Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-25
18 XIII. Komáromi Pedagógiai Napok Felvidék.ma 2008.01.23. 2008. február 18. és 22. között a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Területi Választmánya Komáromi Regionális Pedagógiai Központja, a Selye János Gimnázium és egyéb társszervezők közös szervezésében kerül megrendezésre a XIII. Komáromi Pedagógiai Napok szakmai rendezvénysorozata, melynek támogatója a budapesti Apáczai Közalapítvány. A rendezvénysorozat megnyitóján a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselői közül Szigeti László, a parlament oktatásügyi bizottságának alelnöke, Bastrnák Tibor komáromi polgármester és Andruskó Imre, az SZMPSZ Komáromi Területi Választmányának elnöke vesznek részt. A hivatalos program keretében Gál Gábor, a parlament összefér hetetlenségi bizottságának elnöke a „Jogállam - elmélet és valóság“ című szakmai előadásával február 21én lép a pedagógusok elé. A legtöbb előadás helyszíne a komáromi Selye János Gimnázium, de néhány előadásnak az Ipari Középiskola, az Eötvös Utcai Ala piskola, a Jókai Mór Alapiskola, a Művészeti Alapiskola valamint a gútai Schola Privata Gutaiensis Magán Szaktanintézet és az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda is otthont ad. vissza w ww.mkp.sk A közömbös szomszéd ÚMSZ 20080125 07:27:28 Ambrus Attila Általában nincs magyarellenes hangulat a társadalomban, de igény még lehet rá, ezért a régi reflexeket nem kell kiölni... A globalizáció eredménye nem a világváros, hanem a vilá gfalu kiépülése lesz. Az erdélyi szászok – és hatásukra a magyarok, illetve románok – által létrehozott szomszédságok, a lokális csoportok mintául szolgálhatnak a világ felszegének, Európának a keleti utcáin lakóknak. Miben áll a szomszédságnak a fontoss ága? „A politikai gondolkodás valójában akkor kezdődött, amikor megállapították, hogy a politikai funkcióval rendelkező közösség számára az egyedüli lehetséges alap a vérrokonság” – írta 1861ben Sumner Maine, az antropológia atyja. A rokonságról a terület re való áttérés pedig, mint közösségszervezési elv, a társadalomtörténet egyik legfontosabb határvonalát jelöli. Kiderült, hogy a vérrokonsághoz, illetve a közös területhez tartozás nem egymást kizáró társadalomszervbezési forma. Az erdélyi szomszédság a szomszédok közötti, szigorúan a területi összefüggés kritériuma alapján megállapított egyezség volt: az utca összes felnőtt lakója egy szomszédságot alkotott. Hogyha az utca túlságosan nagy volt, akkor több szomszédságot létesítettek. A szomszédságon kív üli élet elképzelhetetlen volt egy faluban élő erdélyi számára. Egy Keresztényszigeten talált 1844beli okmányban a szomszédság célját a következőkben határozzák meg: „az egymás mellett élők gyülekezetének szövetsége, a hiányt szenvedő segítése, a jó szo kások és a közösségi béke megőrzésének érdekében.” A ma épülő hatalmas világfaluban hasonló követelmények támasztódnak a szomszédság irányában. Az Európai Unió szomszédságpolitikájának fő célja bevallottan az, hogy „megteremtse a közös értékek (béke, sza badság, jólét) térségét.”
