Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-28 / 301. szám

1949 DECEMBER 28, SZERDA 5 Szajk ó ién meg y e, zedó lilái taraéf-úL Irta: Sipkái Zo.tán Az erdőgazdaság terén a tervidőszakban meg kell te­remteni a feltételeket a sokév­tizedes rablógazdálkodás káros következményeinek a felszá­molására és biztosítani kell az erdők faállományának évi át­lagos 300.000 köbméterrel való ívelését. Be kell telepíteni 78.000 kát. hold régi vágási te­rületet, 40.000 kát. hold üzemi felújítást kell végezni és 50.000 kát. holdon kell új erdőt léte­síteni, elsősorban futóhomokon s az Alföld egyes szikes terü­letein — mondja ötéves ter­vünk harmincharmadik parag­rafusa. ötéves tervünk e része meg­jelöli a szabolcsi fásítási, er­dősítési feladatokat is, ame­lyek megoldása hatalmas jelen­tőséggel bír a szabolcsi — li­getaljai, nagykállói járási és más járásbeli — futóhomok megkötése, a nálunk gyakori aszály elleni harc, a termésho­zam emelése szempontjából igen fontos talajnedvesség megőrzése tekintetében. És nem utolsó sorban abban, hogy Szabolcs kifejlődött erdői hoz­zájárulnak az ország fahiányá­nak felszámolásához, a külföldi szállításoktól való függés meg­szüntetéséhez. Százmillió csemete Megyénk minimális területű erdejének nagy része elpusz­tult, de elpusztultak a legtöbb helyen dűlőink fasorai és a ré­gebbi szélvédő fasorok is. A megye fásításának első lánc­szeme, hogy tavasz folyamán csemetekerteket hozzunk létre Szabolcsban. Mintegy százmil­lió csemetére lesz szükségünk megyénk erdősítésénél. A fa­csemeték e hatalmas mennyi­ségét létesülő csemetekertjeink adják majd. Csemetekertjeink jelenlegi területe mindössze 62 hold. E területet növeljük majd tavasszal 400 kát. holdra. Megyénkben megválasztottuk már az országfásítási felelősö­ket. E felelősök köré gyülekez­nek majd azok a brigádok, amelyek a város és falu dolgo­zóiból tevődnek össze a cse­meteültetések idején. Az új erdők ültetési területe megyénkben 23.000 katasztrá- lis holdat tesz ki; az üzemi felújítás pedig mintegy 2000 hold. Országutak és községi utak fásítására a terv Sza­bolcsban két és félezer holdnyi területet szab meg, így me­gyénk 27 és félezer holdnyi új erdővel gazdagszik. Mitielentaierv végrehailása Mit jelent e fásítási terv ■végrehajtása falvaink dolgozó parasztjai, mezőgazdaságunk termelési eredményeinek ha­tártalan megjavítása tekinteté­ben? A szárazság igen sok kárt okozott már megyénkben. A szabolcsi futóhomok mellett a Tisza és több kisebb folyó sza­bályozása, a belvizek leveze­tése még szárazabbá tette a megye éghajlatát. A fásítással meg tudjuk majd akadályozni a talaj nagymérvű párolgását nemcsak a fák által borított területen, hanem a környéken is. A zárt fasorok, pászták, méginkább az erdők védelmet nyújtanak a földnek a kiszá­rító széltől. A fák védelme ma­gasságuknak húszszoros távol- 'ágára kihat. Ennek a távol­ágnak a felénél a védelem ■y,£g mintegy 70—75 százálé­os nedvességet ment meg ab­ból a nedvességből, amely a iák ált#* nem védett nuszt-a területről elpárolog. A szél szárító hatását egyedül a fa képes csökkenteni, mivel a szélnek útjába áll, mérsékli, sőt meg is töri annak erejét, a levegőt többé-kevésbbé párá­val tölti meg. De a szél erejé­nek megtörésén túl még a na­pot is elzárja és így hűs, üde az erdő levegője. A párás le­vegő aztán szétárad a fák alól és így a környező levegő szá­razságát enyhíti, elősegíti a növénytermesztésre oly fontos harmatképződést. Elősegíti a fásítás, erdősítés ilymódon a talajnedvesség megőrzését, a talajnedvesség pedig dússá nö­veszti a földek gazdag termé­sét. Legyőzzük a sivóiiomokoi A szabolcsi sivóhomok, amellyel igen sokat küszköd­tek — nem igen sok eredmény­nyel — dolgozó parasztjaink,, végleg legyőzötté válik. Nem mehet már el a másik falu ha tárába a föld a vetéssel együtt és nem okozhat senki földjén kárt az idenenből jött, szél­hozta futóhomok, mert meg köti az erdő, vagy bőségesen termőterületté változtatják a szélvédő erdősávok. Fásítási tervünk a nagy Szovjetúnió erdősítési tapaszta­latai, természetet átformáló harcainak, munkájának tapasz­talatai alapján készült és se­gítségével valósul meg. Az öt­éves terv e fásítási, erdősítési részletterve ugyanúgy szol­gálja a dolgozó nép felemelke dését, mint mindazon felada­tok megoldása, amely felada­tokat kijelöl az ötéves tervünk A fásítással, erdősítéssel is döntően változik Szabolcs ké­pe, ezzel is emelkedik a földek terméshozama, emelkedik dol­gozó parasztjaink, egész né­pünk jóléte is. ÍlI m u ii I* ás jelvénnyel tüntetik ki januárban a legjobb dolgozókat A Szakszervezetek Országos Tanácsa élmunkás-jelvény- nyel tünteti ki a munkaversenyben, — a sztálini felajánlási mozgalomban, a sztálini műszakban kivált dolgozókat. December végén és január elején a szakszervezeti szer- vek az üzemekben műhelyértekezleteket tartanak, amelye­ken a dolgozók demokratikusan saját maguk jelölik ki azo­kat a munkásokat, műszaki értelmiségieket, akiket saját üze­mükből, műhelyükből a legméltóbbnak találnak az élmun­kás kitüntetésre. A dolgozók javaslatai nyomán részesülnek majd élmun­kás kitüntetésben azok, akik a munka termelékenységének emeléséért folytatott harcban, a selejt csökkentésében, a mi­nőségi munkában, a munka észszerűbb megszervezésében nagy eredményeket értek el. Tito megnyitotta repü ©tereit az amerikai imperialistáknak A% angolok judáspénst fizetnek a lito-bundúnali A francia baloldali sajtó a Titó-banda árulásának legújabb bizonyítékairól rántja le a lep­let. A Humanité vezércikké­A kommunizmus építői A szovjet írod ilom egyik fő fel­iül ita a munka emberének ábrá­zolása és a figyelemreméltó mun- kiateljesítménrjrek leírása. A nép egyetemes munkaiendülctéiiek leg­fontosabb szakaszai tükröződnek vissza Gladkov „Cement“, Kata- jev ,,Hajrá!“, Banöva „Fehéren izzik az acél“, Azsajev „Távol Moszkvától“ és más ismert mű­vekből is. A munka és az élet összefonó­dása, a szellemi és fizikai munka közti ejleatét eltűnése egyre jel­lemzőbb vonása a szocialista tár­sadalomnak; az irodalom nem me. betett el némán «mellett. E tekin­tetben különös érdeklődésre tart­hat számot az idén megjelent mű­vek közül Pantijelev ,,Az e,ső hét“ című nagy elbeszélése, amelyet a „Novij Mir‘‘ ez évi 10. száma kö­zölt. „Kerek virágágy, közepén Sztá­lin bronzszobra. Aszfaltút a virág­ágy körül, vöröslő szőlővenyigék, szálegyenesek, mint a bambusz, apró levelekkel borítva. Olyan, mint valami élő függöny. Az út a fasorba kanyarodni, amelyen fia­tal hársfák illata kisér a gyümöl­csösig. A harsaktól jobbra és bal­ra pázsit és újra sok-sok virág, magukba szívják a nap melegé i és eüömlik rajtuk a szivárvány minden színe. A hársfák lombja felett csendes morajlás, mintha az öreg erdő me­séje folytatódnák. A morajlás azokból az épületekből érkezik, ahova a fasor vszet. Betonból és üvegből emelt épületek. A nehéz oszlopok, gerendák és a tetőzet könnyűnek látszik, kecsesek. Ezt a színezést Is teszi: világosszürke szalmasárga, vajszín. Az üveget a betonfalak hialtalmas résein hó­fehér keretekbe ágyazták. Az ablakokban, a falakon széles tartókban, minden emeleten vi­rág ,. Nem üdülőhely, gyártelep ez a fénnyel és levegővel teli vidék. Az ,,Első hét“ című elbeszélésben a táj és az emberek annyira élet­szerűéit és ugyanakkor annyira tipikusak is, hogy a Szovjetúnió számos üzennének munkásai a ,Novij Mir“ szerkesztőségéhez in­tézett levelükben — az elbeszélés megjelenés© után — állították, hogy pantijelev éppen az ő gyá­rukat írta le. Pantijelev gyárának rendkívüli tSszitaisága nem ünneplőruha, ha­nem a kommunizmust építő szov­jet emberek új munkakultúrájá­nak színhelye. A világon páratlan munkán k, a kommunizmus építé­sének szenteli elbeszélését a szer­ző. Kifejezőkészségének egyik sajá­tossága, hogy az tmli ri jelleme­ket is eleven eredetiségükben és sokrétűségükben mutatja be. Az elbeszélés hősei a napi életben mutat koznak meg előttünk és az emberekkel való érintkezésükben kibontakoznak jellemük fővonásaí, sajátságai, látjuk a főhőst, Pave, Akuhov művezetőt, izgalmas be­szélgetésben a pártszervezővel, a gyári ifjúság éknjáróival, közös alkotó munkában a mérnökkel, beszélgetni a gyárigazgatóval, látjuk a súlyos vívódás, a terem­tő kutatás, az éles önkritika pil­lanataiban, a legnagyobb öröm­ben, a siker okozta gyönyörűség­ben. Varázslatosan akkui ki előt­tünk az értelmes és akaraterős, érzelmekben gazdag és teremtő emberü k, a háborűutáni sztálini ötéves terv élenjáró szovjet mun­kásának alakja. Pantijelev művét a bolsevik ön- kritiki haroos szelleme hatja át. A pártszerű gondoskodás mindig megmutatja az elbeszélés főhősé­nek a kérdések helye® megoldásá­nak útját. Döntő erénye az elbe­szélésnek, hogy egészéb.in átvonul a nagy Sztálin alakja. A történet Sztálin szavaival kezdődik, hogy az emberek, a káderek döntenek el mindent. Altuhov a legválságo­sabb pillanatban, amikor kétel­kedni kezd, mag tud-e birkózni nehéz feladatával munkahelyén, Sztálin beszédére gondol __ az 1937-ben tartott beszédre — s amikor felidézi magában hite visz. szatér. Érzi, kötelessége megbir­kózni a feladattal, amelyet raliz­tak, a Bolsevik Párt tagjára, mert a bols&vlkok nem szoktak vissza­riadni a felelősségtől. P-yiifilejev, a szovjet író jól mu­tatja meg a nép és a Párt hős em­bereinek teremtő munkáját, azok­nak a hősöknek a miuinká ját, akik a kommunizmus építését Szerve­zik. W. Nesby több, mint 00 évvel ezelőtt halt meg, de alkotásai annyira idősze­rűek maradtak, hogy az Egyesült Álllamok mai politikájának irányítói he­lyesen vélik elhallgattatni nevét. A kiadók nem ad­ják id újra műveit, a ha­ladószellemű amerikai la­pok azonban időnként kö­zölnek írásaiból. Ez bizo­nyítja, hogy Amerika ha­ladó emberei szeretik és értékelik W. Nesbyt, aki­nek hangja ma is a demo­krácia. a szabadság és a béke ügyét szolgálja. íme, W. Nesby hangja; ... Az amerikai demokrácia elkiáltotta utolsó jelszavait és levegő után kapkodva, fuldo­kolva kimúlt. Meghalt. Vezetői vagy delirium tremensben pusztulnak el, vagy abba, hogy képtelenek a húsosfazéktól kissé távolabb élni. , ,.Ha napjainkban valaki fontos állami hivatalt tölt be Amerikában, ez kétségkív ü < bizonvítéka annak,. hogy a ‘..iavítóintézet“ magányos cel­lácskája sirdogál utána: — annyi aljasságot követett el már életében. Aki pedig az ilyen1 „politikust“ a választáso­kon győzelemre juttatta, örök­re jogot szerzett magának arra, hogy szomszédja legyen. * Az amerikai demokrácia kü- lö-.iös fajtájú, igen kényes vi­rág, amely nem bírja a hide­get. Ezért melengetik olyan tüzek lángjánál, amelyeken a négereket égetik meg. # Amerika minden országnál feketébb, mert csak a fehérek országa. * Mikor az elnök a legutóbbi választási kampány idején át akart adni a szegény farme­reknek egy csillagos lobogót és az alkotmány egyik példá­nyát — mint a polgári szabad­ságjogok biztosítékát — a far­merek egyenesen a szemébe nevettek. * ... — Ne izguljon, tisztelt uram — mondtam valakinek. — Ön olyan szamár, hogy minden valószínűség szerint magas állami hivatalt fog be­tölteni,- miután mostanában hatalmas kereslet mutatkozik az Egyesült Államokban az önhöz hasonló idióták iránt. * Az amerikai demokraták po­litikája megtanítja az embert, hogyan kell különféle csoda­szerekkel kereskedni. S fordít­va, a csodaszerekkel való ke­reskedés tökéletes képesítést nyújt arra, hogy valaki demo­krata politikussá váljék Ame­rikában. Ha a pagy demokrata párt nem győz a legközelebbi választásokon, valamennyi de­mokrata politikusnak hozzá kell látnia a csodaszer-terjesz­téshez. Ha most megverik őket, amikor kezükben a hata­lom, kezükben a bírák és min­den — különösen a pénztár kulcsa —, akkor vége a játék­nak. Akkor már csak az van hátra, hogy előre! — gyomron kell ütni azokat, akik nem akarták magsat alávetni a „demokratikus“ vezetésnek. * Valamit a nőkérdésről. Tisz­telhetjük-e asszonyainkat, mi­után annyi aljas embert hoz­tak világra, hogy szinte szé- gyeljük az emberiség színe előtt. Nem hiszik? Nézzék csak meg az Egyesült Államok képviselőházát. Tevékenysége alapján nem nehéz a kongresz- szus tagjainak szellemi képes­ségét megítélni. Szégven ez, hölgveiml ben Pierre Durand leszögezi mennyire igaza volt a Tájé­koztató Iroda határozatának, amely megállapította, hogy Ju- goszlávia külföldi imperialista körök befolyása alá került^ és hogy kormánya támadó poli­tikájuk eszközévé alakult át. Mindenekelőtt világos, hogy Amerika és Jugoszlávia légi- forgalmi szerződése alig bur­kolt hadászati jellegű. A Ce Soir első oldalon há­rom hasábon jelenti be, hogy Tito az angoloktól 110 milliárd francia franknak megfelelő összegű judáspénzt fog kapni, A lap leszögezi, hogy ezt a „támogatást“ kereskedjelmi szerződés formájában Nagy* britannia az amerikaiak kíván­ságára engedélyezte Titónak. Titó gumit, gépeket és ipari felszerelést fog kapni, amit Nagybritannia rendszeresen megtagad a népi demokráciák­tól. Mindezt azért küldik ne­ki, — hogy átment a háború^ uszítok táborába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom