasztói árak körében a szabad árforma részaránya valamelyest bővül. Az árszín­vonal alakulását a stabilitás jellemzi, ugyanakkor egyes termékárak tovább közeled­nek a tényleges ráfordítások­hoz. Ez bizonyos fokú le- és felfelé történő ármozgások­kal jár. 1909-ben legalább 60—62 ezer lakás épül, ebből 21 600 állami erőből. A lakásépítési programnak megfelelően 1969-ben megkezdi a terme­lést a 3. számú budapesti, a miskolci és a győzi házépítő kombinát, teljesítményük egyenként évi 4200 lakás. Folytatódik az idén megkez­dett debreceni és jövőre meg­kezdődik a szegedi házépítő kombinát építése. Mindkét házgyár évi kapacitása 2500 lakás. A lakásépítés közmű- igényeinek kielégítésére az előző éveknél nagyobb ütem. ben bővül a vízellátás, foly­tatódik a csatornázás. Egészségügyi, szociális és kulturális ellátás A gyógyintézeti ágyak szá­ma mintegy 1500-zal nő; 90 új orvosi körzet létesül. A Szociális otthonok ágyai, nak Száma 07Ö-nel, a bölcső- ' dei helyeké 1300-zal nő, mintegv 5000-rél több hely les? az óvodákban is. A terv szerint. 1969-ben 92 ezer szakmunkástanuló és 66 ezer köeépiskolás kezdlleti meg tanulmányait Tovább bővül a tantermek száma. A diákotthonok hálózata csak­nem 300 hellyel gyarapszik. A lakosság szociállsTkul- turális ellátásában további szerény mértékű ■— több te­rületen azonban az ötéves tervben előirányzottat meg­haladó —- javulás várható. i * Az 1969. évi népgazdasági terv a megalapozottság és a realitás követelményeinek fi­gyelembe vételével á gazda­ság harmonikus továbbfejlő­dését irányozza elő. A terv a fejlődés ütemét, valamint fő arányait társadalmunk szük­ségleteivel, Jelenlegi helyze­tével összhangban határozza meg. A terv tartalmazza azok­nak az intézkedéseknek a rendszerét, amelyek a gaz­daságirányítás alapelveinek következetesebb alkalmazása útján segítik gazdaságpoliti­kai . Céljaink megvalósítását. A terv megteremti a gazda­sági fejlődés feltételeit, de a tervben megnyilvánuló cé­lokat a vállalatok, végső fo­kon az egyes dolgozók vált­ják valóra. A kormány felkéri a tár­sadalmi szerveket: ismertes­sék, tudatosítsák széles kör­ben a jövő évi népgazdasági terv céljait és a szocialista munkaverseny további ki­bontakoztatásával is moz­dítsák elő ’ a nép javát szol­gáló terv megvalósítását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a Vállalatok és intézmények vezetőit, vala- ménnyi dolgozóját, hogy odaadó munkájúkkal tegye- • nek meg mindent a jövő évi népgazdasági terv teljesíté­séért (MTI) 1968'. SecemÉer t; Földes Pál: 26. A inai Mátészalka {eladá­sa után tervszerűen Deme- cser felé vísszakoncentráló székely parancsnokság á£ri* lis 25—26-a éjszakáján 1 óra­kor Nyirbaktán aláírték a székely különítmény fegy­verletételét. „Jelen voltak a székely kü­lönítmény részéről mint telj­hatalmú megbízottak; Füleky Dezső százádos, ve­zérkari főnökhelyettes, Grofs Márton százados, Molnár Béla főhadnagy. A 2. romám hadosztály ré­széről: Guliáno Alexandra fő­hadnagy. A székely hadosztálypa- rancjnokság alulírott telj-’ hatalmú megbízottai elfo­gadják az alábbi fegyver­szüneti feltételeket: a/ azonnali fegyverletétel, b/ a tiszteknek és csapa­toknak internálása azon idő­pontig, mig a jelenlegi ro­mán akció be nincs fejezve, c/ biztositva van a székely különítmény hozzátartozói­nak életük, vagyonuk- és tel­jes szabadságuk, ha a román rendeleteket és törvényeket tiszteletben tartják. d) azonnal, amint a pilla­natnyilag folyamatban levő harcok be lesznek fejezve /körülbelül 8-10 nap/, mig a románok a Tiszáig eső terü­letet megszállni szándékoz­nak, a székely különítmény hozzátartozói szabadon bo­csáttatnak és otthonukba visszatérhetnek. Nyírbakta, 19^9 április 26-án d.e. 1 órakor. Grofs Márton szds.s.k. Molnár Béla fhdgy.s.k. Füleky Dezső szds.s.k. Parlamentär al. Div.; II, Ca Valeria. Locot. Guliano g.k. Ilyen nyíltan nagyszájú álhazafiak, hazaárulók még a történelemben- is ritkán lepleződtek le. 'Hazaáruló aláírásukkal feladták Szat- már-S zabrács Bihar-Hajdu- vicfékek után aZ egész Ti­szántúlt és várták a daru­tollasok egyéni szabadságu­kat, birtokuk .... „a magán- tulajdon szabadságát”. Műveletlen, korlátolt, po- litikáns katonatisztek kivet­kőztek hivatásuk, a haza megmentése szent kötelessé­géből, elhagyták a haza sza­badságáért vívott hősi harc zászlaját De vannak még hős ma­gyar szabadságharcosok. Ellentámadásba megy hősi Vörös Hadseregünk hason erejű ellenséges osz­lop fejlődött ki. A harc de. 8 óra óta állandóan tart. A2 a benyomás,- hogy ' kb. egyenlő , erők állnak . egy­mással szemben. Eredmény ismeretlen. A székely különítmény helyzetéről semmi tudomá­sunk: nincsen: . ■••• Az újfehértói vörösőr külö­nítmény dél folyamán jelen­tette; hogy réggel Debrecen­ből Nyíregyháza irányában egy erősebb lovas különít­mény indult el. Ezen külö nitmény valószínűleg Nagy- leálló felé tért ki, mert Üjfe- hértót nem érintve járőrei délben Nyíregyházától köz­vetlen délre jelentek meg. Nyíregyháza katonai kiürí­tése végr.ehaj tva. Az összes hadianyagok és államjavak biztonságban. A székely hadosztály bi­zonytalan helyzetére való tekintettel a székely csopor­toknak Tokaj—Szerencs kör­letében való gyülekeztetésé- re szóló parancsot az I. had­osztály hajtja végre.” A székely hadosztály csa­patainak csak egyes részel jutottak román fogságba. A Vörös Hadsereggel Visszavo­nuló székely alakulatokat a had.-i^regparahcsnokság. 506/22. hdm. sz. intézkedésé­vel újjászervezd. Felkészülés az új harcokra 1919. április 29-én a kele­ti hadseregparancsnokság a tiszántúli területek kiüríté­sét rendeli el és ismerteti a hadsereg újjászervezésére és új támadó hadjárat előké­szítésére vonatkozó terveit, melyeket a következőképpen indokol. | „A folyó. hó 29-re yiiTádó ; éjjel a hadseregparancsriok- ság kényszerítve volt a Kö­rös- és Hortobágy-csatorna vonalának és a Tisza bal­partjának kiürítését elren­delni. Ezen elhatározás rész­ben a románok támadása, részben az egyik parancsnok helytelen és valótlan jelenté­se miatt vált szükségessé, amint az eddig megállapítha­tó volt. A csapatok magatar­tása kielégítő. Ezen intézke­dés folytán az ellenséggel való érintkezés fennartására kirendelt erőkön kívül csak­is a szolnoki támadóhidfő és a tiszafüredi védőhidfő van a Tisza keleti partján saját birtokban. A következő idő* re a hadseregparancsnokság* nak az a terve: a hadsere­get tamadólagos. hadjáratra előkészítse. Négy h.o. képezné a táma­dó hadseregei, 'elsősorbán, ezen négy hadosztály felsze­relésére, kiegészítésére és kiképzésére volnának. j§äjb- összes anyagi eszközök és összes' érők fordítandók... A/, csapatok kiegészítésére csakis és kizárólag ’ szerver, zett, komoly, megbízható munkások volnának felhasz­nálhatók.” Ez a katonai terv és mírifc látjuk; végrehajtása is reális különös tekintettel a romá­nok katonai és • politikai stratégiai helyzetére. Meg is álltak a románok. Az Í919. évi első szabad május 1, a munkástö.rne- gek, a dolgozó nép. a ma­gyar ' nép túlny omó \ nagy. többségének olyan 'hazafiak lelkesedését, áldozatvállalás sát fejezte ki. mely áz impe­rialisták kezét is lefogta. ' Ä felvidéki győzelmes hadjárat pedig diplomáciai jegyzékek küldésére, a tanécskorrnártv újbóli gyakorlati elismerésé­re, tárgyalásra .... Ravaszko- dásra .... késztette az antant- hatalmakat. Munkásmozgalmunk győ­zelmes történetének, kicsi eseménye "a Magyar Tanács­köztársaság 33 napja Máté­szalkán/ Szabolcs-Szatmár- ban, Tiszántúlon, de gyakor­lati tanulságai óriásiak. Keserves huszonöt éves Hörthy-fasisztá : uralom után a mátészalkai dolgozók élén a megbotozott, a megkín­zott, de a mátészalkai becsü­letes dolgozó nép • szemében hűségében, tekintélyében ■ megnőtt öreg Bársony Feri nyújtja át a kenyeret, sót, hálánk örök megbonthatat­lan barátságunk jelét a fel­szabadító, győzelmes szovjet Vörös Hadseregnek Máté­szalka határában 1944 októ­ber 28-án. . t ; ' ■’ Bársony ;Féri á mátészal­kai dolgozók bizalmából újra ” beül a bírói székbe Máté­szalkán, a Vörös Hadsereg áldozatos, győzelmes harcai nyomán felszabadult orszá­gunkban. Újra megalakulnak m néphatalom szervei. Bár­sonynak, a mátészalkai dol­gozóknak már van gyakorla­ta. A dolgozó nép nem felej­tett. Igen! A 33 nap, a 133 nap után most már örökre megvalósult a munkáshata- lom Mátészalkán, felszaba­dult hazánkban. ■ Vége Április 26,-árt déli 12 óra­kor az 1. hadosztály pa­rancsnoksága a Nyíregyháza előtt megindított ellentáma­dásról a következőt jelenti. „Nagykálló község irányá­ból ellenség támad. Az ösz- szes erőkkel szembe me­gyünk (ellentámadás). Ma dél. 8 óra óta tart a harc. Legalább 2 zlj. sürgő­sen kell,” A lap alján Stromfeld kézjégye. , Nincs olyan tragikus, két­ségbeesett helyzet, melyben igazi hazafiak, internacio­nalista kommunisták felad­nák hazájuk megmentéséért vívott szabadságharcukat. Ugyanaznap április 26-án délután 5 órakor az I. . had­osztály vezérkari főnöke Papp-Szabó részletes jelen­tést küld a hadsereg főpa­rancsnoksághoz a Nyíregy­háza térségében kifejlődött helyzetről. „Tegnap este Nagykálló- ból visszavonult saját cso­port Nyíregyháza előtt gyü- lekeztetve, ma reggel táma­dásra rendeltetett a Nagy- kállóból kifejlődött ellenség ellen. Terv volt a támadást a balszárnyról átkarolólag végrehajtani. Mikor a saját csapatok Nyírjestanya— Szászkúttanya vonalát érték el, az Oros—Pazony vonalá­ban álló csoporttól — Őröstől délre — az átkaroló támadás megindult, mely ellen a Kállai-tanyától közvetlen nyugatra levő erdőből kb. Kedves Olvasóink figyelmébe Izgalmas folytatásos regényt közlünk a tiszaeszlári per korszakáról Fiatal magyar iró eredeti művének közlését kezdi meg lapunk a Gyűlölet ellenfele címmel,, december 15-. tői, vasárnaptól. ^ A szerző a kiegyezés utáni Magyafország ismeri alakjának, a jogásznak,. szónoknak, politikusnak egy­aránt kitűnő, sőt íróként ;s elismert Eötvös Károlynak állít emléket. Talán még néhányan élnek azok közül, akik kisgyermekként itt, Szabolcsban is látták Eötvöst, hiszen 85 esztendővel ezelőtt ő volt a hírhedt tiszaesz­lári vérvád ártatlanul börtönbe', zárt vádlottainak vé­dője. . •: ’ • Számos író után most Gerencsér Miklós eleveníti fel az 1883. esztendő nagy perét. A tiszaeszlári vérvad azonban csak ürügy az író számára, hogy a XIX. szá- , zad utolsó harmadának társadalmi, politikai arculatát ábrázolja, s elhelyezze ebben a légkörben Eötvöst a függetlenségi párt népszerű politikusát. A fiatal író rendkívül imponáló tárgyi tudással, megjelenítő erővel dolgozta fel a témát. Műve hiteles történelmi regény, melynek hőse az ellentétes erők har­ca közben egyre inkább eltávolódik a kormánykörök­től és szegődik a kitaszítottak, az üldözöttek oldalára. (Mint ismeretes, Eötvösnek képviselői mandátumába került, hogy az említett perben a védelem élére állt.). Á regény hőse szinte előre tudja ezt.. Mégis vállalja a védő hálátlan szerepét, mert számára, néni a népszerű­ség, a karriér a fontos, hanem a fajgyűlölők megbé­lyegzése. Mert a vérvád — s ezt bizonyítja-elsősorban Gerencsér műve — nem véletlenül előKapart „bűnügy”, hanem a szélsőséges politikai erők jól előkészített ak­ciója/ melyhez jó talajt biztosított Tisza Kálmán és kora. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom