Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

Panasz nyomán Csak emberségesen lehet ■ „Az asszonyok mondták, levelet írnak" Ü „Nem kivételezést akarunk" te Egyértelmű volt a kommunisták véleménye Elkeseredett hangú levél Lónyáról. Özvegy Dóka Sándorné, a Béke Tsz tag­ja írta. Hetedik esztendeje neveli apa nélkül, nehéz körülmények között három gyermekét. i Panaszok Idézetek e levélből: „Április 20-án kimentünk dolgozni a falutól öt kilo­méterre.« Elég sokan vol­tunk. Amikor kijött az el­nök és a brigádvezető, az­zal köszöntek, miért men­tünk olyan sokan?” Panaszolja továbbá, hogy egy nőnek 5000 forint ér­tékű munkát kell elvégez­nie ahhoz, hogy egy hold háztáji földet kapjon, majd így folytatja: „De a közgyűlésen a vezetőség azt mondta, ha öt napot nem dolgozunk, meg kell bün­tetni bennünket ötven fo­rintra...” S, ahogy sokasodnak a sorok a papíron, úgy gyűl a keserűség, s nyílik meg az özvegy szíve. „...Bizony az elnök elég durva hozzánk... káromko­dik és szid bennünket. Igaz aznap is be volt rúg­va, mert gyakran megláto­gatja a kocsmát...” 2. Helyszínen háztájiját megszántották, az övékét nem. — így van. Láttam az imént — hagyta helyben a párttitkár. — Es én miért nem kap­tam meg az egy hold ház­tájit? Három árváról gon­doskodok. Jóformán még gallyat sem adnak. Ügy küldöm tüzelőért a gyer­mekeimet, ha főzni aka­rok! Bár ötezerről négy és félre csökkentette a köz­gyűlés azt az értéket, ame­lyet egy nőnek meg kell keresnie, de ezt nem tudja teljesíteni Dókáné. önhibá­ján kívül, hisz nincs min­dig munka. Jogos kívánsá­ga: nem kivételezést akar, csak megértést. Egy meggörnyedt, hetve­nen túli öregasszony pa­naszkodik keservesen. Utá­na Demjén József né — a háztáji miatt. Megértést, jó szót keresnek. özvegy Dóka Sándorné sérelme nem egyedi. Sokak baja, gondja sűrűsödik ben­ne. Pető Gábor, a párttit­kár próbált megnyugtató válaszokat adni. Maga sem meggyőzően. Mikor elbú­csúzunk, felsóhajt. 5. Vélemények — Bizony sokszor ellen­tét van az elnök és az emberek között. A levél­ben Írottak megfelelnek a valóságnak. Foglalkoztunk az üggyel pártvezetőségi ülésen, taggyűlésen is. Egyértelmű volt a kom­munisták véleménye: az emberekkel való bánás­módján sürgősen változtat­ni kell az elnöknek. — Az utóbbi időben észrevettük, hogy iszik — mondja a párttitkár. — Nem volt vele különösebb probléma másfél évig. De egy napon összeveszett a nyárfaültetőkkel, azután az állattenyésztőkkel is. összekapott a főagronó­mussal is. Közös megálla­podás ellenére kölcsön ad­ta az egyik erőgépet. Pont most, a legnagyobb dolog­időben. Lackó László KISZ-tit- kárral, az egyik állatgondo­zóval útközben találkoz­tunk. — Az asszonyok mond­ták, hogy levelet írnak. Ezt elmondtam a taggyűlé­sen is. Hívták a nők a szocia­lista brigád alakulására. Nem ment el. Előfordul: másképpen intézkedik az elnök, s megint másképp a főagronómus. Erre mondta egyik tekintélyes tsz-gaz- da: — Mint ahol a férj és a feleség nem értik meg egymást. 6. Tanulság Nagy hanggal, durvaság­gal, elveket megsértve nem lehet vezetni. Csak ember­ségesen, megértéssel és kö­zös akarattal. A tsz-elnök mondta: „Könnyen elra­gadtatja magát az ember”. Egy vezetőnek azokkal szemben, akikért dolgozik —, soha nem szabad. Farkas Kálmán Forradalmi változás az építőanyagokban Szabolcsi homok, mint épületelem Piciny ház a Dózsa György út közepén. Pető Gábor párttitkárral keres­sük Dókánét. Szomorú kis fiú fogad. — Elvesztették támaszu­kat. Két napja temették el a nagyapjukat — szól hal­kan a párttitkár. Dókáné a háztáji földről érkezik. — Már azt hittem, hiába írtam... nem hallgatnak meg. Szűk nyárikonyha. A fiú iskolába készül. — Megvallom őszintén, akkor sírtam. Nagyon ke­serű így, támasz nélkül az élet. S azt mondják, men­jünk haza... Hol keressem meg a kenyerünket? 3. Ellenvetés Sorolom az irodában Kántor Dezső tsz-elnöknek az özvegy panaszát. — Ebből semmi nem igaz! — ellenkezik nagy hangon. — Emlékszem az esetre. A nyárfa ültetésé­nél történt. Az igaz, hogy ott félrehívtam Filep Jó­zsef brigádvezetőt és őrá káromkodtam, miért hívtak annyi embert, ha a mukát nem tudják biztosítani. S azt is mondtam, jobb, ha felét hazaküldik... Es akkor még véletlenül sem ittam. Később őszintébb: — Csak ritkán vagyok durva... Ha a problémák halmozódnak könnyen el­ragadtatja magát az ember. Nem leányálom értetlen emberekkel dolgozni. (?) 4. Cáfolatok Néhány asszony koráb­ban már írt levelet a fel­sőbb szerveknek. Panasz­kodtak. Az elnök az asz- szonyokat hivatta. A rosszul szervezett mun­ka, rossz hangulatot szült. — Nagyon elbánnak a szegény emberrel — kese­reg Dókáné. — A trágya benn van az udvarokon. A háztáji föl­det is későn adták. De az elnöké már bevetve, rend­ben. Es nem is ott vette ki, ahová a nyilat húzta— Felborulna a rend a falu­ban, ha mindenki ott fog­na magának háztájit, ahol akar —, s legyint. Kifogá­solják, hogy a főagronómus I A rohamléptekben megin­dult építkezés nemcsak jobb munkaszervezést kíván, hanem az építőanyagokban is forradalmi változást idéz elő. Korunk építészetében tekintélyes szerep jut a ne­hézbetonoknak, de egyre több figyelmet kell fordíta­ni a betonok másik nagy családjára, a könnyűbeto­nokra. A könnyűbetonkuta- tást kettős szándék! vezérli: olyan fajták kialakítása, melyek sokszorta jobb hő­szigetelők, ugyanakkor szerkezetépítésre is használ­hatók legyenek. Bár a köny- nyűbetonkutatás távolról sem tekinthető befejezett­nek, a szakemberek eddig is szép eredményeket értek el. Különösen nagy csarno­kok! hőszigetelésére célsze­rű felhasználni a perlitbe- tont. Adalékanyagát, a duz­zasztott perlitet, mint is­meretes, megyénkben kö­zel Nyíregyházához gyárt­ják. Ügyelni kell a perlit- beton szellőztetésére. A ké­szítés közben felvett víz- mennyiséget ugyanis csak szellőzőjáratok kiképzése esetén tudja leadni. Ezért lehet helyteleníteni például a Széchenyi utcán megépült lakások födémének hőszige­telését, ahol a perlitbeton- réteg esetleg azt erecVné- nyezheti, hogy a lakások parkettázása vagy mennye­zete meghibásodik. Főleg a lakásépítkezések­nél örvend nagy népszerű­ségnek a kohósalak-beton.! Felhasználása az utóbbi időben megyénkben is meg­növekedett. Az új lakótele­pek, így az Északi és Déli Alközpont épületeinek! nagyrésze ilyen vázszer­kezetű. Begyakorlás után| egy-egy épület szerkeze­ti összeállításához már 20—25 munkanap is elegen­dő. A köhóhabsalak-beton szilárdsága olyan nagy, hogy akár kilencemeletes lakóépületek kivitelezésére is alkalmas. Még ez évben ilyen épületeket emelnek az Északi Alközpontban. Sűrűn találkozunk az épí­tészetben a gázszilikát ele­mekkel. Magas nedvszívó képességük miatt kórházak, mosdók építésénél nem cél­szerű ilyen elemeket ter­vezni. Magyarországon elő­ször a Vásárosnaményi Lá­dagyárban használtak gázszilikát oldalfal és födémpaneleket. Az igény- bevételnek jól megfelelnek, ezért számítani lehet fel- használásuknak kiszélesíté­sére. A betonkutatás egyik ágába az ÉM. Szabolcs- Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat is be­kapcsolódott. Két éve egyre eredményesebb kísérleteket folytatnak a szabolcsi ho­mok helyi építőanyagként való hasznosítására. A kí­sérletek nyomán a KERA- SOL nevű habképző anyag segítségével olyan minőségű homokbeton keverésére is sor került már, melyből középblok'k nagyságú szer­kezeti elemek is gyárthatók. A vállalati kutatás ered­ményesen túljutott már a habképzés, keverési ará­nyok, a keverési idő külön­böző buktatóin. A kialakí­tott gyártási rendszer a sza­bolcsi homokot könnyű és viszonylag olcsó épületelem előállítására tette alkalmas­sá. A szabolcsi habosított homokbeton elemekből né­hány kísérleti építés már történt. Az ellenőrző vizs­gálatok folynak, s a várha­tóan kedvező eredmények következménye az lehet, hogy a homokbeton-elemek gyártása a következő évek­ben meg ndul. Az ismertebb könnyű­betonok közé tartozik a tu­fabeton. Felhasználásánák tapasztalatai az első idő­ben kedvezőtlenek voltak. Tönkrementek a külső és belső vakolatok, leromlott a hőszigetelő képessége is. Ilyen példával szolgált az Incédi sori lakásépítkezés is. Azonban a falazócl/mek lyukkialakításának módosí­tása és a beépítés módjá­nak szabályozása ismét a gyakoribb felhasználás irá­nyába halad. A felsorolt néhány köny- nyűbetonféleség csak kis része a teljes listának. Va­lamennyi közös tulajdonsá­ga, hogy lényegesen köny- nyebbek! a nehézbetonok­nál, hőszigetelési értékük viszont igen magas. Felhasz­nálásukra megyénk építke­zésein is egyre több példa akad. Somorjai Béla építészmérnök Milyen lesz az új BImszínház Nyíregyházán? Még ebben az évben meg­kezdik az építkezést a Lenin téren. Itt épül fel Nyíregy­háza új 610 személyes film­színháza. A Beruházási Irodában né­zegettük az építkezés terveit. A filmszínház befogadó mé­rete 56x25 méter alapterü­letű. A nézőtér 24x14 méter. A bejárat üveg és beton fala látványosság számba megy. Az előcsarnok nagy része üvegfalból áll, 164 m2 terü­leten. A hatalmas előcsar­nok bejáratával szemben a ruhatár. A nézőtérre való bejárás két oldalon történik. A nézőtér emelkedő tenden­ciájú, a bejáraton három méter magasan lépcsőkön kell felmenni. Ez lesz a né­zőtér legmagasabb területe. Innen kezdve lejt a vászo­nig. Az építkezés beosztása olyan, hogy nem lesz „rossz” hely, kitűnőek a látási vi­szonyok, a nézőtér bármely részéről. A filmszínház főbejárata a Selyem utca felőli részen lesz. Az előcsarnokban he­lyezik el a pénztárfülkéket, a büfét. Az építkezés a jelenlegi TÜZÉP-telepen, a játszótér mögött lesz. A hatalmas épület hátsó része kétemeletes, három- szintes. Itt lesznek az irodák és a műszaki helyiségek, va­lamint a gépészeti berende­zések. A berendezés és gépe­sítés a lehető legújabb A terveket a KÖZÉPÜ­LETTERVEZŐ Vállalat ké­szítette. Nyíregyháza új film­színháza több mint 7 millió forintos beruházást igényel. Farkas Fái Májusi pártnapok NYÍREGYHÁZA VAROS: Pokrovenszki József Ruhagyár 20-án, Biró László Gumigyár 26-án, dr. ördögh János Tanító­képző Intézet 18-án, Szokolai Sándor 5. AKÖV 17-én, dr. Nagy Árpád II. kerület 26-án, Nagy Zsigmond Vendéglátóiparí V. 23-án, Horváth János Dózsa Tsz 19-én, Bogdány Ferenc Ci­pőgyár 17-én, Martin János Épí­tő és Szerelő Vállalat 18-án. kisvardai járás Molnár István Tuzsér, ÉRDÉRT Vállalat 11-én, Orosz Ferenc, Kis- várda öntödei Vállalat 19-én, Szá- szi Ferenc Kisvárda Bútoripari Vállalat 12-én, Lábas Menyhért Kisvárda Ktsz-ek 11-én, Bejczi Ferenc Berkesz 11-én, Papp András Ajak 16-án, Hete Béla Nyírtass 16-án, ötvös József Pátroha 16-án, Bódi Sándor Rét- közberencs 16-án, Farkas Tibor Gégény 16-án, Jakab Miklós Dombrád 16-án, Molnár Lajos Tiszakanyár 16-án, Hegedűs Im­re Kékese 16-án, Mudri Béla Anarcs 17-én, Szűcs Géza Sza- bolcsbáka 17-én, Félegyházi Gá­bor Gyulaháza 17-én, dr. Józsa István Nyírkárász 17-én, Fehér Sándor Szabolcsveresmart 17-én, V. Tóth Ferenc Dögé 17-én, Se- menyi János Pap 17-én, Ko­vács Imre Lövőpetri 17-én, Szu- csik István Nyírlövő 17-én, Ko­vács Béla Tornyospálca 20-án, Eszenyi Gábor Jéke 20-án, Tót­szegi Gyula Mezőladány 20-án, Právicz József Újkenéz 20-án, Béres Mihály Fényeslitke 20- án, Nagy Sándor Komoró 20- án DanKÓ Ferenc Tuzsér 20- án, Berta László Tiszabezdéd 20-án, Lipők András Mándok 20-án, Szép Béla Tiszaszentmár- ton 20-án, Vadon Gábor Zsurk 20-án, dr. Rozgonyi József Tisza- mogyorós 20-án. Adám István Eperjeske 20-án, Horváth Emil Benk 20-án. NYÍREGYHÁZI JÁRÁS Kovács Dóra Demecser 11-én, Nagy János Nyírbogdány köz­ség 11-én, Kovács István Sényő 11-én, Fodor Andor Nagyhalász 10-én, Horányi László Kálmán- háza 11-én, László József Tisza- bercel 10-én, Botár József Raka- maz 10-én, dr. Kiss Lajos Tisza- nagyfalu 10-én, Mádi Lajos Búj 10- én, Nyitrai Gábor Paszab ló­én, Polcz János Kótaj 10-én, Ko­vács Balázs Tímár 10-én, Koháry Ferenc Balsa 10-én, Csisztu Lász­ló Szabolcs 10-én, Krausz Péter Vencsellő 10-én, Omajtényi Lász­ló Gáva 10-én, Szaniszló András Kemecse 10-én, dr. Pivarnyik János Vasmegyer 10-én, Telegdi Károly Beszterec 10-én, Szilágyi István Tiszarád 10-én, Juhász Sándor Tiszatelek 10-én, Szuhár Pál Kék 10-én, Donáth Ernőné Oros 10-én, Alexa László Ibrány 11- én, Béres János Nyírbogdány üzem 11-én Hajdú Aladár Nagy- cserkesz 11-én, Kovács Balázs Napkor 11-én, Hornyai Sándor Ujfehértó 11-én, Novák Sándor Nyírtura 11-én, Omajtényi Lász­ló Nyírpazony 11-én, Vincze Jó­zsef Nyírszőlős 11-én, Oláh And­rás Kemecse Állami Gazdaság 11-én, Buzsik József Nyírtelek Belegrád 11-én, Polc János Nyír­telek Gyulatanya 11-én, Nyitrai Gábor Oros Nyírjes 13-án. FEHÉRGYARMATI JÁRÁS Földes László F.-gyarmat május 20-án, Együd András Botpalád 23- án. Kova \s József Kispalád 23-án, Kokas Ferenc Turricse 23-án, K .'tvasz András Magosliget 23-án, Tisza Miklós Milota 23-án, Csor- vási Sándor Sonkád 23-án, For­gács András Tiszabecs 23-án, Pintér János Tiszacsécse 23-án, Kormos János Tiszakóród 23-án, Deli István Uszka 23-án, Szán­tó Lajos Cégénydányád 25-én, Gál Ferenc Csaholc 25-én, Kö­vér Tibor Gyügye 25-én, Né­meth Sándor Kisszekeres 25-én, Horváth István Nagyszekeres 25- én, dr. Kertész István Szamos- ujlak 25-én, László Béla Vámos- oroszi 25-én, Kövér Tibor Fülesd 26- án, Csorvási Sándor Kölese 26-án, Deli István Kömörő 26-án, Kormos János Penyige 26-án, Szakács József Szatmárcseke 26-án, Serfőző Ernő Tunyogma- tolcs 26-án, Mezei János Turist- vándi 26-án, Németh Sándor Mánd 26-án, Széles Lajos Jánk- majtis 27-én, Csorvási Sándor Kérsemjén 27-én, Gál Ferenc Kisar 27-én, Forgács András Nagyar 27-én, Kotvász András Nábrád 27-én, Szilágyi Bertalan Panyola 27-én, Kocsis Károly Zsarolyán 27-én, Mezei János Kisnamény 27-én, Piszter János Tiszacsécse 23-án. TISZALÖKI JÁRÁS Kuhár András Tiszavasvári ál­talános iskola 20-án, Kovács Gusztáv Tiszadada 20-án, Végh János Tiszavasvári Gépjavító Ál­lomás 20-án, Csikós János Tisza- lök Járási Művelődési Ház 17-én, Alexa Sándor Tiszalöki Faipari Vállalat 17-én, Novák Gyula Ti- szalök kultúrterem 17-én, Szilá­gyi József Tiszavasvári községi pártbizottság 17-én, Viszokai István Tiszavasvári kultúrterem 17-én, Bodák János Tiszavasvári Téglagyár 17-én, Egri Lajos Ti­szavasvári Szorgalmatos 17-én, Csirmaz János Tiszaeszlár Bas- halom 17-én, ökrös Gábor Tisza­eszlár MÁV Újtelep 17-én, Kiss János Tiszavasvári Állami Gaz­daság 19-én, Diósi József Tisza­vasvári községi pártbizottság 19-én, Rozgonyi János Tiszavas­vári Józsefháza 19-én, Karasz István Tiszavasvári Munka Tsz 19-én, dr. Borivó László Tisza- dob kultúrterem 19-én, Rácz Gyula Tiszadob ált. isk. 19-én, Kiss László Tiszalök Kisfástanya 19-én, dr. Szijjártó István Tisza­lök Rákóczi Tsz 19-én, Palkó János Tiszadada Kálvinháza 19-én, Szabó Mihály Tiszaeszlár kultúrház 20-án. vasarosnaményi járás Dr. Czimbalmos Béla Vitka 13-án, Licsák Mária Nagy- varsány 13-án, Szilágyi Gyula Gyüre 13-án, Gere Ferenc Ara­nyosapáti 13-án, Kádár Árpád Olcsva 10-én, Szabó László Jánd 10- én, Jüttner Antal Gelénes 11- én, Bitner János Mátyus 12-én* dr. Pataki Béla Vitka 13-án, dr. Koplányi Mihály Vásá- rosnamény Ládaüzem 13-án, Szilágyi Béla Tiszaszalka Álla­mi Gazdaság 13-án, Virág Miklós Gemzse 10-én, Siket Gyula Ilk 10-én, Iván Ferenc Kisvarsány 10-én, Kádár Árpád Tolcsva 10-én, Nagy József Olcsvaapáti 10-én, Czap Ferenc Gergelyiugor- nya 10~én, Szabó László Jánlc 10- én, Ruda Mihály Barabás 11- én, Vass Bertalan Beregdaróc 11-én, Kosa Gyula Beregsurány 11-én, Joó Károly Csaroda 11-én, Illés Elemér Vámosatya 11-én* Jökler Antal Gelénes 11-én, Hak- lik Miklós Tákos 11-én, Tári Gyu­la Márokpapi 11-én, Polgári Bé­la Tivadar 12-én, dr. Kiss György Tarpa 12-én, Csorba József Gu- lács 12-én, Dévai András Hele- Fejércse 12-én, Gyarmati Zsig­mond Lónya 12-én, Halász Zoltán Tiszakerecseny 12-én, Koroknál Ambrus Tiszaadony 12-én, Czakó János Tiszavid 12-én, Spisák András Tiszaszalka 12-én, dr. Beck Károly Tiszaszalka gépja­vító 12-én, CSENGERI JÁRÁS Gombás Sándor Csenger ll-én* Varga Gyula Nagyhódos 25-én, Bácskái Antal Szamossályi 25-én* Markovics Miklós Csegöld 25-én, Horváth Gabriella Csengersima 25-én, Siető László Császló 24-én* Barcsai Sándor Csengerujfalu 19-én, Sztároszta Pál Gacsály 24-én, Kerezsi Miklós Garbolc 24- én Kozma Miklós Hermánszeg 25- én, Beregi Gyula Kishódos 24-én, Enyedi István Méhtelek 24-én, Olvasztó Miklós Nagygéc 17-én, Fekete József Pátyod 19-én Kocsány Gyula Porcsalma 19-én* Száz Pál Rozsály 24-én, Csahol- ci László Szamosangyalos 19-én* Szkokén János Szamosbecs 17-én* Szűcs János Szamostatárfalva 17-én, Papp Endre Tisztaberek 24-én, Vasas Sándor Tyúkod 19- én, Tóth Margit Ura 19-én* Tircsi Antal Zajta 24-én. BAKTALÖRANTHÄZI JÁRÁS Nagy Mihály Levelek ll-én* Gönczi Balázs Apagy ll-én* Glückmann László Baktalóránt- háza 13-án, Nagy Tibor Nyírma- da 13-án, Szendrei Istrván Ófe- hértó 13-án, Kántor Zoltán Be­senyőd 13-án, Nagy Kálmán Las- kod 12-én, Czipa István Magy 13-án, Kosa Sándor Nyíribrony 11- én, Szabó Sándor Nyírjákó 12- én, Antal Lajos Nyírkércs 10-én, Czenki Ferenc Nyírtél 10- én, Kapu József ör ll-én, Ko- leszár István Petneháza 12-én* Estefán Bertalan Pusztadobos 11- én Kaczur Ernő Ramocsaháza 10- én, Mikecz Mihály Rohod 11- én, Hudák István Székely 10-én, Juhász László Vaja ll-én. NAGYKALLÖI járás Érfalvi Ferenc Balkány 13-án, Kovács Károly Kállósemjén 13-án* Csikós Balázs Bököny 13-án* Oláh János Geszteréd 13-án, Don- ka Péter Nagykálló községi 13-án* Nagy Ernő Nagykálló Császár- szállás Tsz 20-án, Donka Péter Nagykálló Vadas Rákóczi Ts* 20- án, Belicza István Nagykálló Újsor és Lászlótanya 20-án, Ső- rés Sándorné Kiskálló 20-án, Madarász István Nagykálló Gép­javító 13-án, Szabó István Biri 20-án, Csepelyi Tamás Balkány Állami Gazdaság 13-án, Enyedi Sándor Balkány Perkedpuszta 13- án, Bujdosó Sándor Tormás­puszta 13-án, Balogh Ferenc Balkány Görénypuszta 20-án* Szűcs Imre Abapuszta 20-án, Ra- batin János Balkány Koczogh tanya 20-án, Tamás János Gesz­teréd Nyíri tanya 13-án, Bernát Béla Érpatak 13-án, Radóczi Já­nos Szakoly 13-án, Száraz János Kállósemjén Ujszőlőskert 13-án, dr. Bumberák József Kállósem- jéri Péterhalom 13-án, Kovács Péter Kállósemjén Növényvédő Állomás 13-án, Bujdosó Sándor Balkány Tormáspuszta 12-én, Szűcs Imre Balkány Abapuszta 20-án. NYÍRBÁTORI JÁRÁS Halász János Nyírbátor 2C-án, Farkas Kálmán Nyírbéltek 12-én, Valkó Mihály Nyírmihálydi 13-án, Marosi Károly Penészlek 13-án, Sárfi Rózsi ömböly 13-án, Zsukk Miklós Terem 20-án, Illés György Nyírvasvári 20-án, Gyarmati László Nyírcsászári 20-án, Köké- nyesi Gábor Nyírderzs 20-án, Kádár András Nyírgyulaj 20-án, Tabi József Máriapócs 20-án, Diczkó László Kisléta 20-án, Orosz Miklós Pócspetri 20-án, Sinka Antal Nyírlugos 12-én. MÁTÉSZALKAI JÄRAS Ekler György Ópályi 12-én, Cs. Nagy István Nyírparasznya 12- én, dr. Bálint Károly Máté­szalka 12-én, Szaniszló János Pa­pos 12-én, Barta István Fábián- háza 19-én, Szép Ferenc Hodász 19-én, Fábián Imre Jármi 19-én, Varga Károly Kántorjánosi 19-én, Vass József Nyírcsaholy 19-én, Konczili Sándor Nyírmeggyes 19-én, Gulácsi Sándor Tiborszál- lás 19-én Gariscsák Sándor Ho­dász Állami Gazdaság 19-én, Pongrácz Antal Mátészalka ÉR­DÉRT 19-én, Dalia István Fül- pösdaróc 20-án, Kállai Sándor Géberjén 20-án, Balogh István Gyűrtelek 20-án, Gergely Gábor Kocsord 20-án, Csatlós Miklós Mérk 20-án, Tinái Gyula Nagy­dobos 20-án, Kovács Sándor Nagyecsed 20-án, dr. Nagy István Nyírkáta 20-án, Melegh Gábor ököritófülpos 20-án, Bu.iárszki Györgyné Rápolt 20-án, Kolláth László Szamoskér 20-án, Zakor István Szamosszeg 20-án, dr. Szabó József Vállaj 20-án, Fodor Károly Mátészalka MÁV 20-án, Hegymegi István Mátészalka Ál­lami Gazdaság 20-án.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom