Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya R eggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.12 . 39 A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem – Szobrot kapott a szabadságharc törökbecsei vértanú tábornoka – Leleplezték a felújított Hungáriaemlékművet – Kettős szoboravató ünnepség Törökbecsén Magyar Szó Gergely J ózsef 2009. október 12., hétfő Szombaton délután, a törökbecsei római katolikus temetőben és a templom udvarán a Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület szervezésében, Mezőtúr és Törökbecse önkormányzata közreműködésével felszentelték és megkoszorúzták a felújított Hungáriaszobrot valamint LeiningenWesterburg Károly vértanú honvéd tábornok újraállított mellszobrát. A temetőkápolnában Biacsi Karolina kőszobrászrestaurátor ismertette a Hungáriaszobor felújításának menetét. A szobrot annak idején Törökbec se hálás polgársága emeltette a város védelmében 1848. október 13án elesett nemzetőrök és honvédek hamvai fölé. A Hungáriaszobornál Beszterczy András református lelkészelnök mondott imát, majd msgr.Huzsvár László nyugalmazott nagybecskereki megyés p üspök szentelte fel az emlékművet. Az egybegyűlt polgárok előtt a Magyar Nemzeti Tanács nevében dr. Papp Árpád mondott ünnepi beszédet, többek között kiemelte, hogy: – A mai nap megismételhetetlen és páratlan a törökbecsei, de a vajdasági magyarság legújab b kori történetében: hosszú idő után ugyanazon a napon kerül sor a magyar forradalom és szabadságharc két emlékművének felavatására. Olyan fontos állomásához érkezett ma közösségünk, amit szobrok leleplezése, felújítása, emlékhelyek kialakítása, könyvritka ságok újrakiadása, vetélkedők szervezése és egyáltalán a vajdasági magyar közösség saját történelme iránti fogékonyságának irányába tett nem hiábavaló fáradozás jellemzett. Tettük ezt azért, mert a múlt tárgyilagos ismerete nélkül a jövő felé teendő lépés ek válnak bizonytalanná: ha az általunk és az elődeink által hagyott történelmi emlékekről, az arra emlékeztető emlékhelyekről önként lemondunk, egyszerre mondunk le történelmünkről, múltunkról és jövőnkről is. Bibó István írja, hogy a szabadság ott kezdő dik, ahol megszűnik a félelem. Egy nemzet és tagjai számára a szabadság nem jelent mást, mint jogot a félelem nélküli életre. Ennek elválaszthatatlan része, hogy félelem nélkül emlékezhessen történelmi múltjára. Tehát emlékezünk, és emlékeznünk nemcsak jog unk, hanem kötelességünk is. A mai nap újra kísérletet teszünk arra, hogy belakjuk azt a teret, ahol élünk és halunk. Hungária nőalakja, a kardot és pajzsot tartó, sisakot viselő, egyszerre pogány ősanya és keresztény Boldogasszony anyánk. Múlt, jelen és jövő. A mi Hungáriánk temetőben áll, amivel a bukott szabadságharc tragikuma még hangsúlyozottabbá válik, de külön hangsúlyt nyer a feltámadás reménye is. Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára is szólt az ünneplőemlékező közössé ghez: – Az emlékmű, a Hungáriaszobor felújítása azért is fontos volt, mert az itt élőket emlékezteti saját történelmükre és szemlélteti a magyar közösség összetartozását. Az aradi sok szempontból hasonló emlékmű, ott is érzékelhető az összetartozás, amit ez a szobor jelent. Amikor ezt a szobrot végre visszaállíthatta a közösség, akkor nemcsak azokra kell emlékeznünk, akikre a szobor emlékeztet, hanem azokra is, akik az elmúlt években sokat dolgoztak azért, hogy a szoborhoz tartozó magyar közösség egyre él hetőbb állapotba kerüljön.
