Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
szeptember 21, vasárnap KELETM.AG Y ABORSZAG s A gépek birodalmában ludósítás a Mezőgazdasági Kiállításról Csak két éve még, hogy hasonló seregszemlén láthattuk a mezőgazdaság és a mezőgazdasággal szoros kapcsolatot tartó élelmiszeripar újdonságait, eredményeit. Nem arról akarok hírt adni, hogy azóta már a sört sem úgy csapolják a korsóba, a sertések hizlaldájában önetetők vannak, gépesítik a halászatot és önmagunkat láthatjuk a helyszínen felvevő és visszaadó televízióban. Néhány sorban inkább a szántóföld gépesítéséről szeretnék tájékoztatni. 38S féle magyar mezőgazdasági gép Nagyapám idejében két valamirevaló gépet ismertek, a cséplőgépet és a gőzekét. De nehéz volt az első tüzes gépeknek a cséphadarót és a nyomtató lovat kiszorítani a szérűkről! Hasonló ellenszenv fogadta apám idejében a vetőgépet és az ekekapát is. De nem kell ilyen messzire menni, arra már a fiatalok is emlékezhetnek, hogy a felszabadulás után az új gazdák és a régiek egyaránt mennyire féltették a traktor kerekétől a földjüket, összegezve: két emberöltő alatt a traktorig jutottak el a mezőgazdaság gépesítésében és most alig több, mint egy évtized múltán csak a magyar ipar 385 féle mezőgazdasági kis és nagy géppel vesz reszt a kiállításon. 100 mázsa széna kazalba kerül — gépeket ott nem is lehet alkalmazni. Ha Csehszlovákiában, Bulgáriában, Németországban, Hollandiában és szerte a világon nagyüzemekben termelnek, nyilván mi sem állhatunk meg ebben a versenyben. A kiállított gépiek nemcsak gyönyörködtetnek, lenyűgöznek, hanem el is gondol- koztatnak, de egyben irányt is mutatnak, hogy: mi a mezőgazdaság jövője Magyarországon is. Cs. B. Kész lakásokból összeállított ház A szovjet építőipar már olyan fejlett, hogy az építkezéseknél előregyártott elemekként egész lakások szerepelnek. Az újfajtájú ház kísérleti modelljét elkészítették és nemrég bemutatták Moszkvában az új építkezési technika kiállításán. Képzeljenek el egy 5.1 méter hosszú, 4.3 méter széles és 2.75 méter magas szobát. A szobában minden készen van: padló, menyezet, falak, ablak, ajtó és beépített szekrények. Az ilyen szobákból álló emeletes ház felépítése rendkívül gyorsan történik. Egy 6 lakásos, 4 emeletes épület 10 nap alatt felépíthető. A típusszobákat úgy készítik, hogy kemény vasbetont öntenek egy erre a célra szolgáló acél formába. Ezzel a módszerrel évente körülbelül 1000 típusszoba állítható elő. A forma változtatható úgy, hogy egyszerre egész lakást; konyhával, WC-velés egyéb mellékhelyiségekkel ellátott szobát, sőt lépcsőház részt is lehet gyártani. 1959-ben megkezdik Moszkvában, Lenin- grádban, Kijevben, Minkszben és még néhány nagyobb városban az ilyen házak építését. SZABOLCS FÖLDJÉN JÁTSZÓDIK . . . egy óra alatt Nemcsak az egyszerű paraszt- emberek, de még azok az agronó- musok is, akik egy évtizeddel ezelőtt végeztek és azóta a szakirodalmat nem forgatták, bizony nagyon sok gép előtt tanácstalanul álltak. A Szovjetunió által kiállított gépek egyszerűsége, praktikussága és hatalmas teljesítménye még a gépesítéssel foglalkozó állami gazdaságokban, vagy szövetkezetekben dolgozó szakembereket is lenyűgözte. A csuklós emelőkarral ellátott szovjet szénakazalozógép néhány pen: alatt egyszeri emeléssel 500 kiló szénát visz 6 méter magasra. Óránkénti teljesítménye 80—100 mázsa széna kazlazása. A műtrágyaszóróval kombinált kultivátor óránként két hektárt művel meg és egyben mütrágyáz is. Tízórás napi műszakra átszámítva 35 hold kukorica kultivátorozását és íejtrágyázását végzi el egyszerre. A rendrakó aratógép pedig három kaszával 10 óra alatt 50 holdról vágja le a kalászost. Szédítő számok ezek még a 2—300 holdas termelőszövetkezetek részére is, hát még a nadrágszíj-parcellák méreteihez! Még egy adat csupán: a cukorrépa-rakodógép prizmából, óránként 600 mázsát rak gépkocsira, vontatóra. A jövőt nehéz emberi munka helyett mindenütt gép Filmre kerül a Tokaj—Nyíregyháza—debreceni 1919-es front Elkezdték a Tanácsköztársaság nagy filmjének forgatását A Hunnia Filmstúdióban a napokban kezdődött meg „A 39-es dandár" című új magyar film felvétele. Az új film történelmünk egyik legdicsőségesebb feHajnali Már kora reggel, szinte hajnalban nyüzsgő élet fogadja az újságírót a Gyarmat-utcai filmgyárban. Egymás után érkeznek a szereplők. Bihari József, aki a darab egyik remekbeszabott nyírségi alakját, Korbély János, „Zugszführer”-t viszi vászonra, Szirtes Adám, aki egy csupatűz forradalmár nyugtalan, féktelen A politikai biztos i jezetét, a Tanácsköztársaság harcait örökíti meg, melegszívű, igaz érzésektől fűtött jelenetekben állítva emléket 1919-nek. felvételek temperamentuma szerepeben, a debreceni Nagy József alakjában jut nagyszerű művészi feladatokhoz, és Makk Károly rendező beszállnak a Filmstúdió kocsijába és irány Taksony, ahol az új magyar film első felvételei készülnek. Elindult egy művészi alkotás valóra váltása. i három novellája kés jellemek bontakoznak ki. Emberekről szól, akik életükét tették az ügyre. — A további külső felvételekre mikor kerül sor? — érdeklődünk. — Ha Taksonyban befejezzük a forgatást a továbbiak folyamán előreláthatólag az eredeti hadszíntéren, tehát a szabolcsi, tokaji vidéken készülnek felvételek. Olyan filmet akarunk a közönség elé vinni, mely méltó lesz azokhoz a nagyszerű napokhoz és amelyeknek jelenetein keresztül megszeretik azokat a remek embereket, akik egyszerűek voltak, de látták a jövőt és harcoltak érte. Vajon hányszor kell a gombos villát a répa alá nyomni, hogy 600 mázsa cukorrépa a kocsiderékba kerüljön és egy nap alatt 6.000 mázsa, egy hatalmas vonatszerelvényre való. A gépmonstrum kezeléséhez egyetlen emberre van szükség. Nem kell már a jövőnket Verne, vagy Jókai regények nyomán elképzelni, itt Iáható az a szovjet gépek között. Ha nem ilyen távlatokban is, mint a szovjet parkban, de az NDK gépesített istállóiból, a csehek mozgó takarmánykonyháiból, a Lengyel és bulgár gépekből, nem A gép mindenütt nagyüzemet kíván A rohamosan növekvő igényeket csak a terméshozamok gyors emelésével lehet kielégíteni. Ezt utolsó sorban a hazai gyártmányokból mindenütt a jövő rajzolódik elénk. Az a jövő, ahol az ember helyett a gépek dolgoznak és jobban, nagyobb eredményességgel. Kiváló gépeket mutattak be az angolok, a nyugatnémetek és a francia cégek is. A tábláikra nem írták oda, hogy a gépeiket csak nagyüzemben érdemes működtetni, de csak rá kell nézni akár a palánláló, akár a faültetés gödreit ásó gépekre, minden fejtörés nélkül rá lehet jönni, hogy nem az 5—10 holdas gazdaságok számára gyártották azokat. kis parcellán nem lehet megtenni, már csak azért sem, mert a jobban és olcsóbban termelő egyéni gazdák érdeklődni csoportosan is, és egyenként is. Hogy csinálják, mint csinálják? — ez érdekelte őket. S egy-egy ilyen szomszédolásnak az lett az eredménye, hogy majdcsak megduplázódott a tagok száma. Jöttek bizony, mert nem fogadta őket — mint az első években — a gyomtenger, hanem igazi nagyüzemi példa állt előttük. ötvenhat tavaszán már igazi gazdálkodásuk volt. Alkalmazták a műtrágyákat, gyarapodott a takarmánytermő terület, minőségi vetöburgonyát termeltek a többi tsz részére. Négyzetbevetö géppel került földbe a kukorica. 1956 tavasza gazdag reményeket melengetett az immár egy családdá tömörült szövetkezeti tagok számára. A napsugaras reményeket azonban október sötét szele elfújta, s ismét a fekete bizonytalanság kezdte bontogatni szárnyait. Ami ez után a tavasz után jött, azt már 1958 tavaszán tudtam meg. De milyen hatalmas orvos az élet. A nagy veszedelemről már újra csak úgy beszélnek, mint a hajdani rossz időkről. Volt, volt, de ma már megint másként van. A felhőket az emberi akarat elvonta a világító nap elől és újra élvezik annak melengető sugarait. Móricz Pista bátyámmal, a hajdani alapító taggal most nem találkozom. A feje felett elszállt évtizedek megviselték. Gyengélkedik, kórházban van. De a szive — mondják —, a szíve idehúz, s ha meggyógyul, nem állja meg, hogy munkához ne lásson azonnal. Az iroda hűvösében régi ismerőssel, Csongrádi Jánossal találkozom. Felségjelvénye, a remekbefont karikás ott hever mellette a pádon. Híres ember volt ö a munkájáról s így a jövedelméről is annak idején, amikor még Kossuth nevét viselte a szövetkezet. Most mint az Új Erő tagját látom viszont. Azelőtt is a jószág volt a mindene, most sem. akart tőle megválni. Nagy sóhajjal emlegeti azt az időt, amikor az „ő” híres állatállományát nyakra-főre jöttek fényképez- getni, hogy hadd lássák mások is mijük van. Az az idő elmúlt. Mint a viharmadár, úgy csapott le az ellenforradalom a Kossuthra. Szétzilálódott. mint az oldott kéve a íorgószélben. A sok éves bizalom, a közös verítékkel megteremtett szép gazdaság foszladozni kezdett és úgy látszott, hogy ez már visszavonhatatlan. Voltak azonban néhányan, akik bíztak és cselekedtek. Móricz István. Csongrádi János, Járó, a volt elnök és még páran összefogtak és megteremtettél- további életük magvát, az Új Erő Te rmelőszövetkezet et. Valamikor, régen, amikor még tszcsnek hívták a közöst náluk, — Hatalmas, de nagyon szép feladat ennek a filmnek az alkotása — mondja Makk Karoly rendező. Nemcsak azért, mert a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára, tehát ünnepi alkalomra készül, hanem azért is ,mert Karikás Frigyesnek, a Tanácsköztársaság vöröshadserege politikai biztosának novelláiból készült forgatókönyv olyan művészi érték, amit filmre vinni őszinte öröm a rendező és a szereplők számára. Karikás Frigyes ízes humorú, eredeti hangú kiváló író, az 1919-es eseményeknek hőse és hű tolmácso- lója volt egy személyben. Az első magyar proletár állam hőseit, helytállásukat, önfeláldozásukat írta meg ebben a Szaakkor is igy kezdték. Kevesen, de nagy akarattal. Új Erő lett a neve ennek az elszántságnak. Új Erő, ami a régiből táplálkozik, s az az új, amely sok viharban edződött. Tizenhétre gyarapodott évközben a tagok száma. S ez a kevés ember a rommá tett gazdaság helyén új csodát vitt véghez: kivirágoztatták a bizalmat és még ezen túl arra jöttek rá, egyedül ez a föld az, ami nekik szivvel-lélekkel odaadja kincseit, ha szeretettel bánnak vele. Menjen csak ki bárki az Új Erő Tsz. határába. Jól müveit terményeket és szorgosan dolgozó embereket láthat mindenfelé. Nem is maradt el az ö nagy szorgalmuk eredménye. Az idén tavasz- szal a szövetkezeti jövedelem varázsa 14 új tagot vonzott közéjük. s közben is jöttek szépen úgy, hogy nyár derekára 37 tagol számlált a. tsz. A gazdasági gyarapodás széo példája, hogy a tavalyi 8 ló, négy tehén és 3 koca helyett ekkor már 10 ló, 10 tehén és 23 tenvészkoca vásárlásának terve állt közvetlen meg- mcgvalósulás előtt. Szerte a mezőkön dús Ígérettől terhesek a földek. Látszik, hogy újak itt az emberek. Újak, eltökéltségükben szilárdak, s ez a második virradat aranyló napsugarában ragyogó föld ontja rájuk áldását, SAMU ANDRÁS. bölcs és Hajdú megye területén Tokajtól Debrecenig lejátszódó történetben. Három Karikásnovellából irta a film forgató- könyvét Darvas József, s maradéktalanul átmentette a novellák mesterien megrajzolt portréit. Számos új szituációt teremtett és a film műfaji törvényeinek megfelelően kifejlesztett olyan epizódokat, melyek a novellákban, mint tipikus műfajban mellékes mozanat — itt azonban a szereplők jellemábrázolásának megfelelően kiterebélyesedtek. ,,A 39-es dandár három hónapja — Rendkívüli drámai ereje van a filmnek, s csaknem minden epizódja a harctéren, a Tokaj— Nyíregyháza—debreceni fronton játszódik. Idő: 1919. áprilisától július végéig, a tiszai front ösz- szeomlasáig. Ez idő alatt folyik a „39-es dandár" hósköltemény- be illő története, nehéz, nagy harcok, helytállás a túlerővel szemben. Három hónap küzdelmeiről szól a történet. Emberi érzések dominálnak benne, érdeAs igaz emberség és hősi áldozatkészség története A film meséje ezeknek a nagyszerű embereknek alakja körül szövődik, azokban a napokban, amikor a székely hadosztály átállásával a Tiszántúlon felbomlik a front, s az egységek visz- szavonulnak a folyó mögé. Ezekből a széthullott alakulatokból alakít Karikás Frigyes politikai biztos új, lelkes, helytálló dandárt. A reménytvesztettekbe lelket önt, a féktelen, anarchikus egyéniségeket beleforrasztja rendkívüli egyéniségével a vörös hadsereg fegyelmezett egységébe. Meleg, emberi jelenetek, izzóan drámai konfliktusok kergetik egymást az igaz emberségnek és hősi áldozatkészségnek ebben a magával ragadó történetében, és a film emberi érzésektől ragyogó jeleneteibe belejátszik a nyírségi táj akkor esett, kifacsart életű zsellérjeivel, a tiszaparti tavasz ragyogása... A történet alakjai hitelesen, emberi életteljességgel lépnek a film vásznára, „Korbély János”, a Kőműves pap” és „Nagy Jóska” novellák lapjairól, Szép film lesz, művészi és emberséges. Méltó 1919. emlékéhez. KISS ISTVÁN. I „Xelet-Magyarsrszág“ rejtvény pályázata ! Lapunk 3-as oldalán képet közlünk. Mai rejtvényünk; hcl járt futcriporterünk, amikor fényképezőgépet elkattin- totta és ezt a képet készítette? (Nyíregyháziak előnyben!)
