Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-28 / 301. szám
1*J9 DECEMBER 23, SZERDA Egyre növekszik a szerződéses termelésre lekötött terület nagysága A szerződéses fermeies jó jövedelmei biztosit a parasztságnak Az egyre fokozódó falus; osztályharcot dolgozó parasztságunk csak úgy tudja akitívan megvívni, ha megfelelő elméleti tudással rendelkezik. A kulákok a szorongatott ragadozó, elkeseredésével és ravaszságával mindent megtesznek, hogy eddigi pozícióikat továbbra is megtartsák, tovább folytathassák a dolgozó parasztság kizsákmányolását. Pártunk mindent megtesz, hegy a pártonkívüli dolgozó parasztokban tudatosítsa azokat a leiadatokat, amelyek az osztályharcban rájuk várnak. Ennek a célnak a szolgálatában állanak a Szabad Föld Téli Esték, az oivasómoz- galom, a vándortanfolyamok '-s ezt a célt szolgálják az olvasókörök is. Az olvasókörökkel az a céiunk, hogy dolgozó parasztságunk megismerkedjék azokkal az időszerű kérdésekkel, amelyek a további fejlődésünk szempontjából nélkülözhetetlenek. Az elmúlt olvasókörökön Sztálin elvtárs életrajzát tanulmányoztuk belőle, milyennek kell lennie az új szocialista embertípusnak és milyen kérlelhetetlen harcot kell folytatni a dolgozó parasztság ellenségeivel, a kulákokkal. A mai olvasókörökön a szerződéses termelés jelentőségével ismerkednek meg dolgozó parasztjaink. Ä Szovjetunió felszabadításának eredményeképpen úgy rendezhetjük be gazdasági életünket, hogy az a dolgozók érdekeit szolgálja. Célunk a falu és a város közötti különbség megszüntetése, a falusi dolgozó és a városi dolgozó közötti életszínvonal közötti különbség megszüntetése. Ennek a szolgálatában áll a szerződéses termelés. A szerződéses termelés a termelés kötött rendszere. Két lél köti egymással: a termeltető és a termelő. A termelésnek ez a rendszere mindkét fél számára előnyöket biztosit. A termeltető biztosítja a maga számára a megfelelő ineny- nyiségű terményt, amelyre biztosan számíthat. A szerződés feltételei szerint a termeltető bizonyos, előírásokat, meghatározott művelési kikötéseket állapít meg. A termelő szempontjából a legdöntőbb az, hogy megszabadul a termény értékesítési gondjaitól. A szerzödé1 ses termelés különféle juttatásokkal segíti elő a termelőnek a munkáját. Kedvezményes vagy ingyenes vetőmaggal, műtrágyával, tér; melési előleggel, a növényi kártevők elleni védekező szerekkel, az állami gépállomások útján olcsóbb tafajmunkával könnyíti meg- a termelést. A multban is elterjedt volt a szerződéses termelés, kapitalista cégek foglalkoztak vele. A tőkésí rendszerben nem fejlődhetett ki megfelelő mértékben. A szerződéses termelés előnyeit a földbirtokosok és kulákok élvezték. Dolgozó parasztságunk egyáltalában nem ismerte és nem ismerhette a szerződéses termelést, a dolgozó parasztságnak semmi előnye sem származott belőle. A felszabadulás után is egyideig kapitalisták kötöttek szerződést kulákokkal. A lökések felszámolásával a szerződéses termelés előnyeit is a dolgozók élvezik. A Nemzeti Vállalatokon keresztül kötött termelési szerződések elsősorban a dolgozó parasztság érdekeit szolgálják. Kik köthetnek termelési szerződést? Elsősorban a termelőszövetkezeti és a földmunkásszövetkezetek. A termelőszövetkezeti csoportok tudják elsősorban biztosítani azt, hogy eleget tesznek a szerződés feltételeinek. A nagyüzemi gazdálkodásban van meg a lehetősége annak, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű terméket tudjanak biztosítani. A földművesszövetkezetek az eddigiekben még nem vették ki kellőképpen a részüket a termelés vezetéséből,. irányításából. A szerződéses termelés