Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

t 'Ma! rrrrrMAGYARons^ÄO f#8S. deeémRer f; Külpolitikai összefoglaló VDK tiltakozás Washingtonnál — Ügyrendi tárgyalások Párizsban — Izraeli támadások Jordánia ellen Hassw a tflákzavsrgá'ohről az ASZÚ kongresszusán Közel-Keleten is dörögnek a fegyverek. A megszállva tar­tott szíriai magaslatokról izraeli nehézütegek tüzet nyitottak a jordániai te­rületre, valamint a Jordán folyó völgyének északi részé­ben fekvő Souna és Man- sisch helységekre. Az akciót a légierő is támogatta, ami csak fokozza az amúgyis sú­lyos provokáció jelentőségét. Az első ammani jelentések a komoly anyagi kár mellett négy halálos áldozatról szá­molnak be. Tekintve, hogy az izraeli kommandó ezenkívül beha­tolt Jordánia területére és a tűzszüneti vonaltól mint­egy hatvan kilométernyire felrobbantott két hidat, Husz- szein király kabinetje elhatá­rozta: haladékta.anul kérni fogja a Biztonsági Tanács összehívását. A jordániai döntés nem keltett meglenetést a világ- szervezet székhelyén, ahol a delegációk többsége aggoda­lommal szemléli, az izraeli provokációk nyomán mind élesebb közel-keleti helyzetet. Összelifvlák a JKSZ IX. kongresszusát Belgrád, (MTI): A JKSZ Központi Bizott­ságának hétfőn megtartott 11. ülésén elhatározták, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének IX. kongresz- szusát 1969. március 11-re összehívják Belgrádija. A IX. kongresszus java­solt napirendje a következő: 1. A Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának, ellenőrző bi­zottságának és központi re­víziós bizottságának jelenté­se a VIII. és IX. kongresz- szus között végzett munká­ról. 2. Politikai beszámoló. Előadó: Joszip Broz Tito. 3. A JKSZ IX. kongres­szusa határozatainak meg­hozatnia. 4. A JKSZ szervezeti sza­bályzatának módosítása. 5. A JKSZ szerveinek A Vietnammal kapcsolatos párizsi béketárgyalásokról továbbra is sok szó esik az éter hullámain, a televízió képernyőjén és a világsajtó hasábjain. Most már csaknem mindén megfigyelő biztosra veszi, hogy a jövő héten vég­re megindulnak a négyes tár­gyalások a VDK, a DNFF, illetve az Egyesült Államok és a saigoni rezsim delegációi között. Az amerikaiak eddig a saigoni szabotázsra hivat­koztak. Most, hogy ez — leg­alábbis a tárgyalásokon való részvételt illetően — véget ért, Washington más eszkö­zökhöz folyamodik a megbe­szélések megnehezítésére: megszegte saját Ígéretét a VDK bombázásának meg­szüntetéséről. Ha Van Lau ezredé«, a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság Párizsban tárgyaló delegációjának helyettes ve­zetője kénytelen volt élesen tiltakozni Cyrus Vancenál, az amerikai küldöttség helyettes vezetőjénél amiatt, hogy Észak-Vietnam területe fölé USA-bombázók hatoltak be KatnS: Nasszer elnök hétfőn este beszédet mondott az Arab Szocialista Unió rendkívüli kongresszusán. Az EAK el­nöke közölte, hogy a rendkí­vüli kongresszus összehívá­sának fő oka a legutóbbi Manszurában és Alexandriá­ban lezajlott diákzavargások megvitatása. Az elnök hangoztatta, hogy nem lehet ellentmondás a forradalom és a forradalmi if­júság között. A diákzavargá­sokért nem lehet az egyetemi Ifjúságot egészében hibáztat­ni. jóllehet egyesek felelősek a történtekért. A megtévedt Ifjak cselekményei felforga­tó elemeknek lehetőséget ad­tak, hogy az EAK érdekei ellen cselekedjenek. A múlt év júniusában le­zajlott háborúval kapcsolat­ban Nasszer elnök megálla­pította, hogy Izraelnek és támogatóinak akkori katonai győzelme nem érte el célját: nem került sor az arab álla­mok politikai kapitülác'jára. Miután az EAK visszautasí­totta a politikai kapituláció gondolatát, az ellenség erőfe­szítéseit a belső frontra irá­nyította és ezért a kormány kötelessége ennek a frontnak megszilárdítása. Ezt a célt szolgálja a március 30-i program. Az EAK fegyveres erőinek átszervezése és kiképzése már megtörtént, ugyanakkor a po­litikai változásokat, így az ASZÚ vezető szerveinek megválasztását, fokozatosan hajtják végre. Az alexandriai diákzavar­gásokkal kapcsolatban Nasz- szer elnök közölte, hogy azok egyik vezetője egy izraeli Párizs, (MTI): Csaknem 55 ezer új tag lé pett be az idén a Francia Kommunista Pártba — je­lentette ki Georges Marchais áz FKP Központi Bizottsá gának titkára vasárnap ív- ry-ben. a párt megyei tit kárainak értekezletén, ame lyet Waideck Rochet főtitké jelenlétében tartottak meg Húsz év óta ebbe" az esz tendőben volt • iegmaga­és támadásokat is hajtottak végre. Nem hivatalos jelenté­sek szerint ugyanezen a megbeszélésen előzetes tár­gyalások folytak a kibővített tanácskozás ügyrendi kérdé­seiről. A francia fővárosban egyébként szaporodnak a ta­lálgatások arról: változatlan marad-e az amerikai delegá­ció személyi összetétele Nixon új elnök hivatalba lé­pése után. A válasz: csaknem bizonyosan nem. A jelenleg az Egyesült Államokban tar­tózkodó Harriman, az ameri­kai delegáció vezetője állító­lag érzékeltette, hogy Nixon valószínűleg a saját emberét nevezi ki majd az ő helyére. Ugyanakkor a „folyamatos­ság fenntartása miatt” nem lehetetlen, hogy helyettese, Vance végig Párizsban ma­rad. Hogy mit jelenthet ez a „végig”, arról Rusk vasárnapi tévéinterjújában kijelentette: a tárgvalások még' hosszú ideig elhúzódhatnak és tar­tamuk alatt Vietnamban ko­moly harcokra lehet számíta­ni. Nemcsak a Távol-, hanem a ügynök volt, akit őrizetbe vettek. A diákok követeléseivel foglalkozva Nasszer külön ki­tért a sajtószabadság kérdé­sére, s megállapította, a saj­tószabadság nem jelentheti azt, hogy az újságok szabad teret engedhetnek ellenforra­dalmi írásoknak. Nasszer hangoztatta, hogy a fegyveres erő újjászervezé­sét minden más feladat elé helyezik, s a hadsereg az el­lenséggel lezajlott legutóbbi összecsapások során megmu­tatta ütőképességét. Az EAK a megszállt arab területek felszabadítására készül, s az arab államok közös frontjá­ban Egyiptom a legfontosabb láncszem. Azok a támadások, ame­lyeket a CSU és más jobb­oldali körök szociáldemok­rata funkcionáriusok ellen intéztek, mind nagyobb hul­lámokat vernek a nyugatné­met politikai életijen. Az ügy komolyságát mutatja, hogy hétfőn Willy Brandt külügyminiszter személye­sen informálta a sajtót ál­láspontjáról. Brandt először a Bahr- üggyel foglalkozott Egon Bahr-t, a külügyminiszter bizalmas munkatársát a CSU lapja, a Bayern-Kurier azzal vádolta, hogy az NSZEP Központi Bizottságá­val folytatott titkos tárgya­lásokon az NDK elismerésé­re vonatkozólag tett meg nem engedett kijelentéseket. A Welt am Sonntag címú lap hozzáfűzte, hogy Bahr tárgyalásairól egy „nyugati titkosszolgálat” hangfelvételt készített, s azt az NSZK ha­sabb a pártba belépő új ta­gok száma. A párttagság nö­vekedése a legnagyobb ará- ■yú május—júniusban, a sz1 t'ájkharcok idején volt. Különösen jelentős volt az ,új belépők száma a fővá­ra, ban és környékén, vala- ir'nt a nagy ipari közpon­tokban. A Renault autógyár Boulogne-Billancourí-i köz­ponti gyártelepén 558 új taggal szaporodott az FKF létszáma. tóságainak rendelkezésére bocsátotta. Carstens állam­titkár a kancellári hivatal vezetője a Bundestagban a múlt héten kijelentette: egyik német titkosszolgálat birtokában sincs ilyen hang- felvétel. A kormány felszó­lította a cikkek szerzőit, áll­janak elő bizonyítékaikkal. Ez azonban nem történt meg. Ilyen előzmények után Brandt kijelentette: 1. Bahr csak olyan tárgya­lásokat folytatott, amelyeket ö korábban, mint Nyugat- Berlin főpolgármestere, ké­sőbb mint külügyminiszter, engedélyezett és jóváhagyott. 2. A külügyminisztérium­nak kötelessége különféle utakon információkat besze­rezni. Aki ezt teszi, a kül­ügyminiszter munkatársaként tevékenyekedik és a kor­mány utasítását hajtja vég­re. A titkosszolgálatok bir­tokában lévő anyagra való hivatkozás — mondotta Brandt —, felveti a kér­dést, nem élnek-e vissza egyes személyek a titkos- szolgálatok nevével, hogy saját politikai céljaikat szolgálják? Ez a válasz, valamint az ügy más kísérő jelenségei arra mutatnak, hogy a koa- lícóiban a légkör rendkívül feszült Brandt ugyan han­goztatta, hogy a kormányon belüli légkört nem kell dra­matizálni, ez azonban sen­kit sem győzött meg. A kül­ügyminiszter egyébként érez­tette, hogy számít a pártja elleni további támadásokra. Hozzáfűzte: azt hiszi, hogv a közvélemény az SPD oldalára fog állni 20. Debreceni sajtóelőadó je­lenti, hogy este fél tízkor a románok két oszlopban nyo­mulnak Nagykároly és Ér- mihályfalva felé. Kémek je­lentése szerint Debrecent nem szállták meg, hanem tő­le keletre 15 km-re akarnak megállni. Összeköttetést ke­resnek a csehekkel. Francia motorütegekkel dolgoznak, valóságos pergőtüzet adnak le. Debrecenből 2 zlj. erősítés indult el. Szatmár felől me­nekültekkel zsúfoltak a sín­párok, s így a II. zlj. csak éjjel X órakor indul eL Nagy­károlyban elfogtak egy ro­mán őrnagyot: irataiból meg­állapították, hogy 3 zlj. nyo­mul előre Tasnád felé. Egy hadosztály lovassággal, és 3 üteggel Nagykároly felé. Nagykárolyban izgatottan várják a fejleményeket A város menekül. A tasnádi munkástanács már útban van Nagykárolyból Debrecen fe­lé. Debrecenben a munkás- tanács, mely a városparancs­noksággal permanenciában dolgozik. Intézkedett a me­nekültek éjjeli elszállásolá­sáról. Sürgősen szükséges volna Budapestről katonaság, muníció és felszerelés küldé­se. A jelentés után a követ­kező — géppel írt — szöveg olvasható: „Az 50. osztály utasíttatott a lőszernek Debrecenbe való sürgős elszállítására. Éjjel 1 órakor (IV. 18.) a székely kü­lönítmény (Aszt)-nyel beszél­tem, mondta hogy ott nyuga­lom van, a direktórium a he­lyén van. Péchy s k.” HIL M. Tan. Közt. Iratai. 4. csomó. (Hünb. 5. osztály.— Telefon jelentés.) Maga Hünb. is szépít tehát. Nem Dénes újságírónak, ha­nem Péchy ügyeletes tisztnek hisz. Péchy!?! Neve után lehet­ne nyírmeggyesi ellenforra­dalmi nagybirtokos csemete. De formailag, csupán a név után ne gyanúsítsunk. In­kább tettel után, ahogy a szatmári Dénes-féle jelenté­seket kezeli... Inkább lekeze­li! A tekintélyes polgári újságszerkesztő jelentése, mely tényekre, személyekre hivatkozik, Péchy, a Hünb. ügyeletes tisztjének csak „iz­gatott emberek” fantáziája. Péchy nagyon lelkiismere­tes?! Személyes kézjegyével „fémjelzi lelkiismeretes” munkáját. Két mondatot gé­pel a jelentés végére. Az el­ső mondatban bizalomger­jesztőén azonnali lőszerszál- litásról intézkedik Debrecen­be, és — ugyanazon lélegzet alatt — a másik mondatban megállapítja, hogy Szatmá- ron nyugalom van, sőt meg is magyarázza, hogy nyuga­lom alatt ő, Péchy mit ért: a direktórium helyén van! Tú! egyszerű, túl szép, túl búzgó- an lelkiismeretes... Péchy fő­hadnagy úr... sajnos a Hünb. ügyeletes tisztje. De egy fecske még nem csinál tavaszt, bármennyire is „lelkiismeretesen,” ficán- kolóan bizonyítja, hogy szé­kely tisztbajtársai nem csi­náltak ellenforradalmat Mi a mátészalkai pártve­zetőségben minden tájékozó­dásunkat a telefonon kapott hivatalos jelentésekből me­rítettük. Szinte rátelepedtem a telefonra, és Szentlélek! Antival felváltva minden időnket a postán töltöttünk. Nem mertem elmenni a kör­nyékre, mert vártam Karikás üzenetét, hírnökeit Szatmár- ról, de mióta elmentek, nem jelentkeztek. Pedig jó lett volna körülnézni. Roóz Ban­ditól hallottam, hogy Je­szenszky kimerészkedett la­kásából, és Kocsordon járt aznap, 18-án délelőtt. Ko- csordról is kaptunk hírt. hogy ott meg székely tisztek és katonák jártak a Tisza- bírtokon. Kiss Bandi e hírek hallatára kiment Kocsordra. Este a párthelviségben gyűl­tünk össze Bársony, Vágó. Komlős. Lakatos, Klim, Dőri. Szén ti él oki és Roóz Bandival bejött Kocsord"ól Feldman Berti termelési biztos is. Lé­nyegében azon a tényen túl, hogy a jószágigazgató házá­ban Jeszenszky székely tisz­tekkel, — parancsnokuk egy őrnagy volt — tárgyalt kb. egy félórát, csak azt tudhat­tuk meg, hogy búcsúzáskor a tisztek és Jeszenszky na­gyon megelégedett arcot vág­tak, szivélyeskedtek egymás­sal. A tisztek Nagykároly felé lovagoltak el, míg Jeszenszky különösen jókedvű arcai, hetykén kihúzta magát mint régen, és hetykén távozott. A leggyanúsabb az volt, hogy Jeszenszky azóta a lakására nem tért vissza, tehát elbújt. A volt főszolgabíró felkutatá­sát tartottuk a legsürgősebb­nek, és ezzel a feladattal La­katos és Szentléleki elvtársa­kat bíztuk meg. Bizonyos volt előttünk, hogy ellenforradal­mi megmozdulást készítettek elő, tehát Jeszenszky előkerí- tésével mindenekelőtt ezt kel­lett megakadályozni. Berti is azonnal 4 vörös kíséretével visszatért a kocsordi birtok­ra, és vállalta hogy Kocsord másik szélén figyelőszolgála­tot szervez a Nagykároly- Szatmár felőli esetleges szé­kely mozdulatok előrejelzé­sére. Komlős, Lakatos a Kraszna hídjánál az őrséget 24 főre emelték, és a kocsor­di oldalra helyezték át a gép­puska első védelmi állását, és a muníció készletét is nö­velték. Ügy éreztük, hogy a pesti telefoni és újságok alapján! hivatalos tájékoztatásunk, nem ad nekünk itt a hely­színre való gyakorlati intéz­kedésekre elegendő informá­ciót, hogy leizolálódtunk, nem látjuk világosan az ösz- szefüggéseket, — félő, az el­lenség világosabban lát. és ezért mer... — tehát sürgősen minden irányból értesülése­ket kell szereznünk, hogy re­ális jelszavakkal, konkrétu­mokkal agitálni tudjunk. Kü­lönösen nyomasztólag hatott és először éreztük, hogy agi- tációs erőnk megtorpant, ami abban jutott kifejezésre, hogy vörösőrségünk létszámát, ahogy Karikás is megköve­telte, önkéntesekkel felerősí­teni nem sikerült. Elhatároz­tuk, hogy Komlős kora haj­nalban induljon civilben sze­kéren Szatmárra, hogy ott Karikástól a direktóriumtól, a helyszínen tájékozódjon a való helyzetről, és minél előbb térjen vissza. Ugyan­csak holnap reggel kocsival Vágó utazzon be Nyíregvhá- zára, és ha kell onnan Deb­recenbe. mint megyei tanács­tag keresse meg Bartost, aki a legelső országos mun­kástanácsra való előkészítő munkán ott van. Egyikőjük legsürgősebben forduljon ha­za megbízható információk­kal, utasításokkal a helyi agi- tációs munkára. Sajnos röp­cédulák. plakátok, sajtó kia­dásra már semmi papirkész- letünk sem volt — a bankok­ból, üzletekből már megelő­zőleg minden nyomtatásra alkalmas papírt összeszed­tünk. — Kisvárdáról azt a hírt kaptam, hogy az ottani direktórium hajlandó átadni néhány mázsa papírt, lgv azt is elhatároztuk, hogy holnap délután én is meniek el egy szekérrel Kisvárdára a pa­pírt elhozni. ígv váltunk el egvmástól április 18-án késő este. Az éjjel nem sokat aludtam! Helyzetünk alakulása, az el­lenforradalom lehetőségei, ellenintézkedéseink forogtak fejemben. Legegyszerűbben úgy jellemezném gondolatai­mat, hogv nem voltam olvan nyugtalan, mint Kiss-Roóz Bandi, nem voltam olyan nyugodt, mint Bársony, de nem voltam olyan megfontol­tan határozott sem, mint Lakatos, és nem jól esett, hogy el kellett mennem... pa­pírért, bár ez a jövő, a köze­li napok agitáclós erőnk ki- felezésére múlhatatlanul szükséges volt. Különösen nyugtalanított, hogy ismer­tem tapasztalatból a reakci­ós tisztek minden aUasságra. kalandra képes faitáiát, úgv szintén Jesmnszkvt és a jó­szágigazgatót, a földbirtoko­sok e két hű kiszolgálóját Is­mertem gyávaságukat, de is­mertem felelőtlenségüket ísl Akkori felizgatott fantáziám sem tudta azonban elképzel­ni, amit a ma rendelkezé­sünkre álló dokumentumok bizonyítanak, hogy milyen alaposan és elszántan készí­tették elő a nemcsak katonai, de politikai ellenforradalmat Az ellenforradalmi megbe­szélés a kocsordi jószágigaz­gatónál így játszódhatott le. Székely őrnagy viszi a szót: — Nagykárolyban tegnap éjjel óta Ilosvay alispán újra az alispáni székben ül. ö a vármegye ura. A direktóri­umnak sikerült patkányutat találni. Erre Szaika felé me­nekültek. Szatmáron szintén tegnap éjjel Kratochwill al­ezredes úr az egész direktó­riumot letartóztatta. Az ösz- szes kommunistákat elfogták. Karikásról nem érkezett hír, Jeszenszky mélyet lélegzik, fellélegzik... Szavak nélkül fejezi ki megkönnyebbülését, de első szavai még bizonyta­lankodók. — Az urak itt maradnak? Mert akkor én is megkezdem főszolgabírói működésemet. Egy köriratot már megírtam a járás összes régi jegyzőihez és bíráihoz. Az őrnagy folytatja. — Az oláhok Nagykároly alatt megálltak. Ügy látszik nem tudják, mit akarnak. Bi­zonyára várják a nagyhatal­mak utasítását — nagyképű gesztussal, és hanglejtéssel — kikkel mi felvettük a tárgya­lásokat. Visszavonulásunkat harcokkal cicomázzuk, mert a legénységet csak így tud­juk összetartani!? A jószágigazgató is aláhú»- za. . — A zselléreket, cseléde­ket is azzal bíztatjuk, hogy a székelyek megvédenék ben­nünket a románok ellen. Az őrnagy nyeglén repB- káz. — Jól van! A „népbiztos elvtársakat a hadügyben” is így vezetjük legjobban az or­ruknál fogva. így nem esnek a hátunkba. Majd mi csa­punk le rájuk, talán itt Szál­kánál vagy Nyíregyházánál, ahogy az antanttal megegye­zünk. A parasztokkal együtt a főszolgabíró úrral majd csak elbánunk. Jeszenszky azzonnal kész az együttműködésre. — Akkor felolvasom a kör­levelem : „Értesítem, hogy a mai na­pon a főszolgabírói hivatal vezetését átvettem, s kor­mányrendelet folytán a kö­vetkezőket rendelem el: a régi elöljáróságok azonnal foglalják el helyüket, a pénz­tárakat a néptanácstól jegy­zőkönyv mellett vegyék át. A direktóriumok minden községben megszüntetendők. Kinnlévő fegyverek 24 órán belül beszól gáltatandók. Sta­táriumot kihirdettem. Min­den kommunista mozgalom azonnal jelentendő. Szeszti­lalom szigorúan fenntartan­dó. A direktórium által elbo­csátott tisztviselők visszahe- lyezendők. Rendeletén? végrehajtása küldönc utján jelentendő. Ha valahol ellen­állást tapasztalna, jelentse, hogy a székely hadosztály útján a rend helyreállításá­ról intézkedhessem. Aláírás: Jeszenszky főszolgabíró.,, — Milyen dátumot írjak rá? — írja a 19-i dátumot, a holnapit. És kérjen akkor tő­lem küldönc katonákat, akik szétviszik a falúkba. Én majd adok — biztosította magát így az őrnagy. Az őrnagy csak pillanatok múlva válaszol. Gondolkozik, mert ő maga sem tudhatja még az időbeli „menetren­det”. Jeszenszky azonnal meg­szolgálja a székely tiszt se­gítségét. — A nagykárolyi direktó­rium Szálkán keresztül nem ment át, biztosan letértek Nyírbátor felé. Én meg áta­dom őrnagy urnák a máté­szalkai és járási kommunis­ták teljes névsorát, hogy mindig ismerjék, kivel van dolguk. — Átadja a névsort tartalmazó több ív papírost. (Folytatjuk} Ötvenötezer új tag Q2 FKP-han megválasztása. Brandt sajtóértekezlete Feszültség a koalícióban Földes Pál:

Next

/
Oldalképek
Tartalom