Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-25
19 A világfalut azonban panellakásokban lakó és panelekben gondolkodó elidegenedett és idegenekre allergiás tervezők rajzolják meg. Amennyire ismeretlen számomra a tömbházlakásban mellettem, alattam, fölöttem lakó szomszéd, olyanny ira ismeretlen a tervezőpolitikusoknak a szomszédos állam. Romániának például Magyarország. A jó szomszédsághoz szükség van a jó ismeretségre, amit elsősorban a sajtó segíthetne elő. De a román sajtó nem segíti, sőt hellyelközzel akadályozza. Elsősorba n azok a publikációk, amelyek vélt vagy valós társadalmi igénynek eleget téve agresszív, xenofób jelzőkkel illetik a magyarságot (az erdélyit is) és Magyarországot. A verbális agresszívitás forrása a félelem, a rettegés azoknak a geopolitikai folyamatokn ak az eredményétől, amelyek a jelenben zajlanak és egyértelműen a nemzetállamok szuveranitásának gyengüléséhez, a közös európai szuperállam formálódásához vezetnek. Noha nem bizonyítható, ám tetten érhető az időről időre kiújuló sajtókampányokban bizonyos hatósági elvárás is Magyarország és a magyarság negatív fényben való feltüntetésére. Az enyhe magyarellenesség még azokban a lapokban is tetten érthető, amelyek – főként az uniós csatlakozás előtt – igyekeztek beszámolni, és reális képet nyújtani Magyaror szágról. Általában nincs magyarellenes hangulat a társadalomban, de igény még lehet rá, ezért a régi reflexeket nem kell kiölni... Ma Magyarország a román sajtótermékek többsége számára nem ellenséges ország, ám egyfajta visszfolyamat érzékelhető: nem is lett jó szomszéd, csupán közömbös állam. Szabade reménykednünk abban, hogy a román média java hamarosan felismeri, érdemes áttekinteni a nagylaki, borsi kerítésen? Magyarország jelene ugyanis jó és elrettentő példával egyaránt szolgálhat az Európa kelet i utcájába később költözött Romániának. A civil társadalom építése, a kisebbségi jogok, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása eltanulható a nyugati szomszédtól. És a populista gazdaságpolitikának, annak, hogy Magyarországon az elmúlt öthat évben a lehetőségeket meghaladó volt a fizetésemelések mértéke is, látni lehet már odaát az ideát is jelentkezni fogó eredményét. A jó szomszédság erdélyi szász áldás. Meghonosíthatja a román, a magyar és a romániai magyar sajtó. De ha indokolatlanul ne gatív jelzéseket küld vagy közömbös marad, a török átkot is ráhozhatja a két népre. Van felelősségünk! Nem is kevés. vissza Nem is diszkriminálják a magyar nyelvű rádiót? Nagyvárad.ro 2008 24, 18:29 Miroslava Zemko vá, a szlovák közszolgálati rádió (SRo) vezérigazgatója elhatárolódik a nemzetiségi adások, a Pátria Rádió éléről menesztett igazgató, Nagy Ildikó nyilatkozataitól, aki szerint a vezetés mostohán bánt a Pátria Rádióval. A január végétől - közös megállapod ással - menesztett Nagy Ildikó a napokban több médiumnak is nyilatkozott arról, hogy a Zemková vezette közrádió hierarchiájában a tavalyi év végére létében veszélyeztetett, ám egyelőre mégis megmaradó Pátria Rádió mostoha bánásmódban részesült. Az MTInek nyilatkozva a távozó Nagy Ildikó akkor arra utalt, hogy Zemková indoklása mögött személyes indítékokat lát, mert a vezérigazgatónő nem tudja feldolgozni, "hogy ellenszegültem a közszolgálati rádió öt csatornája közül egyedül a Pátriát sújtó diszkriminatív szemléletnek". Zemková csütörtökön a TASR hírügynökségnél közzétett álláspontjában arra hivatkozik, hogy a közrádió tartós alulfinanszírozásának következményei a rádió minden adását és munkatársát, nem csak a Pátriát érintik, ezért szó sincs diszkrimináci óról. Kifejtése szerint Nagy Ildikóval még tavaly december 20án bontotta fel a munkaviszonyt, így annak bejelentése napján, január 19én "az SRo senkit nem váltott le, különösképpen nem Nagy Ildikót", mert hogy nevezett "a szóban forgó posztot nem tölti b e, ezért nincs honnan leváltani". A vezérigazgató szerint a munkaviszony felbontásának okai "nem személyes, hanem személyiségi és munkaköri" indítékból erednek, de