jelentős szerepet játszik a falusi osztályharcban. Nagymértékben járul hozzá a termelőszövetkezeti csoportok és a földművesszövetkezetek megerősítéséhez. Dolgozó parasztságunknak ügyelni kell arra, hogy kizárólag dolgozó parasztok köthessenek szerződést. A kulákok megpróbálkoznak azzal, hogy befurakodva a dolgozó parasztok Közé és a sajátmaguk számára is biztosítsák a szerződéses termelés előnyeit. Éberen őrködjék minden dolgozó paraszt és az ilyen próbálkozásokat hiúsítsa meg. A szerződéses termelés megszünteti a piac anarchiáját, terv- szerűséget visz a nezőgazdaságii termelésű, is, lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelésben táj-, .szempontokat is figyelembe lehessen venni. Megszünteti azt az állapotot, hogy a dolgozó parasztok ki legyenek szolgáltatva a piac ingadozásainak, hogy termelvényeik otthon eladatlanul menjenek tönkre. Ha a dolgozó parasztságunk nem lépne a szocializmus útjára,; feltétlenül ebbe a helyzetbe kerülne. Parasztságunk elmaradottabb része is be keil, hogy lássa, hogy annak ellenére, hogy a felszabadulás óta anyagilag gyarapodott, jólétének, életszínvonalának további felemelkedésének egyetlen útja van: a nagyüzemi termelésbe, a termelőszövetkezetekbe való bekapcsolódás.----------------------------IH gépek, ái m^u*ikafn4ds^e%ek A Szovjetunióban a gépesítéssel valóságos forradalmat hajtottak végre a szénbányászat történetében. A termelékenység sokszorosan mégnövekedett és mindjobban terebélyesedik a szovjet bányászok alkotó kezdeményezése. — Sztálinéban, Alekszej Bocsamikov új munkamódszert dolgozott ki. Akkor történt ez, amikor új szénkom báj nckat állítottak a bánya munkájába. Alekszej BocSarnikov arca széles mosolyra húzódott. Az új szénkombájn!... Most kapták, most kell kipróbálniok. — Sztálin elvtárs gondol ránk! — jutott eszébe. Lement a bányába. Alul, a tárna hajlatánál szakadatlan egyöntetűséggel omlott a csillogó fekete szén. Zajjal és dübörgéssel tört előre, szétfröcs- csentve a csillogó szénszilánkokat és áradt a fémkorlátok között, mint valami fantasztikus földalatti patak. Az új szénkombájn működésbe lépett! Bocsarnikov jóbarátja, Pjetr Amelin vezette, ügyesen, biztosan. mintha egész életében ezen a gépen dolgozott volna. Bocsarnikov lámpájának fénye a gépre vetődött. A furat elején a kombájn hatalmas tárcsájának acélfogai dolgoztak. A megszokott fúrógéptől eltérően nem horizontálisan, hanem vertikális síkban mozogtak és egyidejűén előre is haladtak, egyszerre fogyasztották a leomió szénréteget. A gép a szenet gazdagon megöntözte vízzel, ezáltal szinte teljesen pormentessé tette a munkát. Különleges felszereléséhez tartozó görgős szállítószalag továbbította a kibányászott szenet. így a szenkombájn nemcsak a széniéi tést gépesíti, hanem a rakodást is. A kombájn munkáját figyelve vetődött fel Bocsárni- kovban, a szocialista bányászban, a munka új megszervezésének gondolata. Itt az alkalom, hogy órára és minden egyes munkásra beosztott grafikont alkalmazzanak és fokozzák a termelékenységet. A gép lehetővé teszi, hogy a munkások akár percekre is kiszámítsák teendőiket. * Az első ötéves terv idején még nehéz volt megszokni az új gépi berendezéseket. Ma már az új gépek kezelése semmiség. A gép és az ember ösz- szeforrt a munkában. A bányászok, akik kombájnnal dolgoznak, vidámak, beszédesek, semmiféle erőfeszítés nem látszik meg rajtuk ... Jól bevált az órára, emberekre beosztott munka bevezetése. Egy munkás termelékenysége 3.2 tonnáról 4.2 tonnára emelkedett műszakonként. Nagy eredmény ez. Az egész bánya a munka új megszervezésén dolgozott és lám, megoldották a feladatot. A tervet is túlteljesítették. Büszkén tekinthetnek az új ötéves terv feladatai elé. Zoía indexen A gondolatok ellenőrzése az Egyesült-Államokról átterjedt és tért hódított a marshallizált országokban is. Egyik éjjel a 42. holland tüzérezred alakulatainál szigorú házkutatást tartottak. Rajtaütésszerűen feltúrták a katonák ágyát és holmiját. — Egyiküknél megtalálták Zola valamelyik regényét. — Azonnal büntetést róttak ki a katonára, a könyvet pedig elkobozták, mert — a parancsnok kijelentése szerint — „Emilé Zola könyveinek olvasása káros a holland fegyveres erő tagjaira nézve". A holland gyarmatosítók szerint nyilván helyesebb, ha az engedetlen indonézek megfékezésére küldött katonák amerikai írók gangsztermüveit olvassák, mert ezek hirdetik az embergyűlöletet és ráadásul tökéletesen veszélytelenek — „szabadgondolkodás" szempontjából. A két pap nagyon szerényen vonult be Ezhoioura, ahogy Isten szolgáihoz illik Először S„eulaesek nél jelentkeztek, akit alázatossá- gukkal akartuk megnyerni. Szecl- iacsek kereskedelmi ügynököket gyanított az amerikaiakban és meghagyta Hudíának, a rendor- íónókneK, hogy „utálja ki őket” a Kárpátaljáról. De Kuala nem sze- kírozta ki a két papot sőt segítségükre volt; Erre PáristM kapott utasítást, mert a francia generálist ííjúkorára, Marokkóban töltött szép eveire emlékeztették a misszionáriusok és ezért ölömmel látta, hogy a két pap Kárpátalján marad. A két — magas, karcsú — amerikai az első pillanatra nézve nagyon hasonlított egymáshoz. De ha kalapjukat levették, láthatóvá lett, hogy Gordon atyának rövidre vágott, sürü, szőke haja van — Brovn atya pedig kopasz. Mikor beszéltek, mindenki látta, hogy Gordonnak szép, vakító fehér fogai vannak. — Brown pedig aranyfogakkal rágott. Gumit rágott, áruit hol a vele beszélő lábai elé köpött, ho. — hihetetlen ügyességgel — a bal vállán át, sajat háta mögé. Ezzel a művészettel sok csodáiét szerzett magának. Akik a két misszionáriust Kárpátaljára küldték, úgy hitték, — hogy az igehirdetök félvadak köze mennek és ennek megfelelően szerelték fel őket. A niissz'onáriu- sok egy fél vagon — ukrán és magyar nyelvű, apró fekeíekötósü bibliát hoztak magukkal és egy egész vagon bennazüiő t vadaknak szánt ajándékot — üveggyöngyöket, zsebtükröket, zsebkést, selyemszalagot Uzhorodra érkezve, a két misszionárius rögtön megértette, — hogy az üveggyöngy Kárpátalján nem elég súlyos érv Isten igéje mellett. — Az Résziét a ajándéktárgyakat ' eladták egy iiiudermann nevű uzhoreui kereskedőnek, aki ugj-an maga nem tért át a presbiterién us hitre, de •aki .megmagyarázta a két miszr szionáríusnak, hogyan kell Kárpátalján téríteni. A két amerikai, miután Bruder- mannal beszelt, — rögtön otthon érezte magát p. ruszin földön. A presbiteriáuus valíás hihetetlen gyorsasággal terjedt el Kárpátalján. Munkanélküliek, — akik semminemű segé.yt sem kaptak, í-okkant katonák, akik koldulásból éltek, hadiözvegyek és hadiárvák azok, akik a románok elöl a csehek-megszálltá földre menekültek és <tt szabad ég alatt laktak — örömmel tértek át az új hitre, amit a nép egyrésze amerikai vallásnak neveze.t — mert amerikaiak teriesztették —, más része dollár-vallásnak, mert aki presbiter,anussá lett, a hittérítőktől egy bibiiát és öt dollárt kapott, öt dollái ekaor már 300 csehkoronát ért és 300 koiona — egy szakmunkás heti jövedelme. Nagyon sok olyan ember volt Kárpátalján, aki kétszer is áttért az üj vallásra, egyszer Gordon, — egyszer Brown atyánál. De olyanok is voltak, akik ötször natszor tértek át.. Egy Ilonka Péter nevű rokkant katona, ki maga már hétszer vet- .te fel a dollái-vallást, elutazott „Kárpáti rapszódia“ című Osszatelepre, amit az állandóan úton levő misszionáriusok hogy- hogyuem kikerültéit. Megállapodott az osszaiakkoi, kicsapja hozzájuk az egyik hitérítőr, ha minden új hitretérö neki — .Sonkának — egy dollárt fizet a közvetítésért. Az osszalak, miután az öt dollárokat Goidon atyától felvették — tudni se akartak Sonkáról. Erre Sonka bepörölte az uj presbiteriánusokat. Huaia Sonka Pétert lilává .'a küldte. A görögkatoíikus, református és zsidó pajook, kik kezdetben vad dühvei ágáltak a két amerikai ellen — gyorsan elcsendesedtek. A dollárhitre tértekből a visszatérésért fejenként egy dollárt szedtek és jő üzletet csináltak. De azok se csináltak rossz boltot, — akik Gordon atya nadrágzsebéből származó dollárokat cseh pénzre váltották. A két amerikai úgylátszik vak volt, mert egyik se vette észre,— hogy becsapják és kinevetik ókét. Amerikát járt ruszinokat alkalmaztak, mint titkárokat és fordítókat és ezek szinte úsztak a pénzben. Míg a két atya Isten országáról prédikált, titkárjaik, fordítóik a népnek Amerikáról “beszéltek, ahol a dollár olyan közönséges dolog, mint Kárpátalján a poloska meg a tetü. Brown atya titkára a szolyvai Vihorlát unokatestvére volt. kinek regényből bálfüle hiányzott, s kit a nép mégsem félfüíünek, hanem kétnyelvű Vihorlátnak nevezett. A kétnyelvű Vihorlát nemcsak Ame- rikáoan járt, de két és fél esztendőt egy amerikai börtönben töltött — késelésért. Vihorlát nem hiába hívták kétnyelvűnek, nagyon sokat tudott beszélni. Olyan érdekesen, hogy senki se unta meg. A vallásos népgyüléseken Brown atya után ő is mindig fellépett. — Amerikában emberek, mindent csinálhattok, amit akartok. Ha rajtakapnak és becsuknak — akkor is ti jártok jól. Mert Amerikában az ember még a börtönben is jobban él, mint nálunk —, hogy nagyot ne mondjak — egy püspök. — Tudjátok, testvérek, mit za- báltam én össze, mikor New- Yorkban börtönben ültem? Reggel kávét, tejet, teát, sajtot, sonkát, szalonnát, szalámit, halat, na nincs időm arra, hogy mindent felsoroljak. a.init ott ettem. —- A legtöbb ételnek, amit én a börtönben kaptam, ti még a nevét ss ismeritek és azoknak az ételeknek olyan az íze, hogy a zsupánnak is kicsordul a nyála, ha erre gondol. — Aztán, hogy lehet abba a börtönbe bejutni? — kérdezte az egyik hallgató, egy félkezü katona. — Gyerekjáték! Leszúrsz, vagy fejszével fejbevágsz valakit — és már benn is vagy. — Ha téged ütlek fejbe, kétnyelvű Vihorlát, akkor is odajutok ? — Ha engem ütsz agyon, akkor a pokolba jutsz. — De — különben us — engem nem ütsz agyon. Ide nézz! Vihorlát, a hittérítő-helyettes, ingujját gyoisan lehúzva, megmutatta hallgatóinak, hogy milyen izmai vannak. Néhányau meg is tapogatták a békáját. Mint a vas! — ka, kinek van még s~ava a* új vallás ellen? — kérdezte diadalmasan Vihorlát. * Zsatkovies Gergely 1920. április 3-án New-Yorkból kiáltványt intézett Kárpátaljára népéhez, melyet mint Kárpátalja Russz államfője írt alá. A kiáltványt a Generals Motors gyár tőkéseinek sajtóosztálya készítette. Ott készült ama nyilatkozat is, melyet Smith azzal'az utasítással adott át Zsatkovicsnak, hogy Parisba érkezte után olvassa fel az újságíróknak, kiket a General Motors egyik — ukrán származású —- megbízottja fog összehívni. Smith szenátor, ki Zsatkovicsot saját autóján vitte ki a hajóállomásra, lelkére kötötte Kárpátalja kormányzójának hogy Uzhorodba érkezte után tartsa magát mindenben a legpontosabban ahhoz, amit Gordon atya fog neki tanácsolni. Gordon atya alaposan ismeri a kárpátaljai viszonyokat és Gordon atya a General Motors igazgatóságának telies bizalmát élvezi-
