Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-17 / 165. szám

Ptolemájosz érem, Zsi gmond forint, Kossuth-bankó A numizmatika fiatal hódolója — Mennyit ér SOŰO érme ? Kiállítás Fehérgyarmaton •m Mivel fizessek? Van Kcwputh-benkóm. Esigmond aranyforintom, s Ptolemá- jate egyiptomi érmém.., Pénzgyűjtő jogászjelölt Valahogy hangzik ej egy beszélgetés Kahler FrL gyes Szegeden harmadéves joghallgató íóhérgyarrnati fia­talember és eseretérsai között. A most huszonnégy éves Kahler ugyani* ritka szenve­délynek hódol: numissnatiké­val, magyarul erempi/tíjtá»- sM foglalkozik, A numizma­tika nem is olyan egyszerű dolog. Aki komolyan műveli,. ismernie kei! a történelmet, földtragaot, az érem szüleié’ sértek körülményeit, a kort, amelyben, fizetőeszköz volt, — Négy éve még météewü- kai gimnazista voltam, • ré­gészettel ia foglalkozó taná­rom hívta fal a figyelmemet a pénzgyűjtéare. Először csak a közkézen forgó pénzeket kezdtem gyűjteni, később vi­szont Mária Terézia és Fe­renc József korabeli pénzek­re akadtam. Az egyetemen már nagyobb lehetőségem nyilt rá, kezdeti sikereim alapján felvettek az Országos Régészeti Művelődéstörténeti és Eremtani Intézet érem tani osztályának tagjai közé, ahol természetesen bő alkalom nyűik új érmék szerzésére, cserem. Az egyetemi szünidőben, Féhérgyarmaton találkoztunk a fiatal jogászjelölttel, aki hazahozta ás augusztus else­jén « járási művelődési ház­ban közszemlére is bocsátja mintegy ötezer darabból álló gyűjteményét Kőtelező a tudományai dolgozat — Elméleti vonatkozásban főként az ókor érdekel —, mondja a fiatal gyűjtő. S hogy mennyire nehéz az éremgyűjtő dolga, arra egy példa: a numizmatika pro­fesszionistáinak évenként tu­dományos dolgozatot kell be­mutatniuk a diákkörben. Egy ilyen dolgozathoz viszont óriási forrásanyagot kell fel­dolgozni, amíg megszületik például a legutóbbi Kahler- féle munka: „A római pénz­verés jogi szabályozása,” cím­mel. A gyűjtemény legértéke­sebb darabjai között találjuk Zsigmond király aranyforint­ját az 1300-as évekből, egy Werböczt reliefet a xvil. századból, s vetekszik velük az 1808-ban az aradi vérta­núk emlékére kiadott plakett A legrégibb az ókori „Pto­lemájosz” egyiptomi érem Nagy Sándor apjának. Mace­dóniai Füjöppek idejéből, idő­számításunk előtti harmadik századból. Van persze bőven római köztársaságkori dé­nár ig, Az Árpád-háti sorozat — Hogy honnan? A Zsig­mond aranyforint például nagyapám hagyatéka, aki va­lahonnan hozzá jutott a rit­ka pénzhez, a többiekét már cseréltem, készpénzért vet­tem meg, vagy ajándékba kaptam. Kahler Frizes nemcsak ér­méket, papírpénzt is gyűjt Tulajdonosa az 1848-as sza­badságharc papírpénzeinek, a Kossuth-bankónak, amelyek nagyságuktól függően magyar, orosz, latin, német nyelvű szöveggel ismertetik a bank. jegyhamisításért kijáró külön­böző büntetéseket, az 1840- ben csak egy oldalra nyomott Almá*«y-ban kának, Ferenc József papírpénzeinek. Soro­zata van Kossuth réz- és ezüstforintjaiból, krajcárjaiból is. Legközelebbi célja, hogy felfejleszti az Árpád-házi so­rozatot. Vajon mát ér ez 5000 ér­me? Egyesek szerint S—30 000 forintot, a gyűjtő szerint hasznos időtöltést és kitűnő ismereteket. (kopka) Megkezdték a Pedagógiai Főiskola kollégiuménak kialakítását ősszel Pedagógiai Főiskola nyílik Nyíregyházán. Átme­netileg — amíg az új intéz­ményt felépítik — a volt Vasvári Pál gimnáziumban kezdi meg működését. A szükséges átalakításokat meg­kezdték, s ezzel egyidőben indul meg a Főiskola kollé­giumának a kialakítása Is. Egy meglévő épületet alakí­tanék át erre a célra. A korszerű konyhával is fel­szerelt kollégiumban 142 hall­gató kap helyet. Az átalaki, tások r a majdnem hétmillió forintot költenek. Kiállítás, kiadvány Nyíregyházán a várossá nyilvánítás 125. évfordulója alkalmából Ez évben ünnepli várossá nyilvánításának 125. évfordu­lóját Nyíregyháza. A jubileu­mi rendezvények előkészítésé­re bizottság alakult', A prog­ram szerint ősszel nagyszabá­sú várostörténeti kiállítás nyí­lik, »melyen bemutatják a település fejlődését kialaku­lásától napjainkig. A környék­ről előkerült régészeti leletek, tői kezdve * váro«*l kapcso­latos dokumentumokon át a jövő nagyobb létesítményének plakettjéig látható Lesz majd a kiállításon. Tervbe vették egy képekkel gazdagon il­lusztrált, a váró» múltját, je­lenét és jövőjét ismertető ki­advány megjelentetését, ezen­kívül előadássorozatot rendez, nek aszal az elgondolással, hogy a dolgozókkal közelebb­ről is megismertessék a me« gyeszékhely létrejöttét, törtei netét. Az atomrobhantások és az időjárás VAN'S ÖSSZEFÜGGÉS A KÉT JELENSÉG KÖZÖTT ? Nemepak hazánkban, ha­nem az egész világon évek óta rendkívül szeszélyes, 8 megszokotthoz mérten sza­bálytalan az időjárás. Felhő- szakadások, aszály, árvíz pusztít mindenfelé, a decem­beri enyheséget áprilisig, má­jusig tartó „enyhe tél” köve­ti, októberben kánikulai na­pokat élünk át. Sokan azt gondolják, hogy az atomrobbantások okozzák ezeket az időjárási kilengése­ket. Dr. Záej Alfrédhez, az, Országos Meteorológiai Inté­zet helyettes igazgatójához fordultunk a kérdéssel: Van-e összefüggés a két jelenség kö­zött? — Elöljáróban hadd mond­jam el — hangzott a válasz, — hogy mintegy 200 év óta állnak rendelkezésünkre pon­tos meteorológiai feljegyzé­sek. Ezekből az tűnik ki, hogy mindig volt rendkívüli idő­járás, s ezt csak megerősítik a közvetett, történelmi doku­mentumok. Számos olyan év­ről tudunk Európa történeté­ben, amikor a június—júliusi fagyok valóságos éhínséget okoztak. Az ellenkezőjére is sok példát találunk: előfor­Baktalórántházi A baleset és munkavéde­lem nagy probléma a megye ktsz-iben, hisz csupán az év első felében ötvenötén szen­vedtek balesetet. A Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete nemrégi­ben baleset és munkavédel­mi előadássorozatot indított, Szombaton Baktalóránthá- zán szervezték meg a film- V« ti léssel egybekötött mun­kavédelmi előadást. A baktalórántházj Vegyes­ipari KTSz-nek 90 dolgozó­ja van. Az előadáson mind­össze 30-an voltak. Talán Baktalórántházán nem probléma a munka és balesetvédelem? Igaz, az első fél évben nem történt baleset a szö­vetkezetnél, — de amint ké­sőbb megtudtuk — ez nem « baleset és munkavédelmi előírások maradéktalan meg­tartásának, hanem csupán a jó szerencsének tulajdonít­ható. A közelmúltban egv ellen­őrzés során elkoboztak a szöve*k<—.ettsi egv repedt csiszol ókorongot. A munka­védelem leselemi pb szabá- V'aihoz tartozik, hogy a rossz állapotban lévő ke- szörűkőve! nem lehet dol­gozni, mert könnyen halá­los bajeset történhet. Miközben az előadás meg­kezdésére vártunk körülnéz­tünk az új asztalosműhely- ben. Itt a gépeket már be­állították, dolgoznak is raj­tuk, de a szükséges baleseti felszereléseket még nem szerezték be A balesetvédelmi előadás mindössze másfél óra hosz- szat tartott. A vezetőség ré­széről teljes érdektelenség kísérte. A ktsz elnöke az előadás idejére eltávozott, Az irodában dolgozók — ami­kor az előadásra Invitálták őket — elfoglaltságukra hi­vatkozva tértek ki a meg­hívás elől, és vajon ott vol­tak-e azok a dolgozók a esi- szolókorong helyes kezelésé­ről szóló filmvetítésen, akik a nemtörődömség miatt jé Ideig ha1 eseti veszélyben forogtak? A Paktajórántházl Vegyes­ipari KTSz-ben sem ártana, Ka elrondolkoznánah azon. tm-fv a boic-atvédelem nem «-erencsejáték. —takáttrt­dúlt, hogy februárban virág­zott minden, kétszer arattak egy esztendőben, augusztus elején szüreteltek, Pedig • hol volt ezekben a távoli évszá­zadokban az atom? — Ez önmagában fs eléggé meggyőzőim szól amellett, hogy az időjárás mindig sze­szélyes volt, !— Erdemag arra ia emlé­kezni, hogy minden teehnikai vívmányt kapcsolatba hóetek a rendkívüli idójárássaL Ami­kor elterjedt«?: a gőzgépek, ereknek » füitjére fogták a szokatlan hideget-mefeget.., Még furcsább, hogy az első világháború „lövöldözéseit”, később pedig a rádiót is az­zal gyanúsították, hogy a leg­különbözőbb zavarokat okoz­za az időjárásban. Meggyő­ződésem, hogy az atomrob­bantások éppen úgy nem be­folyásolják az időjárást, mint az említett, egykori technikai újdonságok. Más kérdés ter- mósretosen, hogy egyéb szem­pontokból kívánatos lenne, a Szovjetunió javaslatai értel­mében, örökre megszüntetni minden atomrobbantást. — Ebben ma már minden becsületes ember egyetért. De hogyan lehetne érzékeltetni az atomrabbantások hatását, vagy hatástalanságét az idő­járásra? Kétségtelen, hogy minden robbantás hatalmat; energiá­kat, rádioaktív anyagokat juttat a légkörbe, s eg foko­zott csapadékképződést okoz­hat. Egyesek éren az alapon 30ÖÖÖ ■aanp'nvia TÉGLA KISZ-álapszervezetünknek 34 tagja van, melyből IS fia­tal dolgozik a tiszaberceli téglagyárban. Elsőrendű fel­adatunknak tartjuk a tervek maradéktalan teljesítését. Szilágyi elvtárs, az üzem vezetője azzal a kéréssel for­dult hozzánk, hogy segítsünk. A tennivalókat megbeszél­tük. 4 fiatalok vállalták a plusz munkát, Ennek ered­ményeként vasárnap délelőtt 30 000 darab téglát raktároz­tunk el Ezért az üzem veze­tője dicséretben részesítette KJSZ-szeveaetünket. Mi a jö­vőben is megadunk minden segítséget a tervek teljesíté­séhez, Számíthat a kiszesek- re az üzem vezetősége. PttUk Anna KlSZ-mér hozzák összefüggésbe a rob­bantásokat az időjárásssai, Ez a hatás azonban helyi jellegű. Ha a hatás méreteit akar­juk szemléltetni, körülbelül a Balatonba dobott kőhöz hasonlíthatjuk. A csendes víz­tükörre hajított kő nyomán messzire terjednek a hullá­mok — de mi ez a tó 000 négyzetkilométeres felületéhez képest? =- Mi okozza tehát az évek óta tartó, szokatlan időjá­rást? — A naptevékenység. A 300 év adatai alapján rajzolt grafikonon hatalmas, soha nem tapasztalt kiugrás mu­tatja, hogy 1058 éta egészen rendkívüli naptevékenység ta­núi, vagy „áldozatai" va­gyunk. Ennek az okát nem tudjuk, de a legmerészebb képzelet som teremthet össze­függést a földi robbantások és a tőlünk 150 millió kilo­méterre lévő Nap fizikai fo­lyamatai között, —- Mikorra várható javu­lás? — Az első „nyugodt év” előreláthatóan 1964 lesz. Herkules almimMinmiiMMM*»*««»»»««» ÉS A TÖBBIEK Az emberek bű társai, * gr#- pék. A korszerű gépekkel, egy negyedév alatt több mint T0 000 köbméter gömbfát dol­goznak fel. Fazekas József villanyszerelő kisebb motor szerelésével foglalatoskodik. Herkules, a* ÉRDÉRT mátészalkai telepének óriás íűrés*- gépe. Valósággal nyeli a 60—T0 centi átmérőjű gömbfákat, bogy azokból deszkákat alakítson ki. Lltva András kezében engedelmesen dolgozik egy kisebb műszer, a manibulátor. Nem mis ez, mintegy kézi motoros keresztvágó fűrész. Nagyszerű segítője az emhernek. Né­hány másodpere alatt a kívánt hosszúságúra szabja a fel­dolgozásra várő faanyagot. Hammel Jócsef felvételei. cÁ oitkal nafikúzibeit Ha Móricz Zsigmond lát­hatná őket, tudom örömében végig csókolná az egészséges rózsa arcokat, ezeket a nyír­ségi apróságokat. Pajkos fé­lénkséggel ülnek a esepp asz­talkánál és figyelnek. A fel­nőttek minden mozdulatára rezdül a szemük, Az életnek, előttük még ismeretien rej­telmeit fürkészik- Tányér- kaikban jó illatú leves, ha el­fogy és kérnek még kaphat­nak, mert van bőven. És töl- töttkápcszta is. Negyven gyermek együtt és nincs köztük beteg, satnya egy sem. Ezért idézte e szép látvány emlékezetembe Méri- ezot. Nem éheznek s nem rágnak gyenge tejfogaikkal kemény, avas szalonnát s nem esnek kútba, s nem gyújtják magukra a esaládi fészket, amíg a szüleik a tarlón ve­rejtékeznek­A kicsiny Vjtks községben is — a szülők keresetétől j Hifiden átlagosan — napi 2,50 forintért egész papos gon­dos ellátást kap a legfiatalabb nemzedék, j Ezt már Szabó Erzsikétől tudom meg. Fiatal, most vé- I gezte Naménybap a harma- i dik gimnáziumot, Fiatal, mégis vezető, a napközi ott_- i hon vezetője. ro óráig jótok, tízórai után ebédig verstanulás, me­se. Délután háromig pihenés, uzsonna és, estig, — amíg a szülők jönnék — játék is­mét. Friss homokhalom van az udvaron, ebben építenék. Né­melyik félénk, mert szokat­lan számára eg a Vidám kö­zösség, amellyel két hónapra felcserélte a jól ismert otthoni udvart és a magányt De az étvágy mindegyiknél kitűnő. Egymással versenyeznek, me­lyik lesz a győztes. Járai Béla két eleven cse­metébe, Erzsiké és Béla egy­más mellett ülnek. Apu és anyu kinn a határban arat. Gondolatuk biztosan itt a gyermekeknél van, de figyel­mük a munkán. Nem kell aggódniok, gondos kezekben vannak. Szássné ízletesén főz, Kiss sándoené pedig lepihen­teti őket apró matracaikra, hogy a délelőtti játék és az ehéd „fáradalmait” kipihen­jék. Paróezj Katikának nem idegen a közösség, ö a nyol­cadik gyermek, a togkiseb- bik, egyedüli lány a csa­ládban. Otoves múlt, szőke, nagyszemű és tiszta mint a többi- Ha otthon netán vala­melyik el is kerülheti az ebéd előtti mosdást, itt nem lehet, itt a „szigorú házi­rend" követel, s ez alól nincs kibúvó. Mégis nagyon szeret­nek ift lenni Kérdéseket tesz­nek fel nékik, amelyekre egy­szerűbb a nemleges válasz. (Itt azért nem olyan jó mint otthon? Ugye jobban szeret­tek az utcán futkározni? Stb). ök azonban nem esnek tőr­be. Szinte csodálkoznak azon, hogy kérdezhet a bácsi ilyen butákat. A feleletekből kide­rül, hogy kitűnően érzik ma­gukat és elégedettek. Pedig a gyermek őszinte! Ebben a kérdez-felek Iá­tokban a napirend szakít meg bennünket. Ebéd utáni pihe­nő következik. Le kell feküd­niük, Az álom hamar erőt ve*? a csikéfrizurás és mas­ni* kicsinyeken. Arcukon lá­tom, hogy meseországban jár­nak. Behajtom jegyzetfüzetem ég lábúihegyen eljövök, Emlé­kezetemben magammal ho­zom mindazt amit láttam. Szívesen gyűjtöm az ilyen emlékeket, Vincze György 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom