Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

6 KFl.FTM A OT A B fW«?*0 Szeutember 21, vasárnap A mai labdarúgó műsor ^Teljét, üzemmel’“ folynak a labdarúgó bajnokságok. Az NB III; és a megyei bajnokságon kívül hét járásban falusi csapa­taink is megkezdték a küzdelme­Nehéz feladat előtt áll az NYSZSE A szakszervezetiek az elmúlt vasárnap szép fegyvertényt haj­tottak végre. Idehaza 2:0-ra győz­tek: Akkor a Nyíregyházi Építők­nek volt nehéz napja. Ismeretes, hogy csak a második félidei jobb játékkal tudták Tiszalökön ki­harcolni a győzelmet. Ezúttal a szakszervezeti csapat látogat el Tiszalökre, ahol nagy érdeklő­déssel várják a két egyforma képességű együttes találkozóját. Várható, hogy a NYSZSE nagy hajrával, teljes erőbedobással küzd, de ha a tiszalöki csapat végre magára talál és kijátssza A megyei bajnokságban ma a negyedik fordulót játsszák Sor kerül a Nyírtass—NYVSC (Rímek), Mándok—Rakamaz (Kun), MVSC—Nagykálló (Dé­vényi), Baktalórántháza—Deme- cser, Vásárosnamény—Nagyha­lász, Nagyecsed—Nyírmada (Rácz), Fehérgyarmat—MTK (Balkányi) és a Balkány—Tisza- vasvári (Kaposi) találkozókra. — Az ifjúságiak bajnokságában lejátsszák a Vásárosnamény— Nyírbátor, Nagyecsed—MTK, Fe­hérgyarmat—Mándok, MVSC— NYVSC és Nagykálló—Balkány mérkőzéseket. két. Általános jelenség, hogy rit­kán fordul elő sportszerűtlenke­dés, csökken a fegyelmi bizottsá­gok munkája. Ma a következő fordulókra kerül sor: formáját — főleg megfelelő tak­tikát választ — otthon tarthatja a pontokat. (Játékvezető: Hege­dűs, Békési.) A Nyíregyházi Építők ellenfele a DEAC. A Bocskai úti pályán nem várható könnyű mérkőzés, de a volt NB II-ős csapat győ­zelme biztosnak látszik. Vezeti: Szkokán B, Kerekes és Budahá- zi. A többi csapataink idegenben játszanak. Ez a mai sorsolás: Sz. Kinizsi—Kisvárda, D. Építők —Nyírbátor, D. Kinizsi—Martfű, Diósgyőr—GÖCS, Ormosbánya— D. Honvéd^ Pereces—SZMTE. Nyíregyházán a délelőtti órák­ban úttörő mérkőzések lesznek. A találkozók színhelyét a páro­sítások után közöljük. Sóstói út —Csatári telep (Stadion fél 9 óra­kor), Petőfi kert—Tokaji út (NYVSC pálya fél 9), Ságvári- telep—Hunyadi utca (u. o. fél 10), Debreceni utca—Szabadság telep (Építők pálya, fél 9), Örökösföld —Vörösmarty tér (u. o. fél 10), Holló utca—Liliom utca (Dózsa pálya, fél 9), Búza utca—Iskola utca (u. o. fél 10). Járási bajnokságok Nyíregyházi járás: Paszab—Ny. Spartacus, Dózsasz.'ő—Tiszaber- cel, Kemecse—Gyulatanya, Új- fehértó—Vencsellő, Nyírtelek— Ibrány, Nyírbogdány—Ny. Dózsa. II. osztályban: Tiszanagyfalu— Balsa, Timár—Búj, Gáva—Nyír­bogdány II., Ny. Honvéd—Nyírte­lek, Virányos^Ibrány, Vasmegyer —Sóstóhegy. Baktalóránházi já­rás: Apagy—Rchod, Nyíribrony— Nyírtét, Ramocsaháza—Nyírjákó, Vaja—Laskod. Kisvárdai járás: Záhonyi VSC—Fényeslitke, Kis­várda II.—Szabolesbáka, Ajak— Anarcs, Tuzsér—Tornyospálca, Gyulaháza—Nyírkárász, Pap— Dombrád. II. osztály: Dombrád II. —Komoró, Gégény—Tiszabezdéd, Eperjeske—Nyírlövő. Fehérgyar­mati járás: Szamosújlak—Jánk- majtis, Magyar—Penyige, Kölese— Fehérgyarmat, Gyügye—Mánd, Tiszakóród—Túristvándi, Csaholc —Túrricse, Vámosoroszi—Cégény- dányád, Kölese—Tunyogmatolcs. Vásárosnaményi járás: Tarpa— Kisvarsány, Aranyosapáti—Tisza- szalka, Gyüre—Csaroda, Vitka— Olcsavaapáti, Barabás—Vásáros­namény. Mátészalkai járás: Mérk —Tiborszállás, Csenger—Porcsal- ma, Jánk—Kocsord, Hodász— Öpályi, Tyúkod—Nagydobos, Ökö- ritófülpös—Nyírmeggyes. Nyírbá­tori járás: Nyírbátori Dózsa— Kis- léta, Máriapócs—Biri, Piricse— Szakoly, Encsencs—Nyírmiháiydi, Nyírgyulaj—Nyírgelse, Nyírbátori Spartacus—Nyírbogát. II. osztály: Aporliget—Penészlek, Nyírpilis— Nyírlugos, Nyírvasvári—Nyírbél- tek. BÉLYEGSTOK Hogyan dolgozik egy ifjúaági szakkör? z új tanév kezdetével a Vas­vári Pál gimnáziumban is elindult a filatáliai élet. A gim­náziumi bélyeggyűjtő szakköre 40 lelkes diák-gyűjtőt számlál'. Csorba József igazgató, a szakkör vezetője nagy megelé­gedéssel számolt be az ifjúsági gyűjtök munkájáról: „A haladó pedagógia szemléltető eszkö­zökkel és ábrákkal igyekszem könnyebbé tenni a tanulók szá­mára a tananyag megismerését, — mondta Csorba József igaz­gató — és ennek a célnak ki­váló eszköze a bélyeggyűjtés, mert olyan irányú segítséget nyújt az iskolai nevelésben, amilyent más segédeszközzel helyettesíteni vagy elérni nem lehetséges. A bélyeggyűjtő diákok baráti levelezés útján szórakozva ta­nulnak idegen nyelveket, bővül látókörük, földrajzi, néprajzi, történelmi és egyéb ismeretekre tesznek szert. Emellett a baráti levelezéssel hozzájárulnak a né­pek közötti barátság elmélyíté­séhez is. A bélyeggyűjtés peda­gógiai és kulturális jelentősége mellett fontos segédeszköze az ifjúság politikai és hazafias ne­velésének is. Ma már szemlél­tető eszközként tudjuk felhasz­nálni a bélyegeket történelmi, földrajzi, természetrajzi és iro­dalomtörténeti előadásokhoz és ezért nekünk pedagógusoknak is nagy segítséget jelent a diák­ság .hasznos gyűjtőszenvedélye Ezután megkérdeztük Aczél Géza IV. o. tanulót, az ifjúsági kör titkárát, hogy tájékoztas­son bennünket a kör legköze­lebbi terveiről. • „Körünk tagsága már most megkezdte a tavasszal megren­dezendő ifjúsági bélyeg kiál lit ás előkészítését, de önálló kiállí­tási anyaggal fogunk szerepelni a Nyíregyházi Építők Bélyeg­gyűjtők Köre által december­ben. megrendezendő bélyeg-fény­kép — és karikatúra — kiállítá­son is. A kiállítási anyagot órarend-szerűen fogjuk törté­nelmi, földrajzi, állattan, nö­vénytan, irodalomtörténeti tema­tikájú anyagokra csoportosítani. Az elmúlt tanévben már sokan folytattak baráti levelezést tag­jaink közül különböző országok diák bélyeggyűjtőivel, igy leve­leztünk román, lengyel, szovjet, keletnémet, francia, csehszlo­vák, japán, indonéz, olasz, ju­goszláv, bolgár, svéd, finn, arab, hindu és kínai bélyeggyűjtőkkel, ebben a tanévben a baráti lei l- lezést még jobban szeretnénk megkedvelteim és még több or­szág gyűjtőivel szeretnénk bará­ti kapcsolatot létesíteni.'- A magunk részéről sok sikert kívánunk a Vasvári Pál Gim­názium Ifjúsági Bélyeggyűjtő Körének, de hozzá tesszük, hogy minden ifjúsági kör csak akkor tud igazán eredményes munkát kifejteni, ha úgy a pedagógu­sok, mint a felnőtt körök tagjai segítik, oktatják, nevelik az if­jú gyűjtőket Dr. Horváth Sándor. Mellékelten bemutatjuk a szov­jet állat-bélycg-sor két pótérté­két, mely a közelmúltban jelent meg. A „ Kelet-Magy a ro rszág“ rejtvénypályázata 18-as szelvény’ Kivágandó és a rejtvény meglejtésével. valamint a pályá­zatban résztvevő pontos címével együtt beküldendő az aláb­bi címre: „KEEETM AGYARORSZÁG” SZERKESZTŐSÉGE NYÍREGYHÁZA, SZTÁLIN TÉR 21. „REJTVÉNYPÁLYÁZAT” Figyelem! Előnyös, ha a pályázó a hónap végén egyszerre küld be minden szelvényt és megfejtést! GYERMEKEKNEK -UTTGROKNEK A dicső Eger \I an már annak tán négyszáz esztendeje is, hogy a török ~ szultán első embere, Ahmed basa előszólítván írás­tudó emberét, levelet diktált. Diktálás közben folyton fel-alá járkált, mert nem kisebb embernek küldi, mint maga Dobó István egri várkapitánynak. A kétrétgörnyedt szolga írta is, ahogy a basa parancsolta. „Dobó István egri kapitánynak üdvözlet. Én, aki vagyok az anatóliai Ahmed basa, a hatal­mas, legyőzhetetlen császár főtanácsosa, megszámlálha­tatlan és minden erőt eltípró hadának főkapitánya, ize- nem és írom, hogy a hatalmas császár ezen a tavaszon két sereget küldött Magyarországra. Az egyik sereg el­foglalta Lippát, Temesvárt, Csanádot és Szolnokot min­den várat és várkastélyt, amely a Kőrös, Maros, Tisza és vidékén áll. A másik sereg elfoglalta Veszprémet, Drégelyt, Szécsént, s mind az Ipoly mentét, s közben le­vert két magyar sereget. Nincs erő, amely ellenünk meg­állhatna! És most ez a két diadalmas sereg Eger vár alatt egyesül. A hatalmas és legyőzhetetlen császár akaratá­ból intelek, hogy őfelségének ellenszegülni ti se merje­tek, hanem engedelemre hajoljatok s amely basát én küldök, beeresszétek, Eger várát és városát neki megad­játok...’’ Amikor a levél elkészült, azonnal lóra ültette egy embe­rét és elküldte a levelet Dobónak fel a várba. S mit gondol­tok, mit tett a hős várkapitány? Megadta a várat? Feladta Eger városát? Nem! Nem, mert határtalanul szerette hazá­ját és tudta, hogy Eger vára rendkívül fontos hellyé vált a török elleni hadviselésben. Ha Eger elveszne, nem állhatna meg se Miskolc, se Kassa, az apró várakról nem is beszélve, a török mind elfoglalná egy-kettőre és akkor... ? Bizony akkor Magyarország volt, nincs, a pogány félhold diadalmas­kodna a drága hazán. Meg kell védeni, életük és vérük árán is meg kell védeni Eger várát. Dobó tudta, hogy a vár erős, hogy jól állhatja az ostromot, de mit ér a legerősebb vár, ha gyávák és gyengék benne a védők? A falak ereje nem a kőben van, hanem a védőkben. Példa is volt előtte, hiszen nem sokkal előbb esett el Szolnok. S miért? Mert német zsoldosok „védték”. Helyesebben, német zsoldosok szedték benne a zsoldot. Pénzért voltak katonák és nem hazaszere­tetből. Dobó István tehát először is megeskette katonáit, hogy ha kell, mindnyájan meghalnak, de a várat fel nem adják, élve az ellenség kezére nem engedik jutni magukat, az ostrom alatt nem állnak szóba a törökkel, bármint is próbál- - kozzon barátkozni, vagy közeledni, még csak feleletre sem méltatják. Ezután megüzente a basának, hogy a várat fel nem adja, több levelet ne is küldjön, mert fel sem bontja, hanem tűzbe veti. De nyomosabb választ is adott a levélre. Mégpedig úgy, hogy egy csapat embert hirtelen lóra ültetett és kicsapott a vár előtt táborozó törökre. Ez volt a török első veresége Eger alatt. A basa összeszorította fogait erre a nyomós válaszra. Öklével megfenyegette a várat és azonnal elrendelte, hogy minden ágyút irányozzanak a falakra és lőjék szakadatlanul. Ne maradjon belőle, csak rom. Kora hajnaltól késő estig ott állt a tüzet okádó ágyúk mellett és gyönyörködött zenéjük­ben, ujjongva látta, hogyan omlanak le a falak. És mégis — azok minden reggelre újra álltak, mintha nem is hevertek volna előző nap romokban. Csodálatos emberek voltak oda­benn. Nappal a falakon, a bástyákon küzdöttek, verték a tá­madó janicsárokat, éjszaka pedig építettek, javították a meg­rongálódott falakat,, betömték a golyószakította réseket. Mindezek ellenére egyre rosszabb a helyzet a várban. Az emberek fáradnak, szüntelen dörögnek az ágyúk, már áruló is akad, de az egriek könyörtelenek, az árulót felakasztják és harcolnak tovább. Egy napon egy török ágyúgolyó becsap a templomba és elpusztítja az ott felhalmozott puskaport. A török is vérszemet kap és egyre közelebb hozza az omló falakhoz ágyúit. Most már 100, 200 méterről löveti a falakat, bástyákat. A várban már pihenni sincsen idő, már csak azok mehetnek tartalékba, akik súlyosabban sebesültek. A törö­kök meg-megújuló ostromait azonban visszaverik. A basát dührohamok zavarják, szitkozódik és fenyegető­zik. Csendesebb perceiben pedig folyton azon jár az esze, hogyan juthatna be a várba. Tűzaknákat ásat, a bástyák alá furat, robbantani akar. De az egriek a föld alatt is ott van­nak. Teljesen feltölteti a basa a várfalak környékét, utat készíttet a rohamnak. És másnap általános roham! Ott van az egész török sereg, talpon van mindenki, zúdul fel a várra. A bástyák szinte nyögnek a nagy embertehertől, a tábori zenekar foly­ton játszik — győzelmi dalt. A várban már harcolnak a nők is, forró vizet, égő szurkot öntenek, nehéz köveket vetnek a feltolakodó törökök fejére. . És szokatlan módon nem szólalnak meg az ágyúk. A sátrak ott fehérlenek a dombokon, a hegyoldalakon, de törö­köt nem látni. Dobó fenn áll a bástyán, figyeli, kémleli a vidéket. De mozgás sehol. Cselt, ármányt sejt, figyelemre és készenlétre inti az embereit. A résekhez embereket állít, a földalatti üregekhez őröket. S ahogy figyelnek, amint nézik, miként lobogtatja a hajnali szél a sátorponyvákat, valaki azt mondja: — Elmentek ezek! S valóban? Nosza, kimegy néhány fegyveres felderíteni a vár környékét s nem talál élő törököt a környéken. A hír­rel siet vissza és csakhamar zeng a vár az örömteli kiáltástól: — Megszökött a török.. Meg bizony, tehetelenségükben inkább elinaltak a szpá- hik, a janicsárok, aszabok, gyalogosok. A basa nem válthatta be bosszúját. Eger védői helytálltak a százezres török sereg­gel szemben. Győzött a hazaszeretet, a drága hazához fűző hűség, diadalmaskodott az önfeláldozó bátorság, örök dicső­séget szerzett a hősiesség és gránitnál is maradandóbb emlé­ket a vitézi szív és kar. V ____________________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom